Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-05 / 40. szám
megfelelő orvoslást. A Terebesen felépült konzervgyár (melyet állítólag Helmecnek ígértek) nemcsak hogy nem teremtett munkalehetőséget a helmecieknek, és a környékbelieknek, de a mezőgazdasági üzemek és szövetkezetek értékesítési lehetőségét sem növelte. Így nem csoda, ha a gyümölcs és a zöldség tönkremegy — Jobb esetben megetetik az állatokkal. Az emberek bíznak abban, hogy a két éve megígért bútorgyár Helmecen épül majd fel, és legalább részben megoldja a munkanélküliség növekvő problémáját. XXX Tudom, nem Illenek Ilyen keserű szavak a 703. évfordulóját ünneplő város bemutatásába. De ez Is a valósághoz tartozik, mint a kiépített közvilágítás, iskola, kórház, a folyamatban levő csatornázás, a strand, stadion, és tornaterem. A VNB-on lázban élnek az emberek. Még nem Királyhelmec címere Királyhelmec. Furcsa, a mai fül és nyelv számára idegen, értelmetlen kifejezés. Helmec — halom (?), halmocska — nem vagyok nyelvbúvár, nem tudom megállapítani a helmec szó értelmének tövét, eredetét. Királyhelmec a Bodrogköz lapályán egy dombra épült, amelyről messze környéket láthat a kutató szem. A városka krónikása, Péter Imre bácsi nyugdíjas tanító sem ismeri a helmec szó eredetét. A legrégibb okmányokban „Hermely, Hermelyz“ néven szerepel az akkor még csak település Jellegű Helmec. A „Király“ jelzőt csak az 1600-as években toldják nevéhez — amikor Helmec vásártartási jogot kap, — ezzel Bodrogköz gazdasági és kulturális központjává fejlődik. Aki életében először érkezik a városkába, a perbenyiki vasútállomásról jövet inkább falunak nézi. Azonban, ha valamelyik „őshelmeci“ meghallja, hogy az idegen falunak titulálja városát, a lehető legnagyobb készséggel felvilágosítja a tájékozatlan idegent, méghozzá ízes, szép magyar szóval: Helmec mezőváros, — a szerényebbeknél mezővároska —, de semmi esetre sem falu. Érdekes jellemzője a kisvárosi lokálpatriotizmusnak, hogy Helmecen, Nagykaposon, Tornaiján és Ipolyságon — de a többi kisvárosban is, hangosabb szóval mondják a várost, mint Kassán Pozsonyban vagy Komáromban. A 700 éves Királyhelmec árpádkori település. Első írásos emléke IV. Bélától származik. Hadaival a közeli Leleszen pihenő II. Endre királyt itt érte utol a tragikus hír, hogy feleségét, Gertrudiszt a Pilisi erdőkben meggyilkolták. Gertrudisz szívét itt temetteti el, és a leleszi prépostságnak örök misealapítvány gyanánt odaajándékozza Helmecet, abban az időben Hermelyzt. A várhegyen romok vannak. A Csonkavár, ahogyan ma nevezik 1414-ben épült — a Pálőczy család építtette. A mohácsi vész után Perényi Péter birtokába kerül. Perényi 1548-ban bekövetkezett halála után az országgyűlés leromboltatja, hogy valamelyik környékbeli úr el ne foglalhassa a „sasfészket“, az akkor oly divatos rablócsapatok részére. Ugyanilyen óvintézkedésre semmisül meg a szomszédos kövesdi vár is, száz évvel később. (Mindenesetre a Csonkavár ma jő kulissza a mellette üzemelő borharapónak.) A város történelmi nevezetességei közül nem felejthetjük ki az 1330-ban épült katolikus templomot. A katolikusok és protestánsok közt folyó harc idején rombadőlt. Sajnos, javításakor nem vették figyelembe eredeti stílusát, de ennek ellenére egyes részeit műemlékké nyilvánították. Érdekes legenda fűződik Lórántffy Zsuzsanna házához. A kúriát a XVIII. században a Nyáry család birtokolta. A Nyáry család