Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-01-04 / 1. szám
AVAR NÉPVISELET A Kaukázus északi részén, a Káspi tenger partján fekvő Dagasztan lakói között avarokat is találunk. Történelmük a 6. századba vezethető vissza. Népük a mai napig megőrizte művészetét és szokásait. Képünkön avar család nemzeti viseletben. CSTK-APN felv. SZOVJET SlZOK A TATRABAN Közeledik az idei sívilágbajnokság megnyitásának az ideje. A világbajnokságot február 14—22 között rendezik meg a Csorba-tónál. A korán érkezett tátrai tél már idő előtt csalogatja a bajnokságon résztvevő külföldieket. Megérkezett a szovjet sízők csoportja is. Képünkön kis pihenőt tartanak edzés közben a Csorba-tónál. CSTK - felv. Egy amerikai képeslap tette közzé a rajzot, mely Bobby Sealet ábrázolja a tárgyaláson. A szájkendőn keresztül a vádlott azt üvöltötte a bírósági elnök felé: „Fasiszta“. ez aztAn ajándék A pribrami Hamiró játékgyár hatalmas kutyusa nem fért a karácsonyfa alá, a gyerekszoba sarkában fotelként szolgál. BÉKEHARCOSOK Bobby Seale, a Black Panthers párt vezetője bekötött szájjal és székhez kötve ül a bírósági tárgyalóteremben. Seale és hét vádlott társa ügyét ezekben a napokban tárgyalja a bíróság. Valamennyiüket, a Demokrata Párt 1968- ban, Chicagóban megrendezett kongresszusa alkalmával rendezett tüntetések szervezésével, és összeesküvéssel —=-------1 vádolják. A tüntetéseket, melyeket a Vietnami Háború Elleni Országos Mozgósítás Bizottsága rendezett, és amelyen sok ezer fiatal vett részt, a rendőrség brutálisan elfojtotta. Most elég hosszú idő után folyik a fővádlottak ellen a bírósági eljárás. A vádlottak úgy döntöttek, magatartásukkal és beszédükkel gúnyt űznek a bíróságból, és így hívják fel a figyelmet a vád kimondottan provokatív jellegére. Ezért döntött úgy a bíróság, hogy a vádlottak száját be kell kötni és a leghangosabbat, a Black Panthers párt néger vezetőjét székhez kötve kell a bírósági pulpitus elé vinni. A védő ezt az intézkedést középkori jellegűnek bélyegezte. — Fehér ember számára erkölcsileg elképzelhetetlen, hogy megkötözött néger felett ítélkezzék. Mélységesen szégyenlem, hogy amerikai ügyvéd vagyok, — mondotta. Miközben az elnök által nagyon is egyoldalúan vezetett tárgyalás folyik, (immár több hete) a közönség, — többnyire a vietnami háború ellenzői, — hangos nemtetszésüknek adnak kifejezést. A szégyenteljes bírósági intézkedésre a fiatalok legtöbbje úgy válaszol, hogy szintén bekötött szájjal jelennek meg a hallgatóság soraiban. „Fasiszta", „Fajgyűlölő" feliratú plakátokat ragasztanak a bíróság épületében. Ugyanezeket a szavakat sziszegi szájkendőjén keresztül a fővádlott. — Figyelmeztetem tűrhetetlen magatartására — inti Sealet a bíróság elnöke. — Mi meg arra figyelmeztetjük, — válaszolnak a vádlottak, hogy intézkedése mélyen sérti az alapvető emberi jogokat. A vádlottak, köztük Jerry Rubin, a Nemzetközi Ifjúsági Párt megalapítója, követelik, hogy személyesen és közvetlenül cáfolhassák meg a tanúk állítását, akik valamennyien a rendőrség ügynökei. Ezek ugyan egyetlenegy keményebb akciót sem hajtottak végre, de mint titkos ügynökök, néhány héttel a tüntetések előtt beférkőztek a mozgalomban résztvevők soraiba. Egyik terhelő tanú, William Frappoly, ezt nyíltan meg is mondta, és hozzátette, őt is röviddel a tüntetések előtt „csúsztatták be" a mozgalomba. Vádló szavai egyértelműen önváddá váltak, mert rámutatott az amerikai rendőrség szövevényes módszereire. A tüntetők is szájkendőt kötöttek. Sok ezer chicagói fiatal vonult az utcára szájkendővel, hogy ezzel is tüntessen az ellen a bírósági intézkedés ellen, mely szerint Bobby Seale fővádlottat a bírósági tárgyaláson középkori mód»»/..пЫгл! « «.r.Xb-Us.,. MtáKUAl. -----.C J.Í <t лг.