Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-01-18 / 3. szám
a gv végi számvetés, új évi tervek Sajtóértekezlet Dobos miniszternél A tudatos életet élő ember év végén számvetést tesz egész esztendei tevékenységéről, mi az, amit megvalósított terveiből, hol követett el hibát. A számvetés természetes következményeként nagy vonalakban kirajzolódnak már azok a feladatok, amelyeket az új esztendőben kell megoldania. Ha így van ez az egyén életében, fokozottabb mértékben vonatkozik a közéleti személyiségekre, akik a közösség bizalmából kerültek ilyen beosztásba, és felelősséggel tartoznak a társadalomnak. A nemzetiségi kisebbségek számára kétszeresen nem közömbös az, hogy kik és hogyan oldják meg speciális problémáikat. Köztudott, hogy 1968-ban a föderáció létrejöttével egy időben a parlament megszavazta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Ezt követően az elmúlt évben létrejött a Nemzetiségi Tanács, mint a kormány tanácsadó és kezdeményező szerve. A Nemzetiségi Tanács működését a Nemzetiségi Titkárság biztosítja, amely anyagot készít elő a Tanács munkájához, és megszervezi az állandó szakbizottságok tevékenységét. Milyen problémákkal küzdöttek ezek a szervek, milyen munkát fejtettek ki, erről tájékoztatta Dobos László, az SzSZK minisztere és Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárság vezetője sajtóértekezleten a magyar lapok kiküldött munkatársait, egyúttal felvázolták a következő év terveit. Dobos László miniszter hangsúlyozta, intézményesíteni kell a nemzetiségi politikát. Beszélt a számaránynak megfelelő nemzetiségi képviselet szükségességéről. Működésükkel kapcsolatban kijelentette, az első hónapokat a tájékozódás idejeként lehetne megjelölni. Hagyomány, tapasztalatok nélkül kellett kialakítani a munkakört. A problémák nem ismeretében az intézményesített szervek mintegy idegen testrészt képeztek. Év végére kialakult az egészséges, kedvező légkör, — a kormánypalotában munkájukkal szervesen beilleszkednek a nagy egész munkájába. Az év folyamán az előterjesztés eredményeként öt nemzetiségi minisztert neveztek ki. Az oktatásügyi, á földművelésügyi és az egészségügyi miniszterek helyetteseként magyar nemzetiségű, a kulturális ügyi és a tervgazdálkodási miniszterek helyetteseként pedig ukrán nemzetiségűeket. A Nemzetiségi Tanács és Titkárság küldetésének tisztázása után ezek a szervek megkezdték a kapcsolatok kiépítését a járási nemzeti bizottságokkal. Céljuk, hogy a vegyes lakosú járásokban a JNB-k mellett nemzetiségi bizottságok alakuljanak, és a lakosság nemzetiségi megoszlásának számarányában részt vegyenek a járások igazgatásában. Néhány járás vezetőségével mér jó kapcsolat alakult ki, a továbbiakat a jövőben kell megszervezni. Dobos miniszter kiemelte, a Nemzeti Tanács és Titkárság nem végrehajtó szerv, hanem a kormány tanácsadó szerve. Működésük révén mégis lényegesen több a lehetőség ügyeink intézésére mint a múltban. Áttérve a jogi kérdésekre, tájékoztatójában említette, hogy a nemzetiségi törvényjavaslatot az SzSZK elé terjesztették. Bár megértéssel veszszük tudomásul, hogy a kormánynak az elmúlt év folyamán számtalan fontos kérdéssel kellett foglalkoznia, sajnos a benyújtott törvényjavaslat kérdésében mindmáig nem történt semmi. Dél- és Kelet-Szlovákia gazdasági életének kérdése állandóan napirenden levő probléma. Az etnicitás elve szoros kapcsolatban áll a gazdasági kérdéssel. Az ukránok már kidolgozták a vegyes lakosú, elmaradott járások gazdaságfejlesztési tervét. Magyar vonalon nehezíti a munkát, hogy nincsenek közgazdasági és ipari szakemberek. A szövetkezeti társulás jó példájának ígérkezik a dunamocsi építkezés terve, amelyet a múlt évben