Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-03-30 / 13. szám

Budapest — a Parlament épülete, épí­tette Steindl Imre. Az Országház mai épületét 1885-ben kezdték építeni, s a Millennium esztendejében, 1898. június 8-án tartotta benne az Országgyűlés első ülését. Közép-Európa egyik leg­nagyobb épülete. Alapterülete 17 745 négyzetméter. Neogótikus stílusban épült kupolája 96 m magas, hosszú­sága 268, legnagyobb szélessége 118 m. Külsejét 88 szobor díszíti, ezek a dunai oldalon a honalapító vezértől V. Ferdi­­nándig, a magyar történelem uralkodóit ábrázolják, a térre néző homlokzat fö­lött pedig erdélyi fejedelmek, nagy hadvezéreit, nevezetes vitézek szobrai sorakoznak. A főlépcsőházat — amely , 11 méter széles — Lotz Károly freskói Q со N ui vuj CM N со cc О QC о £ QQQO WWW UDAPESTI já p fá é' Az új Erzsébet híd; Sávoly Pál tervei szerint épült. A régit, amely 1897—1903 között épült, a fasiszták Budapest ostromakor felrobbantották. Az új híd Budapest jelképe lett. A-iS-?oník títla Vajdahunyad vára. A városligeti tó Széchenyi nevét viselő szige­tén épült, Alpár Ignác tervei sze­rint. 21 épületből áll. A leg­különfélébb építészeti stílusele­mek, román, gát, renaissance, barokk keveréke, amely mégis harmonikus egységet alkot. Nevét onnan kapta, hogy emlékeztet az erdélyi Vajdahunyad várára. A Mezőgazdasági Múzeumot he­lyezték el benne. Alpár Ignác szobra (Teles Ede alkotása) a vár udvarán áll. /fí Irta és fényképezte: Szűts István

Next

/
Thumbnails
Contents