Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-03-30 / 13. szám

GONDOLATAINAK TÜKRÉBEN:

lelyzete a szocialista társadalomban

mólval, ez oz értekezlet orra figyelmeztetett, hogy az elméletet se hanyagoljuk el. Meggyőződésem, hogy aki erre a találkozóra úgy jött el, hogy korábban az elméletnek nem tulajdonított fontosságot, a jövőben annál többet foglalkozik majd vele.

Pozitívumnak tartom azt is, hogy a találkozóra számos tudományos dolgozó és főleg újságíró jött el. Újságírók nélkül ennek az értekezletnek koránt sem lenne olyan nagy Jelentősége, ők vetik el az itt elhangzott gondolatok, nézetek magvót az emberek között. A szimpozion hiányosságát viszont abban látom, hogy most is úgy mint általában, a nőkérdéssel mi magunk, nők foglalkozunk, férfiak nélkül. Kivételt képez Charcsev elvtárs, aki hozzászólásában összehasonlítást végzett, miként vélekednek a burzsoá és a szovjet szociológusok a nők feladatáról a családban és a társadalomban. Nagy kár, hogy a találkorendezőnő, nemzeti művész és a bolgár asszonyok képviselőjének beszámolója tetszett.

Ilse THIELE, az NDK nőszervezetének elnöke, a Nemzetközi Demokratikus nőszövetség alelnöke:

Hálás vagyok, hogy szovjet barátaim megrendezték ezt a találkozót. Igen hasznos dolognak tartom, hogy a szocialista országok az évek során Lenin gondolatainak tükrében összegyűjtötték tapasztalataikat. így világosan láthatjuk a nézetek különbözőségét, de a közeledés útját Is.

Amit itt a nőkérdés megoldásáról hallottunk, még távlati terv, lehetőség, de megvalósítható terv, elérhető lehetőség nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista országok számára is. És mindezek Lenin eszméi, forradalmi gondolataiI

A vita során bebizonyosodott, hogy a nők felszabadításáról, társadalmi szempontból fontos szerepükről szóló lenini tanítás, ma Is igaz és érvényes. Lenin rámutatott, hogy a nők egyenjogúsága társadalmi ügy, hogy a nők jogaiért vívott küzdelem a nemzetek fejlődésének lehetőségét hordozza magában. Legjobb példa ma erre Kuba.

A beszámolóból megtudhattuk, hogyan fejlődtek és élnek a Szovjetunióban a nők, miként haladtak az élvonalban, hogy Lenin szavait a gyakorlatban valósíthassák meg. Ebből világosan kitűnik, hogy a nőkérdés szorosan összefügg a társadalom kérdésével.

Ha majd hazatérünk, minden alkalmat megragadunk arra, hogy felelevenítsük a moszkvai értekezleten elhangzottakat, méltányoljuk a szimpozion jelentőségét és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából különféle akciók során ismertessük a nők körében a forradalom nagy lángelméjének munkásságát, amelyet a nők felszabadítása érdekében kifejtett.

Ez a találkozó rendkívüli lehetőséget nyújtott arra, hogy a szocialista országok képviselői a nőkérdés

tunk a nőket érintő kérdésekkel. Ami a szimpozion eszmei tartalmát illeti, teljes mértékben megfelelt a várakozásnak, nemcsak Lenin gondolatainak mélyebb megismerését segítette elő, de konkrét módszerek átadásával elősegítette a nőket érintő kérdések megoldását a szocialista országokban.

A. Saposniková beszámolójában szinte szemléltetően mutatott rá, mi mindent tettek a Szovjetunióban az utolsó 50 esztendő leforgása alatt annak érdekében, hogy a nők a családban háztartási és anyai hivatásuk mellett a termelésben és a társadalmi életben is teljes mértékben érvényesülhessenek. Ezeket a tényeket — melyeket örömmel könyvelünk el — ha összehasonlítjuk a mi feltételeinkkel, azt tapasztaljuk, hogy a nők helyzetének javulása érdekében köztársaságunkban is jelentős lépések történtek, az utóbbi időben azonban ezen a téren egy helyben topogás mutatkozik. Nézzük csak meg, milyen kevés nő tölt be közéleti tisztséget vagy más vezető beosztást, és számuk ahelyett, hogy sokasodna, inkább csökken. Sajnos az utolsó években sok olyan nézet hangzott el, ami a nőkérdéssel semmilyen összefüggésben nincs.

Ami magát a vitát illeti, szervezetünk tevékenysége szempontjából igen sok hasznos felszólalás hangzott el. Különösen a Szovjetunió, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kommunista pártjának állásfoglalása és azok a módszerek, melyek az említett országokban a nőket érintő problémák megoldását hatásosan elősegítik, számunkra rendkívül sok tanulsággal szolgálnak.

Nyilvánosság elé kell tárnunk, meg kell Ismertetnünk hazánk valamennyi polgárával legsürgetőbb problémáinkat, hogy tudatosíthassák, nem pusztán a nőket, hanem egész szocialista társadalmunkat érintő kérdésekről van szó.

Gusto Fuííková, a Csehszlovák Nőtanács elnöke az autogramkérők között

A szocialista országok nőszervezeteinek moszkvai értekezletét Valentyina Tyeresková, a Szovjet Nőtanács elnöke nyitotta meg (balról a harmadik)

zára nem kapott meghívást több férfi, tudományos dolgozó, újságíró és író Is.

A főbeszámolót tartó A. Sapoüniková komoly feladatra vállalkozott: egyrészt bemutatni, milyen jogokkal rendelkeztek és milyen tevékenységet fejtettek ki a nők a történelem során, másrészt rámutatott, hogy a Szovjetunióban a nők azonos jogokkal rendelkező polgárok, akik teljes mértékben kiveszik részüket az országépítő munkából.

