Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-23 / 12. szám
A NEMZETEK NAGY TANÍTÓJA Március 28-án, Jan Amos Komensky születésnapján ünnepeljük hazánkban 1955 óta minden évben a tanítók napját. Ebben az évben születésének 378., halálának 300. évfordulóján megemlékezünk a nagy cseh pedagógusról (1670. november 15-én halt meg). Komenskyt — vagy ahogy a tudományos világ ismeri: Comeniust — a pedagógiai tudományok megteremtőjének tartjuk. Már a maga korában olyan pedagógiai rendszert alkotott, amely annyi idő elmúltával is alapjául szolgálhat neveléstudományunknak. Apja molnár volt. A herborni teológiára járt, majd a heidelbergi egyetemre iratkozott be. Kora ifjúságától kezdve foglalkoztatta az a gondolat, miért nem tanulhat mindenki, akinek tehetsége van hozzá. „Nem szabad a tudományt tudósoknak szánt könyvekbe rejteni, hanem mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a tudást“ — írja egyik könyvében. Közösségével együtt Lengyelországban telepedett le. Pedagógiai munkásságát itt is folytatta. Működésével és műveivel az egész tudományos világ megismerkedett. Az angol parlament meghívására Londonba utazott, majd a svéd kormány megbízásából tankönyveket szerkesztett. Mint Lorántfíy Zsuzsanna pártfogoltja, 1650-től 1654-ig Magyarországon a sárospataki kollégiumban működött. Itt írta Orbis sensualium pictus (A látható világ képekben) című művét. Ebben a könyvében a környező világot képekben, ábrákban mutatja be. Ez volt az első olvasókönyv, amely képeket is tartalmazott. Komensky volt az első pedagógus, aki felvetette és kiemelté a szemléltetés fontosságának elvét az oktatásban. Sárospatakról újra Lengyelországba ment, onnan Hamburgba. Végül Amsterdamban telepedett le, s ott is halt meg. Komensky a pedagógia történetébe forradalmi változásokat hozott. Állást foglalt a skolasztikus iskolával szemben, és egész életében harcolt ennek a kátyúba jutott iskolarendszernek a megreformálásáért. Általános, kötelező oktatást kívánt — egységes iskolában, melyben a gyermekek rendi, vagyoni és nembeli különbség nélkül részesülnek az anyanyelvükön való oktatásban. „Nemcsak a gazdagok és előkelők gyermekeit kell iskolába küldeni, hanem valamennyit egyaránt: nemeseket és nem nemeseket, gazdagokat és szegényeket, fiúkat és lányokat, nagy- és kisvárosokban, falvakban és szállásokon.“ Látjuk, hogy nemcsak az általános oktatás mellett tör lándzsát, hanem síkraszáll a nők oktatása mellett is. S hangsúlyozza az anyanyelven történő oktatás fontosságát. Amikor Sárospataktól búcsúzik, a magyaroknak lelkűkre köti, hogy adjanak ki magyar tankönyveket. Világosan látja, hogy csak az anyanyelven végzett oktatással lehet a tanuló értelmét, gondolkodását eredményesen fejleszteni. О volt az első pedagógus, aki nemcsak felvetette az iskoláskor előtti nevelés gondolatát, hanem részletesen ki is fejtette. Szerinte a nevelésnek ez a szakasza a család feladata lett volna, nem a társadalomé. Az elemi iskolát azonban minden gyermeknek el kell végeznie. „Minden gyermekből embert lehet faragni — írja Didactica magna (Nagy oktatástan) című művében. — Nincsen olyan érdes deszka, amelyre ne lehetne Írni, és nincs olyan homályos tükör, amely az előtte álló alakot legalább valamennyire vissza ne tükrözné." A nevelés erejébe vetett hitét bizonyítja az is, hogy megrója az olyan pedagógust, aki azt állítja: vannak olyan gyermekek, akik nem akarnak tanulni. Rámutat arra, hogy a gyermekekben levő tanulási ellenszenvnek sok esetben maguk a pedagógusok az okai. A hét szabad művészet (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, muzsika) tárgyal közé más tárgyakat is beiktat: a fizikát, történelmet, egy modern nyelvet és az anyanyelvet. Megszervezte az iskolai munkát is. Az órákat délelőttre tette, s az alsóbb fokú iskolákban az első két órát az értelem és az emlékezet fejlesztésére, a másik kettőt pedig a kéz és a hang gyakorlására: a kézimunkára és az éneklésre fordította. Az elemi iskolának ez a napirendje lényegében még ma is megvan. Tőle származik az iskolai év, a vakáció és a közős iskolai munka gondolata is. Minden országban Komensky útmutatásai szerint kezdték szervezni a haladó iskolákat. Iskolarendszerünk kiépítésével ml is nagyrészt az 6 gondolatait, elveit valósítjuk meg. Szavai ma is időszerűek, melyekkel