Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-10-19 / 42. szám

Öt kérdés­­tíz felelet í 1 (BESZÉLGETÉS SCHULZ GYÖRGY MÉRNÖKKEL, A KASSAI GÉPIPARI TECHNIKUM IGAZGATÓJÁVAL, ÉS RITZKÓ BÉLÁVAL, A KASSAI MA­GYAR KÖZÉPISKOLA IGAZGATÓJÁ­VAL) Ai iskolaévnek a naptári évtől való eltérésén kívül van még egy szimbó­­lumszerü jellegzetessége. Az iskolaév nyár elején végződik, nem a termést érlelő ősz után, hanem előtte. Talán kissé banálison hangzik, de a szim­bólum lényege a pedagógusmunka heroizmusa: „A pedagógusok, akik sosem aratnak — mindig csak vet­nek". De túl a könnyen érzelgősségé alakulható hasonlatokon, tagadnunk kell azt a nézetet, hogy a pedagógus évenként ismétlődő munkája mono­tonná válhat... A nemzetiségi isko­lában különösen nem válhat azzá. Schulz Györgyöt, a kassai magyar tannyelvű középfokú ipariskola igaz­gatóját az újságolvasók nagy része jól ismeri. Olvashatnak már tettei­ről, amelyet iskolája felvirágoztatá­sáért kifejtett és a minden elismerést megérdemlő eredményről. Schulz igazgató elvtárs nem lankadó igye­kezete és energiája már szinte le­gendás. A róla megrajzolt teljesebb képhez tartozik még az is, hogy más téren is hathatósan közreműködik, ű volt az első ember Kassán, aki a színháznak segítséget (talán a legnagyobb se­gítséget) nyújtott; minden áldozatot vállalva, helyet biztosított az ott mű­ködő magyar színjátszó csoportnak. Ritzkó Béla jóval fiatalabb a Sar­lósokkal induló Schulz igazgatónál. Nevéhez még nem tapad „legenda", öt a hozzá fűződő bizalom jellemzi. A kassai szülők örömmel fogadták kinevezését a középiskola élére, hi­szen nem közömbös, hogy az eltávo­zott igazgató, a jelenleg már okta­tásügyi miniszterhelyettes, Rácz Oli­vér után kinek a kezébe helyezik gyermekeik jövőjét. Ritzkó Béla sze­mélyében az iskola biztosítékot lát, sőt fiatalos célratörése az iskola nagymérvű fejlődésének lehet zá­loga. XXX 0 Köztudott, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy rétegeződése és színvonala nem felel meg társadalmi életünk követelményeinek. Milyen változások, és megoldások várhatók oktatásügyünk fejlődése érdekében? Schulz György: — Bár a magyar oktatásügy az utóbbi években jelen­tős segítséget kapott a felettes szer­vektől, még nincs olyan helyzetben, mint a szlovák, vagy a cseh. Az öt­venes évek kényszerszünete többet ártott, mint hinnök. Az általános problémákat, amelyek országos ér­vényűek, nemcsak a nemzetiségi iskolák jellemzői (épülethiány, tan­könyvek és segédeszközök hiánya) nem említem. A magyar oktatásügy­nek, a magyar diákságnak nagyobb, biztosabb távlatot kell adni. Mind a főiskolák, mind az ipari tanulók és szakközépiskolások szintjén biztosíta­ni kell, a lehetőségekhez mérten, az anyanyelvi oktatást. A magyar tan­nyelvű másodfokú általános iskolák hálózata lényegében már kiépült, A szakközépiskoláké és az ipari tanu­lóké még nyitott kérdés. Az oktatás­ügyi minisztériummal és a nemzeti­ségi titkársággal több javaslatot dol­goztunk ki az oktatásügyi intézmé­nyek érdekében. Sajnos, ezeknek a javaslatoknak a megtárgyalása, és főleg megvalósítása késik. A szocia­lista, marxista nemzetiségi politika alapeiveinek megfelelően annyi ma­gyar tannyelvű oktatásügyi intéz­ményt (szinte mondhatnánk, hogy a bölcsődétől a főiskoláig) kell létesí­teni, amennyi a magyarság százalék­­arányának megfelel, Csak így lehet Szlovákia magyarságát 100 százalé­kig bekapcsolni az építő munkába, ahol mint a jelenlegi nehézségek mutatják, nagy szükség van rá. A társadalom és a gazdasági élet szempontjából mindegy, hogy az a traktorista, szakmunkás, állatorvos, mérnök vagy miniszter milyen nemze­tiségű — az eredmény a lényeges I Ritzkó Béla: — Nem akarom az előbbieket ismételni, de annyit hoz­záteszek: Az oktatásügy szinvonala sokban függ az egyes iskolák hozzá­állásától. Röviden: Ha jó az iskola, a pedagógusok lelkiismeretesen vég­zik a munkájukat, megfelelő képesí­tésű tanárok állnak rendelkezésre — nem lehet a színvonallal sem baj. Rácz Olivér oktatásügyi miniszter­­helyettes a magyar tannyelvű szak­közép- és ipariskolák hálózatának ki­bővítését elsőrendű munkaprogram­nak minősítette. Nagyon helyes el­képzelés, ideje volna megvalósítani. 