nevéhez fűződik a vidék minden idők'legnagyobb lakodalma. Nyáry Krisztina és Thurzó Imre frigyét hatalmas lakó• • <]H Eredeti dokumentum 1361-bfíi dalmí tömeg ünnepelte. A korabeli krónika száz meghívott családot jegyzett fel. A nagy sokaságü lakodalmas népet hadseregnyi katona kísérte el a Thurzók birtokára, Nagybltcsére, ahol még hónapokig tartott a lakodalmi heje-huja. A lakodalmasokat kísérő katonák száma feltehetőleg néhány ezer volt, hiszen csak lovaskatonából volt egy ezrednyi. Királyhelmec történelmét Idézve, nem hallgathatjuk el, hogy szívesen tartózkodik a városkában a Rákóczi család. Thököly Imre ide menekül üldözői elől. Petőfi emlékét emléktábla őrzi Helmecen. Rigóország. Így becézték a középkorban Bodrogközt. 1846-ban Széchenyi, akkori kancellárjával, Mailáthtal, megindlttatja Bodrogköz mocsarainak lecsapolását. A száz évig tartó munka sok jó minőségű termőföldet szabadít meg az ingoványtól - ezáltal növekszik a vidég gazdasági ereje. 1919-ben direktórium alakul Királyhelmecen. Tagjait a Tanácsköztársaság bukása után a csehszlovák hatóságok Terezínbe deportálják. A munkásmozgalom további vezetését az 1923-ban alakult kommunista párt vette át. A háború alatt illegalitásba vonult párt vezéralakját, Leczó Mihályt, 1944 őszén a nyilasok kivégezték. Emlékét márványtábla őrzi. Bodrogközben a munkásmozgalomnak hagyománya van. 1898—98-ban a híres Várkonyi-féle földosztó mozgalomnak csak a fegyveres katonaság tud véget vetni. XXX A felszabadulás óta Királyhelmec lakossága megkétszereződött. Sajnos, meg kell állapítani, hogy ha Helmecen az ember a munkalehetőségre tereli a szót, sok keserű, és jogosan keserű szót hall. A nők számáía a munkalehetőség szinte kuriózumnak számít. Sajnos, ez eddig nem kapott A HÉTSZÁZ ÉVES KIRÁLYHELMEC döntötték el, hogy mit sikerül megoldani, milyen lesz az emlékünnepély. Az évforduló megünneplését a szüreti mulatsággal kötik össze, stílszerűen — hiszen Királyhelmec címerében benne foglaltatik a szőlő. Mindenesetre lesz borkóstoló, gyümölcskiállítás, sportjátékok és kulturális műsor. Az emlékünnepély alkalmából a történelmi emlékbizottság kiad egy nyomtatványt, amelyben Királyhelmec történetét ismertetik, képekkel illusztrálva. Két jelvény fekszik előttem az asztalon. Az egyiken Királyhelmec 800 éves, a másikon 700. Hosszú viták eredménye a 700 éves jubileum. A klrályhelmeciek szerint kompromisszum, hogy Helmec ne lehessen régebbi a hétszáz valahány éves Terebesnél. Bár a klrályhelmeciek egyre hangoztatják, hogy a nyolcszáz év az Igazi, mert 1169-ben már említést tesznek egy iratban Helmec helyéről, neve említése nélkül. Ma mindenesetre az a fontos, hogy sikerüljön az ünnepély. A városkában zászlók lengenek. Piros-kék színű zászlók — Helmec színei. Zászlódíszben lesz a város november 26-ig, az ünnepség zárónapjáig. Ezen a napon emlékeznek meg a város felszabadulásáról is. „Drága jő keleti emberek“, mondta egy művészbarátom, amikor először találkozott életében a keleti emberek szeretetével, szívélyes vendégfogadásával, amely páratlan. Tény, hogy a keleti embert nem fertőzte meg a civilizáció embert embertől elidegenítése. Nem építenek égig érő, láthatatlan kerítéseket házuk, kertjük köré. E vidéken mindig nyitva áll a szem, szív és a kapu ... Drága jó keleti emberek — Jó ünneplést és a jövőben több boldogulást! GÄGYOR PÉTER Az eredetileg götlkus templom Molnár János felvételei