kezdtek meg. Hat szövetkezet összefogásából, élelmiszeripari berendezéseket hoznak létre (hűtőház), gazdasági lehetőséget nyújtva ennek a vidéknek. A nemzetiségi szervek másik nagy feladata a nemzetiségi kultúra fejlesztése. A legnagyobb hiányosság talán az oktatásügy terén található. Alkotmánytörvény biztosítja az anyanyelven való művelődési jogot minden állampolgár számára. Azonban a lehetőségek nagyarányú kibővítésére van szükség. Sok a tennivaló a szakközépiskolák és az ipari tanulók anyanyelven történő képzése terén is. Az elmúlt évben a felmerülő nehézségek leküzdése után több magyar tannyelvű egészségügyi szakiskola esti tanfolyama nyílt meg, pl. Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Királyhelmecen. Egyik legsürgetőbb probléma az oktatás színvonalának emelése. A felsőbb oktatás, a szakképzés érdekében a magyarországi illetékesekkel való tanácskozások eredményeként az eddiginél sokkal nagyobb lehetőség nyílik a magyar nemzetiségi fiatalok magyarországi főiskolákon való továbbtanulására, az elvi reciprocitás alapján. A tudományos élet intézményesítése érdekében is megtették a lépéseket. A kulturális élet területén már eredménnyel dicsekedhetünk: a kassai színházzal. Emellett még sok alapintézmény létrehozására volna szükségünk. Tárgyalásokat folytattak a Televízió magyar adásának bevezetése érdekében. Elvben a kedvező döntés már megtörtént, sajnos hiányoznak a magyar műszaki szakemberek. Lényeges intézménye lenne nemzetiségünk kulturális életének a központi múzeum, — és múzeumhálózat —, amely tudományos szinten feldolgozná a szlovákiai magyar$ ság néprajzi, munkásmozgalmi és egyéb történelmi értékű emlékeit. Az új esztendő első hónapjaiban felmérik a magyar sajtó helyzetét. Az eredmény alapján megfelelő intézkedéseket tesznek a magyar sajtóorgánumok feljesztésével kapcsolatban. A terv, hogy a járási lapok helyett színvonalasabb szerkesztésű, és nagyobb terjedelmű táj lapok gazdagítsák majd a szlovákiai magyar sajtótermékek sorát. Ezekről a kérdésekről számolt be lényegében Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárság vezetője is. Nemzetiségünk társadalmi élete a majd egy évnyi időszak leforgása alatt sokat fejlődött. Sok pozitívum bizonyítja a választott út járhatóságát és távlatait. De a dicséretet érdemlő eredmények, távlatok és lehetőségek kibontakozása ellenére, még csak az alapozásról beszélhetünk. Egy év alatt nem lehet megoldani a feltornyosult problémákat, legfeljebb csak rávilágítani: itt vannak hibák, itt fogjuk meg a munka végét. Ezzel magyarázható, hogy nemzetiségi társadalmi életünk irányítói, a nemzetiségi miniszter, Dobos László vezette munkacsoport, a Nemzetiségi Tanács és Titkárság eredményes munkája ellenére még rengeteg megoldásra váró feladatot talál maga előtt. Hogy ezt a munkát a legnagyobb felelősségtudattal végzik, arról azok, akik egy kis betekintést nyernek tevékenységükbe, meggyőződhetnek. BERTHÁNÉ S. I. és GÁGYOR PÉTER Dl BEMUTATÓRA KÉSIÜL A KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ A nagysikerű Goldoni komédia után február elején Királyhelmecen kerül sor Ibsen Kísértetek című háromfelvonásos drámájának bemutatására. A drámát Веке Sándor rendezi. Ibsen drámája a ma emberének is tud feleletet adni a jelen problémáira, s ezért a mű mondanivalója nagyon is aktuális. A Thália Színház éppen ezért tűzte a drámát műsorára. Remélhetőleg — ahogy a Két úr szolgája a komédia nevettető erejével — Ibsen drámája a mű komor színeivel, mélységeivel nyeri meg a közönség tetszését. -gs-Lengyel Ilona (ALVINGNE) — Varga Zsuzsa (REGINA) — Várady Béla (EHGSTRAND) cs Lengyel Ferenc a próbán /I Lengyel Ilona (Alvingné) és Csendes László (Osvald)