0 Minden évben nagy gondot okoz, szinte társadalmi probléma a gimnáziumi érettségivel rendelkező diákok elhelyezkedése, Milyen mér­tékben segítenék e kérdés megoldá­sát a továbbképző szakiskolák? Ritzkó Béla: — Okvetlenül szüksé­ges, sőt elkerülhetetlen a tovább­képző osztályok létesítése, mind a nappali, mind az esti tagozatokon. A magyar általános iskolákból kike­rülve, sok száz diák küzd elhelyezke­dési problémával. Megszámlálhatat­lan azoknak a száma is, akik nem fejezik be a főiskolákat. Elkallódásuk ellen egyetlen megoldás a tovább­képző osztályok nyitása. Schulz György: — Bár a felépít­ményi osztályokat végzett diákok tudása nem olyan alapos, mint a szakközépiskolát végzett diákoké, de túlnyomó többségük megállja a he­lyét, és nagyon hasznos és értékes munkát végez az iparban. A kezdeti, minőségi különbség néhány éves gyakorlat után elmosódik, megszűnik — tehát a későbbiekben aligha le­het különbséget tenni a felépítményi iskolát- és a négyéves szakiskolát végzett növendékek között. # Megvalósul az a terv, hogy a kassal egészségügyi iskolát és keres­kedelmi iskolát az általános közép­iskola mellé helyezik? Ritzkó Béla: — Nagy örömmel fo­gadnánk ezt a megoldást, mi is hal­lottunk már róla. Mint mindenütt, itt is a legnagyobb probléma az épület­hiány. Schulz György: — Véleményem szerint sokat segítene a kereskedelmi iskolának és az egészségügyinek is, ha a gimnázium mellett működné­nek, hiszen ez a szétszórtság árt az iskoláknak. ^ Ml a helyzet Kassán az óvodák­kal? Schulz György: — Az óvodák kér­dése egész Szlovákiában komoly problémája az itteni magyarságnak, kassán kétszeresen az. Ritzkó Béla: — Remélem, hogy nemcsak Kassán, de szlovákiai mé­retben is megjavul a magyar tan­nyelvű óvodák helyzete. Az persze nem megoldás, ha arról vitázunk, kell-e Léván óvónőképző. Sok, mond­hatnám majdnem minden a szülőkön múlik. Sajnos a magyar szülők között vannak olyanok, akik „rosszul értel­mezett lojalitásból", vagy csak vak karrierizmusból gyermekeiket nem adják magyar óvodába, nem mérik fel azt, hogy a hároméves érzékeny gyereknek ezzel mennyit árthatnak. 0 Az oktatásügy megújulásának alapfeltétele az iskolák belső össze­tételének változása. Gondolok itt a tanárellátásra, az ezzel kapcsolatos bérpolitikára, az Igazgató jogkörére és a tanári karon belüli fegyelemre. Milyenek az önök elképzelései? Schulz György: — Az iskolák na­gyobb önállósága az új rendeletek értelmében nagyon régi követelés eredménye. Ez nagyon helyes lépés a felettes hatóságoktól. Aki jó szak­ember, és ipariskolában dolgozik, az szinte apostol, mert ha egy üzemben dolgozna, kisebb fáradsággal na­gyobb gazdasági előnyöket érne el. A kérdésben benne foglaltatik a fe­lelet. Javítani kell a bérpolitikát és optimálissá tenni az igazgatói jog­kört — akkor megoldódik a tanár­­ellátás, s nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. A fegyelem Ts az Igazgatói jogkör függvénye. Ritzkó Béla: — A színvonal érde­kében fontosak ezek a rendszabá­lyok, s nemcsak az iskola, nemcsak az igazgató, hanem az egész tanári kar szempontjából fontosak. A to­vábbképzés egyik sürgetőivé válnak a tanári karban. Nemcsak azokra a tanerőkre gondolok, akiknek nincs megfelelő képesítésük, hanem azok­ra is, akik már régebben képesítést szereztek, s az élet tempója kény­szeríti őket továbbtanulásra. xxx Ismét tíz hónap nehéz munka áll az igazgatók előtt. A tíz hónapok végtelen sorából áll az életük. Re­méljük, hogy a következő tíz hónap a megnyugvás és megelégedés nap­jait hozza, mintegy zálogát a jövő eredményesebb és jobb munkájának. GAGYOR PÉTER х ф MILYEN Az Ideális élettárs szerintem r 1. Szeressen. 2. Természete legyen életvidám, sze­ressen szórakozni. 3. Legyen udvarias, ne feledkezzen meg név. és születésnapomról. 4. Segítsen a háztartásban és a gye­reknevelésben. 5. Dohányozhat, de a szeszesital­­fogyasztásban tudjon mértéket tar­tani. 6. Legyen jó szakember; legalább 1500 koronát keressen havonta. 7. Életcélja legyen az enyémhez ha­sonló. К. E., Pat Sok éves házas vagyok. Ahogy el­nézem a két-három évvel ezelőtt há­zasságot kötött fiatalokat, ők nagyon türelmetlenek. Mindent egyszerre akarnak. Házat, autót. Ez a türelmet­lenség azután sokszor veszekedésbe fúl, s megkeseríti mindkettőjük életét. A И

Next

/
Thumbnails
Contents