Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-04-06 / 14. szám

ben a szerző azt írta, hogy az imperia­listák mint futball-labdát rugdalják a népek millióit a harcmezőre. A cenzú­ra ebben „hadiérdekek elleni izgatást" látott, s a lapot azonnali hatállyal be­tiltották. Az első világháború befejezését, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom sikerei tették lehetővé. És amikor a Magyar Tanácsköztársa­ság Hadserege 1919. június 5-én bevo­nult Kassára, az Ideiglenes kassai di­rektórium rendeletet adott ki, amely szerint minden eddig megjelent polgári lapot beszüntet, és a rendelet értelmé­ben megjelent az új napilap, a Kassai Vörös Újság, A csehszlovák állam megalakulása után, egyre-másra jönnek létre a cseh- és szlovák nyelvű lapok, velük párhuza­mosan születnek meg a magyar nyelvű sajtóorgánumok is. Ebben az Időszak­ban Indult el útjára a csehszlovákiai magyar dolgozók érdekelt képviselő Kassai Munkás is. Óriási erőfeszítésről és áldozatkész­ségről tesznek tanúbizonyságot az öntu­datos szlovákiai magyar dolgozók, ami­kor 1920. február 15-én a Kassal Mun­kást mint napilapot jelentetik meg. A Kassai Munkás július 16-i számában a Komintern kongresszusáról már úgy ír, mint a „Mi kongresszusunkról" és 1920 december havában Is határozottan a kommunisa párt megalakítását követeli A párt megalakulásában a harcos lap nak nem kis érdeme volt. A lap munká jót jelentős mértékben segítették a Ma gyarországról emigrált kitűnő tollú újságírók: Jász Dezső, Mácza János, Háy László, Hidas Antal, valamint a hazai kommunista újságírók: Illés Béla, Fried Jenő, Kriiak Mátyás, Moskovits Kálmán, Novomesky Ladislav és még sokan mások. A lap forradalmi kommunista szellem­ben ír, és ilyen irányban neveli a dolgo­zókat, erélyesen követelve a különféle nemzetiségű alapon működő kommu­nista pártok egyesítését. 1922. március 1-én felveszi a „MUNKÁS" nevet, ami­vel azt akarja bizonyítani, hogy a lap az ország magyar nyelvű dolgozóinak egyedüli szószólója; s ugyanakkor a lap megjelenteti mellékletét, a „NÖMUN­­KAS"-t, amely 1924-től kezdve a prole­tár asszonyok önálló lapjává lép elő. A hazai szocialista magyar Irodalom úttörőinek írásai, a Fábry Zoltán által szerkesztett „ÚT" című lapban jelentek meg. Ez az esztendő a Szlovákiai Nőszövetségben a „Lenini nevelés éve". Célja, hogy elmélyítse a nők eszmei-politikai nevelését. Szerkesztőségünk a „Lenini nevelés éve“ sikeréhez Dél-Szlovákia munkásmozgalmi hagyományainak ösz­­szegyűjtésével kíván hozzájárulni. Az emlékek, adalékok, hagyományok össze­gyűjtésével, a munkásmozgalomban részt vett nők és férfiak életének, emlé­kezéseinek közlésével azt akarjuk elérni, hogy hazánk magyar nemzetiségű asszonyai megismerjék, megtanulják, hogyan küzdöttek proletárok, párton­­kivüliek és kommunisták, dolgozó nők és háziasszonyok, kétkezi munkások és értelmiségiek, hogy Lenin eszméi valóra válhassanak. A hagyománygyűjtés feltételeit lapunk U-es és 12-es számában közöltük, s olvasóink kérésére el­­műkre is elküldjük. Emlékeink összegyűjtése, felelevenítése elé méltó bevezetőnek — a kommu­nista sajtó szlovákiai vonatkozású történetét közöljük. 