Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-23 / 47. szám

ILLATOS, Látszólag semmivel sem különbözik a szokványos üzemektől. Neonfelirat, vas* kapu, sorompó, kapusfülke, üzemi őr, ebben az esetben őrnő. Az irodaépületben Igazgató, igazgatóhelyettesek, főmérnök, gyártásvezető, hivatalnokok, a másik ol* dalon az üzem különböző gyártásrészlegé' vei, gépeivel és a termelt áruk szállításra váró tömegével. Mégis, minden üzemnek megvan a maga sajátos légköre. Ennek az üzemnek a jellegét elárulja az illata. Bármerre járunk a lévai Kozmetika nemzeti vállalat üzemének falai között, kellemes, üdítő illat kísér bennünket mindenfelé. Árasztják a falak, a munkás­­nők fehér köpenye, fejkendője és az áru* cikkek halmaza. Ebben az üzemben a leg­szükségesebb és legolcsóbb használati cik­kek egyikét gyártják, samponok, borotva­krémek, hajszesz, hajlakk, szájvíz alakjá­ban. Szadváry József mérnök, igazgatóhelyet­tes Íróasztalán tervek, akták, jelentések tömege. Az üzem 330 alkalmazottja 280 ezer korona értékű árut termel naponta, ami bizony nem kis teljesítmény ezekből az apró kozmetikai cikkekből. Az üzem 1965-ben került a bratislavai Kozmetika nagyvállalat birtokába, ahol a szappan, étolaj és a mosópor gyártásáról áttértek a kozmetikai cikkek gyártására. — Mióta átalakult az üzem, állandó átépítés, korszerűsítés mellett is szünet nélkül termelünk, — mondja minden di­csekvő szándék nélkül Szadváry elvtárs. Az alkalmazottak 90 százaléka nő, fiata­lok, betanult régi munkaerők vegyesen. Most új futószalagot szereltünk fel, teljes automatát, amely a címkéket is önműkö­dően raggasztja az üvegekre. Ez természe­tesen meggyorsítja majd a termelést. Üj gondok üzemrészleg épül és amint látja, renováltuk az egész épületet. Az üzem munkásnőiből megalakult az üzemi nőszervezet, és be­kapcsolódtunk a „Nők a köztársaságért“ akcióba. Csak egy dolog nem tetszik ne­kem, hogy a nők között aránylag magas a munkából való kimaradás százaléka, és kevesen akarnak felelősségteljes munkát végezni. Remélem az üzemi nőszövetség, amelynek elnöknője egyben az üzemi szakszervezet elnökségének is tagja, hatni fog az asszonyokra. Az üzem vezetősége nagyra becsüli az asszonyok munkáját, és az eddig sok esetben nehezen elért ered­ményeket, de még többet és még jobban akarunk dolgozni, hogy termékeink ne legyenek hiánycikkek. Az üzemrészlegeken Szecső József fő­mérnök vezetett keresztül. A félautomaták mellett fehér köpenyes lányok és asszonyok töltötték, címkézték és csomagolták a gyár termékeit: de Midén világos, sötét és zöld sampont, Regonol hab-fürdőt, Arnica haj­lakkot, Elida tojássampont, Thymolin száj­vizet, Barbus borotvakrémet, Vitanol В hajvizet és Brezovy sampont. Egy különleges részlege is van az üzem­nek, ahol a kockaszeszt gyártják az egész ország számára. Ebben a részlegben és a sampon-keverőben fehér porfelhő lep be mindent. Ezek a munkahelyek az egész­ségre ártalmasak. Itt a dolgozók minden nap tiszta munkaruhát kapnak, az öltö­zőben két szekrény áll egy ember rendel­kezésére, az egyikben a kimenő, a másik­ban a beszennyezett munkaruha. Ezen­kívül naponta fél liter tejet kapnak védő­italként az üzemtől, és negyedóra tisztál­kodási idő beszámít a munkaidejükbe. Botllková Alfbeta, az üzemi nőszervezet