Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-01-04 / 1. szám

VERLAINE

A SÍK TÁJ ELOMLÓ

A sík táj elomló unalomban ásít s homokként világít a bizonytalan hó.

Fénytelen borong a rézveretes égbolt; mintha kelne, halna, bujdokol a vén hold.

Mintha fekete felhők lebegnek a ködben szürke messzi körben a tölgyek, az erdők.

Fénytelen borong a rézveretes égbolt; mintha kelne, halna, bujdokol a vén hold.

Varjak, kehesek, rossz farkasok, soványak, észak szele vágtat; mi lez veletek most?

A sík táj elomló unalomban ásít s homokként világit a bizonytalan hó.

Szabó Lőrinc fordítása