arra figyelmezteti a tanítókat: szeressék végtelenül munkájukat, érezzenek atvailag tanítványaikkal, s ragadják magukkal őket jópélda-adással. Hivatásukat tartsák a legszebbnek, „olyan kitüntetésnek, amihez fogható nincs még egy a nap alatt“. Jakabné L. Ilona KITÜNTETETT pedagógus Egy halom Javításra váró füzet hever előtte az asztalon. Tollbamondást Javít. Keresi a hibákat, de boldog, ha a piros tintát ritkán kell igénybe vennie, mert azt vallja, a tollbamondás eredménye nemcsak a tanuló tárgyi ismeretének tükörképe, hanem részben a pedagógus munkájának értékmérője is. Hulkóné, Kósa Teréz, a dunaszerdahelyi alapiskola szlovákmagyar szakos tanára, a 8/b osztályfőnöke. 1939-ben lépett először a katedrára. Pályája kezdetén a legszebb, de kétségkívül a legtöbb türelmet igénylő feladattal bízták meg: hat éven keresztül a kis elsősök előtt tárta fel a betűk és a számok rejtelmeit. A felszabadulás után neki is a magyar tanítók szomorú sorsa jutott osztályrészül, állásából elbocsájtották. Két évi mellőzés utón 1947-ben a Szepességbe kapott kinevezést. — Három hétig sírtam, vívódtam önmagámmal, elfogadjam-e a felkínált lehetőséget. Egy nagy csalódást már megéltem, amikor kitiltottak az iskolából, attól tartottam, most meg a szlovák falu népe utasít vissza, ha megtudják, hogy magyar vagyok. Mégis elindultam Spiáské HanuSovcére. Huszonkét hónapig tanítottam ezen a vidéken. Amikor kitárultak a magyar iskolák kapui, hazajöttem Dunaszerdahelyre, de mindig szeretettel gondolok vissza szepességl tanítványaimra és az ott élő emberekre. Hulkóné húsz esztendő óta a szerdahelyi magyar iskola növendékeit oktatja, neveli. Tanítványai és kollégái tisztelik, becsülik, szeretik. Az iskolában működő fiatal pedagógusok között többnek tanára, osztályfőnöke volt. A múltban tudást merítettek tőle, most hivatásszeretetet, szerénységet, erőt. Amikor Szerdahelyre jött tanítani, csak az alapiskolák 1.—5. évfolyamának tanítására volt képesítése. Továbbtanulásra Jelentkezett és megszerezte az első ciklusú iskolák 6.-9. évfolyamára és a második ciklusú iskolákra szóló képesítést is. A főiskola elvégzése után is az alapiskolában tanít, pedig van a városban középiskola is. — Azért tanultam, mert úgy éreztem, az ismereteket állandóan újítani, bővíteni, kiegészíteni kell. Ragaszkodom tanítványaimhoz, ehhez a korosztályhoz. Az elsajátított anyagnak nagy hasznát vettem már az iskolában, és a tankönyv összeállításakor is. (Hulkóné a magyar iskolák részére készült nyolcadik osztályos szlovák tankönyv társszerzője.) — Sokéves tapasztalataiból merítve meg tudná mondani, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy Jó pedagógusnak? — A pedagógus legyen Jó emberismerő, szeresse a gyerekeket, legyen benne egy kis Idealizmus, hogy a válságos pillanatokban Is el tudja képzelni a szebbet a Jobbat, legyen végtelenül türelmes, szerény és tudatosítsa, hogy a pedagógus hivatás folytonos mozgást, állandó feszült tevékenységet jelent. A „Példás tanító'“ kitüntetés, amelyet a Pedagógus nap alkalmából kap, három évtizedes áldozatos, gyakran göröngyös, de eredményekben gazdag pedagógiai pályája méltó elismerése. Jandáné H. Magda A nemzetközi nőmozgalom 60 éves évfordulójáról, felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulójáról különösen ünnepélyes keretek között emlékeznek meg hazánk asszonyai. Az országos ünnepségek a prágai vér Spanyol-termében érték el tetőpontjukat, ahol a Csehszlovák Nőszövetségnek, a nemzeti nőszövetségnek és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának a vendégeiként kerületeink és járásaink képviseletében a nők mintegy 800 tagú küldöttsége találkozott a párt és az állam képviselőivel. A munkásnők, szövetkezeti tagok, a kereskedelmi életben és a szolgáltatásokban dolgozó asszonyok, valamint az értelmiségiek körében megjelent Ludvík Svoboda köztársasági elnök és Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára. Ludvík Svoboda köztársasági elnök beszédet intézett a résztvevőkhöz, és többek között ezeket mondotta: A nőmozgalom egész története szorosan összefügg a haladásért, a szocializmusért és a népek közötti békéért vívott küzdelemmel. A kapita-A SZOCIALIZMUS LERAKTA A NŐK EGYENJOGÚSÁGÁNAK SZILÁRD A fogadást Elena Lttvajová elvtársiul, a SZNSZ KB elnöke nyitotta meg.
