Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-02 / 9. szám
KÉT BEMUTATÚ előadás Királyhelmecen Egyik szombat délután a klrályhelmeci kultúrház előtt szálltam ki az autóbuszbél. Kezemben két műsorfüzet, mind a kettő nagyon Ízléses és újszerű. Л kisváros teleaggatva plakátokkal, Klrályhelmec nagy napra készül, egyszerre két bemutató előadást tartanak a kisváros kultúrházában. Az első előadásra főleg gyerekek érkeznek, de akad köztük felnőtt is szép számmal. Azután alig távozik el a zsibongó gyerekhad, — akik még az élményeket vitatják meg egymás között utcahosszat, — lassan készülődnek a felnőttek is az esti előadásra. Mindkét előadáson óriási a siker, a helmeoiek hálás közönségnek bizonyultak. Ez a vidék színházi kultúrát eddig csak gyéren kapott, s most hirtelen egyszerre két bemutató előadás. Ilyen még nem volt, de ilyen még leszl IDCDi SIKERE VIDÉKI IDÍcn SZÍNPADON A kassal Thália Színház első premierjéről csupa dicsérő szavakat olvashattunk hazai sajtónkban, az Oj Szótól az Irodalmi Szemléig. A Gömörhorkán Goldoni: Két úr szolgájával sikeresen bemutatkozó színház, most a másik végletből (a közönségigény szempontjából nehezebbikből) merített, mikor Ibsen: Kísértetek című drámáját vitte színre. Maga a mű nem tartozik azok közé, amelyeket kasszasikeres daraboknak nevezhetünk. Tnényes mind a színészek „... akihez vonzódhatnék, s akit saját apámnak tekinthetnék.“ Könyörög Regina (Varga Zsuzsa) Manders tiszteletesnek (Lengyel Ferenc) szempontjából, mind pedig a közönségéből. E mély társadalmi tragédia cselekménymentes — hosszú az ibseni önmarcangolással átitatott expozíciója, amely már nemegyszer ütötte el a sikertől a drámát jónevű együttesek előadásában — határtalan erőfeszítést igényel a színészektől az előadás utolsó percéig. Nagy feladat hárult ezért a rendezőre, Веке Sándorra, hogy a dráma feszültségét megfelelő módon érzékeltesse, és Így a tragédiáktól elidegenedett közönségigényt kompromisszum nélkül az előadott mű felé fordítsa. A kimondottan statikus drámát, melynek cselekménymentessége és kínzó élményei csak az előadás végén kapnak megfelelő magyarázatot, a három felvonáson keresztül ugyanabban a színpadképben kell végigjátszani. Dicséretet érdemelnek Platzner Tibor díszletei, akárcsak Dobi Géza zenéje. Lengyel Ilonát végre olyan szerepben láthattuk színen, ahol minden tudását megcsillogtathatta. Mind a heves párbeszédekben, mind a némajátékokban szuggesztlven hatott. Helene Alving megformálásával azt a maximumot hozta színpadra, amivel még a hazai színjátszásban nem találkozhattunk. Csendes László Osvaldja is pontosan megformált figura. Szerepe fegyelmezett és tökéletesen átélt. Árnyalt játékában ki „Milyen anya vagy te, aki ilyen pokoli rettegés láttán sem indulsz meg!“ Osvald (Csendes László) és Alvingné (Lengyel Ilona) Nagy László felvételei tudja bontani a festőművészet profilja mellett az Itélőt és az őrült áldozatot. És mint Lengyel Ilonának, neki is sikerült összetett szerepe mellett kifejezni a sokrétű ibseni mondanivalót a polgári társadalom visszásságait, az elidegenedést és a tekintetnélküliséget stb. Alakítása eddigi nagy szerepeinek méltó folytatása. Csak annyit vethetünk a szemére, hogy vannak pillanatai amikor a közönségnek játszik. Várady Béla Engstrand asztalos szerepében eddig nem ismert oldaláról mutatkozott be. Várady Béla sorsa eddigi színházi működésében csupa nevettető szerepekből állt. Meg is kellett küzdenie a közönséggel, aki Várady Béla minden mondatán, mozdulatán nevetni akart. Lengyel Ferenc, Manders tiszteletes szerepében egy összetett polgári típust fogalmaz meg, a kompromisszumok emberét, a papot, aki mindent, még önmagát is feláldozza az „eszméért“. A fiatal Varga Zsuzsáról nehéz elhinni, hogy életében csak másodszor szerepel hivatásos színpadon. Reginája megformálásából csak a rutin hiányzott a lassú tételek és a némajátékok produkálásánál. A királyhelmeci bemutató előadás és a zétényi előadás nem várt nagy sikere megcáfolja azt az álláspontot, mely szerint a vidéki közönség részére, könnyebb műfajt, „faluszlnházat“ kell adni. A Thália Színház végzi azt a feladatot, amit meghirdetett. Nemcsak szórakoztatja, hanem művészetre is neveli a közönséget . . . t SIÓIKÉ 1Ú Színház és népmese Nincs szebb egy gyerek számára annál, mint amikor ágas-bogas képzeletvilága megelevenedik, amikor megszólalnak az állatok, beszélgetnek egymással és az öregapóval. Ilyenkor a gyerekek ujjonganak, hangosan