Valentina VAVILINA, a RABOTNICA főszerkesztője:

Az értekezleten meggyőződhettünk arról, milyen egységesen fogantak meg V. I. Lenin gondolatai a szocialista országok asszonyainak tudatában az egyenjogúságunkért, egyéni és társadalmi életünkben a haladásért folytatott küzdelem módját és célját illetően. A. Sapolnlková főbeszámolója nagy segítséget jelenthet a szocialista országok nőszervezetei számára. A beszámoló elsősorban azt az igazságot hangsúlyozta, hogy a nők felszabadítása a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc középpontjában áll, hogy a bolsevikok pártja irányította mindig a nők forradalmi harcát, jogaikért, szabadságukért folytatott küzdelmüket. Hangsúlyozta a nők bekapcsolódásának fontosságát társadalmi életükbe, mert az a nő, aki nem harcol mindenért ami a nép, a nemzet, az ország Javát szolgálja, nem lehet szabad, egyenrangú tagja a társadalomnak. A. Sapoínlková azt is hangsúlyozta beszámolójában, hogy a nők milyen komoly szerepet töltöttek be a Nagy Honvédő Háborúban, a háború után, a forradalomban és az ország építésében. Számos olyan követésre méltó példa hangzott el, amit a jelenlevők megszívlelhettek és hazájukban a nők helyzetének javítása, egyenjogúságuk kiharcolása érdekében hasznosítani tudnak.

Milyen volt a vita? Minden hozzászólás érdekes volt. Különösen Gusta Fuííková, valamint egy mongol

megoldására vonatkozó értékes tapasztalataikat átadják egymásnak. Szívesen vesszük, ha valaki ellátogat hozzánk, és meggyőződik róla, mire vagyunk képesek és mit teszünk hazánkban a nők érdekében.

Anatolij Georglevics CHARCEV, professzor, a Bölcsésztudományok doktora:

Mint a Szociológusok Szövetségének elnöke — szövetségünk a Szovjetunióban a család felmérésével foglalkozik — két, ezzel a témakörrel foglalkozó szimpozionon vettem részt. Az egyik értekezlet Vilnában, a másik Münchenben zajlott le. Vilnában néhány szocialista ország szociológusa is Jelen volt.

Eddigi tapasztalatainkból kiindulva azt kívánom, hogy ez a moszkvai szimpozion hagyományossá váljék. Mert nekünk, tudományos dolgozóknak, szociológusoknak nagy szükségünk van Ismeretszerzésre, adatokra, milyen lépéseket tettek a szocialista országok a nőkérdés megoldásában.

Egy keveset tudunk Lengyelországról, sőt Amerikáról is, de a többi szocialista országból Ilyen Jellegű információink sajnos nincsenek.

Azt javasolnám, hogy a szovjet családok helyzetének tanulmányozásával foglalkozó Szovjet Szociológusok Szövetsége szorosan működjön együtt a Szovjet Nőszövetséggel, valamint az újságírókkal és az írókkal is. A jövő esztendőben Leningrádban tartanak értekezletet ezekről a kérdésekről, amelyen a kapitalista országok képviselői is megjelennek, üdvös lenne, ha a moszkvai szimpozion végeztével hasonló értekezleteket tartanának saját körükben az egyes szocialista országok is,

Elena LITVAJOVA, a Szlovák Nőszövetség elnöknője:

A történelem folyamán gyakorlatilag első ízben történt, hogy intézményesen a marx—leninizmus szemszögéből kiindulva, nemzetközi szinten foglalkoz-Dr. Ofga VACKOVA, a Csehszlovák Nőtanács tagja, a CsKP KB dolgozója:

A szimpozion időszerű és nagyfontosságú témakörét: „Lenin a nők helyzetéről a mai társadalomban" — magas elméleti színvonalon és valóban lenini szellemben készítették elő. Rámutatott Lenin tanításának állandóan fokozódó jelentőségére a nők forradalmi mozgalmának fejlődésében, s egyúttal nemzetközi vonalon mérlegelte azokat az eredményeket, melyeket Lenin útmutatása alapján a Szovjetunióban és a szocialista országokban élő nők a haladás útján, egyenjogúságuk biztosítása terén elértek.

A szimpozion így Lenin születése századik évfordulójának méltó ünneplése volt. Megszilárdította a szocialista országok nőszervezeteinek eszmei egységét, a tapasztalatcsere elősegítette, hogy a jövőben még hatékonyabban váltsák valóra Lenin gondolatait valamennyi szocialista országban. Lenin útmutatása vezette a nőmozgalmat a burzsoá és revizionista elmélet elleni s az egyenjogúságukért folytatott harcban, elősegítette bekapcsolódásukat a szocializmus és a kommunizmus építésébe. A szimpozion tehát valamennyi résztvevő számára hasznos és gazdag elméleti forrásnak, gyakorlati iskolának bizonyult.

Sapoíniková elvtársnő beszámolója meghatározta az egész értekezlet eszmei tartalmi színvonalát.

Az egyes országok képviselői igyekeztek legértékesebb tapasztalataikat átadni egymásnak.

A moszkvai értekezlet rendkívül hasznos tapasztalatokat nyújtott mindannyiunk számára. Most már csak rajtunk múlik, hogy az új ismereteket behatóan tanulmányozzuk és a gyakorlatban következetesen megvalósítsuk.

LIBU5A MINACOVA, TEREZA MICHALOVA, DASA WAGNEROVA