—1 (.KiiUijCI. L« 'Ш ш ш 2 ос ш *м ф и о ^ </> 0>< Ul 2 Stockholm egyik csendes utcácskájában lakik dr. Elise Ottesen-Jensen, aki a családtervezés népszerűsítésében elért eredményeivel tett szert világhírnévre. Magas, karcsú termetével, élénk kék szemével fiatalosan hat, pedig már elmúlt nyolcvan éves. Svédországban mindenki csak újságírói álnevén „Ottar“ néven ismeri. — A munka, amelyet a nők védelmében végeztem, nagy elszántságot, bátorságot követelt. Fáradozásaimért eleinte csak bírálatot kaptam — mondja Ottar. Elise Jensen Norvégiában született egy papcsalád tizenhetedik, utolsó előtti gyermekeként. A szigorú apa konzervatív szellemben nevelte gyermekeit. De Elise élt egy másik, családon kívüli életet is. Egy molnár lányával barátkozott. A molnáréknál liberális és baloldali pártok lapjai kerülnek a kezébe. Ezeket olvasva kételkedni kezdett abban, amit az apja a templomban prédikált. Gimnazista korában már önálló, szabad gondolkodású fiatal lány, akinek egyéni nézetei, céljai vannak. Orvosi pályára készül, de meg kell elégednie a fogorvosi diplomával, aminek a megszerzése kevésbé költséges. Baleset éri, mindkét keze megbénul. Ezután újságíró lesz. Eleinte liberális, majd szocialista lapok munkatársa. A textilgyári dolgozó nők munkakörülményei ezekben az Időkben elrettentőek. Ottar minden eszközzel azért harcol, hogy a nők szervezetten követeljék jogaikat, szakszervezeti mozgalomba kapcsolódva. Gyűléseken szólal fel érdekükben, róluk ír. Így egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a nők körében, akik levelekkel keresik fel, kérdéseket tesznek fel neki. Állandóan visszatérő kérdés: „Mit csinálnak a gazdag nők, hogy nekik csak egy-két gyerekük van?“ Ottar erre a kérdésre nem tud válaszolni. — De igyekszem megtudni — ígéri. Egy elszánt nő tipikus válasza ez, aki semmitől sem retten vissza. Ez az elhatározás szabta meg életútját, ez töltötte meg értelemmel egész életét. Felkeresi volt diáktársait és megtudja, hogy megalakult a „Sexuális Reformok Tudományos Ligája“. Kapcsolatot vesz fel a szervezettel. A szervezet Kopenhágában megtartott konferenciáján bevájasztják a vezetőségbe. Ottar közben férjhez megy Albert Jensenhez, egy svéej származású férfihez, aki közismert béke- és szabadságszeretetéről. Kopenhágában telepednek le. Ebben az időben értesül húga tragédiájáról, aki törvénytelen gyermeket hoz a világra s akit apja arra kényszerít, hogy az újszülöttet adja nevelőszülőkhöz. Ezzel a lányt lelkileg olyannyira meggyötri, hogy az öngyilkos lesz. Ezek a tapasztalatok, élmények arra kényszerítik, hogy amikor Stockholmba költöznek, újra családtervezéssel, leányanyák problémáival foglalkozzék. Hátizsákkal a hátán keresztülkasul járja az országot, s a tilalom ellenére fogamzásgátló szereket osztogat. Elszánt és kitartó. Cselekedetei helyességéről meggyőzi az a tény, hogy az országban egyre nagyobb az éhség, terjed a tuberkulózis, nő a csecsemőhalandóság. — Sok mindent megoldana a családtervezés — állítja Ottar. Akadnak segítőtársai is, akik hasonló nézetet vallanak, mint ő. Az 6 segítségükkel sexuális tanácsadást tartalmazó újság megindításán fáradozik. Közbenjárásukra a királyi komisszió 1937- ben visszavonja a fogamzásgátló szerek eladására hozott tilalmat. A családtervezés területén kiépített nemzetközi együttműködés a háború alatt megszakadt. A negyvenes évek végén Ottar felújítja régebbi kapcsolatait. 1946-ban az ő közreműködésével összeül a családtervezés első nemzetközi konferenciája. 1952-ben Bombáiban nemzetközi föderációt szerveznek, amely a családtervezéssel foglalkozik. Elnökéül őt választják meg. Ottar még ma is részt vesz minden konferencián, s nem szüntette be felvilágosító tevékenységét sem. A televízióban az ifjúság számára tartott előadásai a legelszántabb ellenségeit is meggyőzik arról, hogy szükség van a munkájára. Elise Ottesen-Jensen ma sem pihen. „Az élet írta“ címmel emlékezéseit dolgozza fel. Munkásságért többször kapott magas kitüntetést. 1958-ban az upsallai egyetem díszdoktorává avatták. R. K.