1936, szeptember 3-án jelent meg Osztravában a CSKP Magyar Nap című napilapja. A lap bevezető soraiban olvasható: „A csehszlovákiai magyar dolgozók sem állhatnak félre, amikor már a fasiszta parancsuralomba igá­­zott, vagy az ellene arcvonalban álló milliók a gondolat és tudomány legjobb nevű művelőivel a haladás, a demokra­tikus jogok és a béke seregét toboroz­zák. Akarjuk, hogy a csehszlovákiai ma­gyarság Is ezekben a sorokban menetel­jen a vele egymásrautaltságban itt élő népekkel." A burzsoá köztársaság nép- és szov­jetellenes csődpolitikája 1938-ban végül is tragédiába torkollott. Az imperialis­tákhoz hű csatlósukat, Csehszlovákiát Münchenben prédául dobták a hitleris­táknak, hogy Németországot a Szovjet­unió elleni háborúba hajtsák. Ebben a helyzetben az országon belül csak a kommunista párt cseh-, szlovák- és ma­gyar nyelvű sajtószervei hívták harcba a tömegeket a köztársaság védelmére, és szálltak síkra a Szovjetunióval létező szövetségi szerződés életbe léptetéséért — s nem véletlenül I Hiszen az ország határain kívül a Szovjetunió volt az egyetlen állam, amely következetesen kiállt Csehszlovákia függetlenségének és nemzeti Jogainak védelmére. A fasiszta megszállók a cseh ország­részeket erőszakkal a hitleri Harmadik Birodalomhoz csatolták, Szlovákiában pedig kihirdették — a náci befolyás alatt álló — klerofaslszta, úgynevezett önállá szlovák államot. S ez ellen már csupán az egész köztársaság területén a müncheni árulás után nyomban betil­tott kommunisa párt Illegális szervezetéi és ezeknek nagy bátorsággal és áldo­zatos munkával szerkesztett Illegális sajtószervei harcolta ki Wittenberg József MUNKÁS •• ~ KASSAI ЗЁ ml»iríil ютшш VOKOS LJSAii At. f’P.O i. ETlKJíi ЕС ■' ES U L. JET EK KASSAI MUNKÁS . 1 AS!AI SZOCIALISTA PÁRT Hí*,, VALÓ" í 'ELŐNYE HÓMUNKÁS tfüqtfor/iűfb Vasárnap, 193« mán ÁRA Г'Л JU 1’IUJb lto*|c«. 1924 *0 mi. íazút Lapunk az eszmei nevelés és sokrétű tájékoztatás mel­lett az esztétikai nevelésről és a szórakoztatásról sem feledkezik meg. Ifjú olvasóink számára sorozatosan kö­zöljük a legnépszerűbb táncdalokat, fiatal, induló tehet­ségeket mutatunk be és a CSEMADOK KB által hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére meghirde­tett „Tavaszi szél vizet áraszt" című népdalverseny nép­szerűsítésébe is bekapcsolódott, hogy segítséget nyújtsunk a népdalok közkinccsé tételében. A rövid beszámolót követő kulturális műsorunkban is ezt a célt követtük. Izsóf Lilla, a konzervatórium ének­szakának ötödéves hallgatója Bartók Béla népdalfeldol­gozásaiból adott elő egy csokorra valót. Azok közül a fia­talok közül, akiknek pályakezdéséről már Írtunk, ezúttal személyesen is bemutattuk a tehetséges zongoristát, Ba­lázs Adrienne-t, a konzervatórium ötödéves hallgatóját, aki Liszt és Bartók-műveket játszott. Ezt követően a Móda szerkesztősége igen stílusosan rögtönzött divatbemutatót rendezett, amelynek keretében néhány valóban korszerű, fiatalos, praktikus ruhát és kompiét mutatott be. A „Kiadó napja" alkalmával összehívott baráti talál­kozó célja az volt, hogy még jobban elmélyítse a folyó­iratok és az olvasók közötti kapcsolatot. 1. Ludovít Srank, a 2ivena kiadó­­vállalat igazgatója számolt be a Szlovákiában megjelenő női la­pok fejlődéséről. 2. A Slovenka mini-vetélkedőjét Mlchal Bélák színművész vezet­te. 3. Izsóf Lilla, Bartók Béla népdal­­feldolgozásait énekelte mély át­­érzéssel. 4. Balázs Adrienne, akit három év­vel ezelőtt, mint induló fiatal tehetséget mutattunk be olva­sóinknak, Liszt- és Bartók-mű­­veket adott elő. 5. A MÖDA rögtönzött divatbemu­tatójának egyik csinos tavaszi kompléja. Fr. Spáíll felvételei J. M.

Next

/
Thumbnails
Contents