elnöke a jövő terveiről, az „Akció 69“ munka tervének eddigi sikeréről beszél: Több mint száz tag jelentkezett az üze­mi szervezetbe. A napokban adjuk át ünnepélyesebb keretek között a tagsági könyveket. A vezetőség nagy megértéssel és segltőszándékkal viseltetik a megalakult szervezet, és általában a női munkaerők iránt. Az üzemi szakszervezet elnökségé­nek ötven százaléka nő. Ami a szociális berendezéseket illeti, e téren még sok a tennivaló. Az új üzemrész felépítésével megoldódnak ezek a problémák is. Egyelő­re egy tíz ágyas hálótermet rendeztünk be azoknak, akik a második műszak után csak nagy időveszteséggel tudnának ott­honukba hazaérni. Az üzemi konyha mel­lett hideg büfé áll a dolgozók rendelkezé­sére, ahol teát és feketét is kapni. Ez a kérdés még megoldásra vár. A munkások közül sokan ebéd helvett meleg tízórait és uzsonnát, egytálételek készítését akarják mind a két műszak számára. Ennek a be-Az üvegek késire­­gasstáeiel veló óim késése eléggé meg­­leesltja a termelést A Berbus passte gyértéasstalénél RIPORT két kutyával A Spilberkre vezető meredek utca egyik villájának kát legfiatalabb lakája látszólag egy cseppet sem Idegen­kedik a látogatóktól. A csengetésre nagy hangon adnak választ, A háziasszony, Eva Tumova, a ma már nálunk nagyon ritka fajtájú kát fehér uszkárkutya gazdája, bemutatja védenceit. Rabló és Assla, mint két tojás hasonlítanak egymásra, A mama és a lánya közötti két év különbsé­get a laikus szeme nem veszi észre. Rabia 1966 január 29-én született Varsóban, és egy­kori gazdája, Milada Suwalská ajándékozta, mint kis kölyökkutyát Éva asszonynak. így került Rabia a brünnl villába. Itt meg kellett elégednie a Túrna család társa­ságával, mert hasonszőrű barátok után Ausztriába, Németországba, Svájcba, vagyis külföldre kellett volna utaznia. Tumáné és három fia azonban .főúri* kénye­lemben nevelték Rablát. Bemutatták a nemzetközi kutya­­kiállításokon, ahol már 1967-ben a díjnyertes kutyák közé került, és legutoljára az idei prágai ősz) Nemzet­közi Kutyaklállftáson a felnőtt kutyák osztályában Cadb kitüntetést kapott. De Rabia sem volt hálátlan gazdájá­val szemben. Mint fiatal kisasszonykutya Lipcsében ta­lált udvariéra. Nemsokára kilenc hófehér uszkárkölyök taposta egymást a ruhakosárban, majd külön kutya­szobát rendeztek be számukra. A kiskutyák később új gazdákra találtak, és Assla maradt csak a mamájával. — Assia, gyere Ide, mondd csak, miért esett éppen terád a választási — Talán én voltam a legszebb, és a legkisebb, mert a mi fajtánknak nem szabad nagyobbra nőni ötven­nyolc centinél, különben már nem vehetünk részt a kutya­­kiállításokon. A mamám 57, én 55 centi magas vagyok. Persze, ha lábujjhegyre állok... A mamának tavaly csak négy kis kölyke volt, de ha én férjhez megyek, legalább 10 Kiskutyát szeretnék. Megsúgom, hogy már vőlegényt is találtak számomra. — De ha sok kis kölyköm lesz, a gazdasszony eladja olyan gyerekeknek, akik nagyon fogják szeretni őket. Sokba kerülünk Éva asszonynak. A mamáért 750,— koro­nát fizetnek évente, és 20 000 koronára van biztosítva. Ha nekem kölykeim lesznek, már én is biztosítva leszek. He kibúvom magam, én va­gyok a magasabb ... Es vagyok ént Feró Spáöll felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents