Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-16 / 46. szám

а а к képletesen használom a tö­rött cserepek vallomását, hi­szen az archeológusok nem csak cserepeket, hanem településeket, temetőket, használati és dísztárgyakat tárnak fel az ásatások alkalmával. — Mit mondanak el ezek a tárgyak és töredékek? • A kérdésre a legilietékesebbek egyike, a kelet-szlovákiai ásatások veze­tője, dr. Pásztor János, CSc., válaszol. Sok mindent elmondanak, amit a lai­kusok észre sem vesznek. Ásatásaink kincsei alapján pl. össze tudnánk állí­tani a női ékszerek fejlődésének mo­nográfiáját, egészen a 7000 évvel ez­előtt készült, zsinegre fűzhető, kiégetett agyagkavicsoktól, a ma divatos ékszere­kig. Itt a kassai járásban is találtunk 7000 éves lakótelepeket, Ruszka és Во­­lógd falvak határában ... Milyen módon állapítják meg a lele­tek korát? — Vegyünk egy konkrét példát. Sokat árul el az agyagedény elkészítésének technikája. Ha az edény korong nélküli eljárással készül, formája primitív. A ko­rongon készült edények szimmetrikusak, és kivitelük is tökéletesebb. A korong nélkül készült edények díszítése igény­telenebb, csak az edény készítőjének ujjnyomaival kigyúrt mintákat találni rajta. A bologdi leletek díszítéséhez akkori alkotója a természetben keresett A törött cserepek díszítő elemeket. Ezeken az edényeken találhatunk faleveleket, növényeket és állatokat. Sokat árul el a leletek koráról az is, hogy milyen mélyen helyezkednek el a talajban. Minél mélyebbek a lelethelyek, annál régebbi leletekkel van dolgunk. Tulajdonképpen az egész föld egy nagy történelemkönyv, amely minden emléket elraktároz. Egyrészt a temetők által, ahová eleink halottaikat temették; más­részt az idők folyamán ezek az emlékek a földbe raktározódnak. Mit tudnak még megállapítani a lele­tekből? — Az csak természetes, hogy nem­csak a leletek korára vagyunk kiván­csiak, hiszen a modern archeológia nem­csak a tárgyak gyűjtését tekinti első­rendű feladatának, hanem a tárgyak mögött a régen élt, dolgozó és alkotó embert. Egy feltárt lakótelep alapján meg tudjuk állapítani az ott élt népek társadalmi életének, kultúrájának, ipa­rának és gazdaságának színvonalát. Mi­vel archeológus-csoportjaink élénk leve­lezés útján kapcsolatot tartanak a kül­földi múzeumok archeológusaival, közös erővel a leletek hasonlósága, rokonsága alapján megközelítőleg meg tudják raj­zolni a történelem előtti korok népeinek kultúráját, településének határait. Néhány perccel ezelőtt érkezett meg a posta. Leningrádi archeológusok a Fekete-tenger északi partvidékén „trák" eredetű településeket tártak fel. Érdekes megjegyeznem, hogy a trák tárgyi kul­túrához hasonló emlékekkel mi is talál­koztunk a szomotori ásatások alkalmá­val. Bologd környékén az ásatások ered­ménye: 20 ház. Milyen egy lakóház a 7000 évvel ez­előtti korai kőkorból? A földbe vájt kunyhók tojás alakúak. Hosszuk négy, illetve öt méter, szélességük két-három méter. Bejáratuk többnyire déli irányba néz, és földpadka alakú. A bejárattal szemben helyezkedik el a tűzhely, amely £ <D N Ö> Ф I D 1Л 6 ŰL QH < — Merre van a varroda? — állítottunk meg egy járókelőt a párkányi utcán. — Ez itt — mutatott az épületre, amely előtt álltunk. — Nahát, mindennek néztük volna ezt a sárga, mohás tetejű épületet, csak üzemnek nem. Pedig már megszokhattuk volna, hiszen jártunk Verebélyen, ahol egy öreg malomban most tranzisztoros rádiókat gyártanak, írtunk egy csökkent munkaképességűeket alkalmazó somorjai üzemről, amelyet egy volt iskola falai közt helyeztek el, és amely tanítási célokra már nem felel meg. Nagykürtösön egy szakszervezeti épületből csináltak konfekciót gyártó üzemet. Miért meglepő az, hogy a párkányi varrodát is egy régi épületben találjuk, hiszen nem vártuk, hogy egy üvegfalú, új épületben helyezték el. Kívülről nem valami vonzó látvány, de az üzem vezetőinek nem kell házalniok, hogy jöjjenek ide az asszonyok dolgozni, jönnek ők maguktól is. Sőt, nem egynek a kérvénye még most is az asztal fiókjában porosodik, nem tudják felvenni, mert nincs több hely. Az sem számít, hogy ötvenen dolgoznak egy helyi­ségben, ahol nem éppen kicsi a zaj, ha mind az ötve­nen bekapcsolják a villanyvarrógépet. Az sem számit, hogy a termeket nem lehet tökéletesen kifűteni, hogy nincs egy helyiség, ahol munka után átöltözhetnének, tisztálkodhatnának. De van munka, amiért pénzt kapnak. S ez nagy szó, mert sok helyütt az sincs. Dél-Szlovákiában még mindig nagy hiány van munkalehetőségben. Dehát iparosítani egyik napról a másikra nem lehet. Sok pénz és idő kell ahhoz. Pár évvel ezelőtt ugyan felmérték a hiányosságokat, utána nemsokára megkezdték néhány gyár építését, amelyek közül már felépült a losonci, a rimaszombati konzervgyár, a nagymegyeri tejfeldolgozó üzem, a dunaszerdahelyi cukorgyár. Ezek üzembehelyezése azonban csak részben csillapította a vidék munka­éhségét; további üzemekre volt szükség. Ekkor kezd­ték átalakítani a „kimustrált“ épületeket, amelyekben kisebb, — komolyabb gyári berendezést nem igénylő üzemeket helyeztek el. A varrodának 125 alkalmazottja van, ebből mind-Bábel Katalin agyike a százhuszonöt alkalmazottnak Párkányi és Párkány­­környéki nők járnak a varrodába dolgozni össze négy a férfi. Amíg a Cellulóz- és Papírgyár fel nem épült, a keményítőgyár mellett a varroda alkal­mazta a legtöbb munkaerőt. Bábel Katalin egyike a varroda dolgozóinak. Az első emeleti műhelyben az ablaknál ül. Amikor oda­megyünk hozzá, megállítja a varrógépet. Szürke teszildarabok hevernek előtte, ezekből állítja össze a férfinadrágot, amelyekből négyet varr meg na­ponta. Mióta dolgozik itt? 1967-ben jöttem ide. Az érettségi után egy évig otthon voltam. — Ha érettségizett, miért nem megy máshová dolgozni ? — Párkányban nincs nagy választék a munka­helyekben, örülök, hogy ide is bejutottam. — Azután ismét a varrógép fölé hajol, hogy folytassa a munkát. — Elég magas a norma — mondja Varga Ferenc, a varroda vezetője. — Nem nagyon nézegethetnek föl munka közben az asszonyok, ha teljesíteni akarják. De bármennyire igyekeznek is, ezer-ezerszáz koro­nánál többet nem tudnak megkeresni egy hónapban. Akárhogy is vesszük, nem sok, de hol keres ná­lunk többet egy nő... A kedvezőtlen körülmények ellenére az árunak kifogástalannak kell lennie. A szürke teszilnadrágok, a világoskék . műanyagból készült félkabátok exportra készülnek s ezért az asszonyok munkájának minőségével szemben nagyobb a követelmény. S ők ennek a követelménynek eleget is tesznek. Küldtek már árut Svédországba, Norvé­giába. Azokat a ruhákat, amelyeket Fekete Mária és Kincsik Anna csomagol, a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba szállítják. Reklamáció még sehonnan nem érkezett. Kovács Elvira

Next

/
Thumbnails
Contents