szurkolnak a mókusnak és mackónak, szidják a farkast és a varjút. Nincs fontosabb egy színház számára, mint a gyerekeket színházhoz szoktatni, elszórakoztatni, megnevettetni — tanítani. A színház Így készítheti elő a későbbi közönségét. E három fontos motívum realizálódott a kassai Thália Színház gyermekelőadásának Gál Sándor: A szürke ló premierjén, Királyhelmecen a zsibongó gyerekekkel zsúfolt nézőtéren, és a színpadon. A bemutató előadáson egyben drámaírót is avattunk, hiszen Gál Sándor népmese ihletésű mesejátéka a szerző első színpadra Irt műve. A rövid népmesét kellő fantáziával bogozza szét szélesebb verses mesejátékká. A rímek és ritmusok üteme is ügyes költői kézre vall. Néhány szókapcsolatban viszont szemére vethetjük a szerzőknek, hogy eltér a népmesék legősibb formája, az állatmesék epikájától és költészetétől. Fület sért pl. a koszt szó használata ebben a bűvös körben. Sajnos a mesejáték zenéje nem fakadt közös tőről a mézmesével. Bár hangulatos, kellemes dalocskák csendülnek fel előadás közben, nem népi ihletésűek. Tarics János rendezőnek sikerült kedves mesejátékot rendeznie. Platzner Tibor díszletei könnyen variálhatók s jól Illusztrálták a mesét. Gyurkovics Mihály öreg molnárja sokszínű, érzelmekben gazdag alakításának tapsolhattunk. Érsek György bűbájosán oldotta meg mackója szerepét. Brummogott, mézet nyalt és tele volt gyöngédséggel. Hasonlóan Tamás Jolán mókusa is azt hozta a gyerekeknek, amit vártak tőle. Kondé István szürke lovának szinte az egész nézőtér együtt szurkolt a farkassal vívott csatájában. Szabó Rózsi bölcs baglya a mesekönyvek illusztrációiból lépett ki a színpadra. Külön meg kell említenünk Horváth Lajost, a farkas alakítóját, aki olyan odaadással dolgozott szerepén, mintha legalább Gogolt játszana. Bittó Eszter bajkeverő varjúja szintén tökéletes figura volt, sokszor izgalomba hozta a gyerekeket. A három róka alakítói Benkó László, Szabó Mária és Cúth László is dicséretet érdemel. A leglényegesebb tanulság azonban az: gyerekelőadásokra nagy szükség van, hiszen az a legelhanyagoltabb része színjátszásunknak. GAGYOR PÉTER CONTRAVIOi- napozó krém CONTRAVIO I. Még javában tart a síszezon, Természetesen ehhez hozzátartozik a hegyekben a tavasz! napozás is. Igaz, hogy „a nap a legjobb orvos“, azonban, ha az első tavaszi napozáskor hosszabb ideig ki vagyunk téve az erős sugárzásnak, ennek kellemetlen következményei lehetnek, és bőrünk leégése elronthatja szabadságunk hátralevő napjait. Nem minden bőr egyformán érzékeny a napsugarakra, A sötét hajú, barna bőrű emberek pigmentképződése nagyobb mérvű, így ezeknél kisebb a hirtelen lesülés veszélye, mivel a nagyobb mennyiségben képződött pigment védi bőrüket. A szőke hajúak és fehér bőrűek pigmentképződése kisebb, ezért gyakran előfordul a bőr vörösre sülése és pigmentfoltok képződése, amit később nehéz eltüntetni. Ezért a napozáshoz Is fokozatosan kell hozzászokni, és a szép bronz színt óvatos és ésszerű napozással kell elérnünk. A nemkívánatos bőrreakciót megfelelő kozmetikai szerek használatával előzhetjük meg, amelyeknek kellő szűrőhatásuk van a napsugarak káros alkotóelemei ellen, A LÉCIVA n, p. a legújabb tudományos ismeretek alapján készíti a CONTRAVIOL napozó krémet. A CONTRAVIOL emulziós zsíros krém, UV szűrőanyagot tartalmaz, amely napozáskor elnyeli a fájdalmas vörösre égést okozó és a bőrt megráneosító Ibolyántúli sugarakat. Csakis azokat a sugarakat engedi át, amelyek az egészséges és szép barna lesülést Idézik elő. Ezenkívül a krém kamlllakivonatbál nyert guajazulent Is tartalmaz, amely megvédi a bőrt a napozáskor néha előforduló kellemetlen feszüléstől, viszketéstől. A CONTRAVIOL krém nem izgatja a bőrt, nem tömi el a pórusokat és nem gátolja a bőr verítékezését napozás közben. A CONTRAVIOL krém használata nagyon egyszerű. A nap sugarainak kitett bőrfelületet vékony rétegben bekenjük a CONTRAVIOL krémmel, A hegyekben történő napozáskor, ahol a behavazott fehér felület jobban visszaveri az Ibolyántúli sugarakat, ajánlatos naponta többször bekrémeznl a bőrünket. Az egészséges bőr csak akkor lesz szép, üde és egyenletesen barna, ha a helyes napozás előírásait megtartjuk és Jó napozószereket használunk. Kellemes hegyi üdülést, friss levegőn való mozgást, sok napsütést kívánunk, amelyet nyugodtan és kellemetlen következmények nélkül élvezhetnek, ha kihasználják a CONTRAVIOL napozó krém jó tulajdonságait. MUDr, Béla Frledlönderová és PhMr Sonja StFelcová
