Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-10-05 / 40. szám

VISSZATÉRTEK AZ ARANYÉRMESEK Az athéni atlétikai Európa-bajnokság női versenyé­nek aranyérmes győztesei, Milena Rezková és Jarosla­va Jehlicková boldogan tértek haza. Az athéni baj­nokságon Csehszlovákia a nemzetek sorrendjében az ötödik helyet szerezte meg, Francipország mögött végzett, legyőzve Lengyelországot és Magyarországot. Képünkön a két aranyérmes megérkezésükkor a prá­gai repülőtéren. ЕЙ TLACE6 JUBILEUMI KONFERENCIA A Szlovák Műegyetem kémiai fakultásának 30 éves fennállása alkalmábél nemzetközi vegyész­konferenciát tartanak Bratislavában. A konferen­ciára számos híres vegyész és tüdős érkezett Anglláböl, Svédországból, az Egyesült Államok­ból, Svájcból, Olaszországból, jugoszlávlából, Nyugat-Németorszógból, Magyarországról és Len­gyelországból. Képünkön a részvevők közül Bias tanár a feleségével és Miller professzor. SZÜRETI MULATSÁG SZOBRANCON Szobránc városában nagyszabású szüreti Un népségét rendeztek, amelyen megjelent J. HetteS mérnök, a SZKF KB titkára, dr. Koloman Bod'a földművelésügyi miniszter, dr. ján Koscelánsky a SZKP kassai bizottságának titkára, és még so­kan mások. A városban összegyűlt több ezres nézőközönség vidáman szemlélte a dlszfelvonu lás ötletes képeit, figuráit. és lányok, főiskolások! IAz „I F I 0 SZIVEK“ Magyar Dal- és Táncegyüt­tes, Bratislava, a „Kiváló munkáért“ érdemrend vise­lője FELVÉTELI MEGBESZÉ­LÉSEKRE blv benneteket ének-, tánc- és zenekarába. A felvételi megbeszélése­ket 1909. október 10—17-én valamint 21-én naponta------ 21.00 óráig tartják meg Bratislavában, a Május 1. tér 28. szám alatti gyakorlóhelyi-SÓffhen, Részletes felvilágosítást az együttes irodá­jában, Bratislava, Mostová 8. szám alatt, (telefon 304-22) kaphatnak az érdeklődők. A SAJTÓNAP ALKALMÁBÓL A sajtónap alkalmából a Szlovák Cjságlró Szö­vetség elnöksége ünnepi ülést tartott, amelyre meghívták a lapok főszerkesztőit is. A dfszülésen megjelent a SzKP KB küldöttsége dr. Ludovit Pezlár vezetésével és a SZSZK NF KB küldött­sége, dr. Ladislav KoSfa vezető titkárral az élen. Az ünnepi beszédet dr. Svetozár Stör, a Szlovák Ojságfró Szövetség elnöke tartotta. A párt nevé­ben dr. L. Pezlár titkár üdvözölte a jelenlevőket, és a szlovákiai újságíróknak sok sikert kívánt további munkájukhoz. Az ünnepi ülés résztvevői jóváhagyták a CSKP KB és a SZLKP KB-hcz intézett levél szövegét, amelyben a szlovákiai újságírás haladó hagyományainak szellemében, minden erejükkel és tudásukkal a szocialista országépltést fogják támogatni, s határozottan szembeszállnak azokkal a külső, és belső erők­kel, amelyek veszélyeztetnék nemzeteink szocia­lista jövőjét. CSTK felv. TÁVIRATI STÍLUSBAN A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának évében, Zólyom lakosai megemlékeztek hely­ségük kiváltságos várossá nyilvánításának 725. évfordulójáról is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom terén, a Szlovákiai Nőszövetség kezdeményezésére, az „Anya" szobrának alap­kőletételére került sor. A zólyomi Partizán filmszínház épületében, a Zlvena nőegylet egy­kori székhelyén, emléktáblát helyeztek el, és a filmszínház nevét Zlvenára változtatták. A bratislavai Technika Házában megrendezték a lengyel közszükségleti cikkek kiállítását, amelyen kozmetikai cikkeket, Iskolaszereket, háztartási kellékeket, dtvatékszereket mutattak be. Különös figyelmet keltett a bőrápoló embriókrém, amelynek alapanyagát csibe­embriók szolgáltatják. A Prodlmex varsói kül­kereskedelmi vállalat, és a csehszlovák keres­kedelmi vállalatok közötti áruforgalom értéke évente 15 millió rubelnek felel meg. A cikkek nemsokára nálunk Is kaphatók lesznek. Egy bányavárosban lesz a köztársaság leg­nagyobb gyümölcsöskertje. A 270 hektáron el­terülő kertnek városi park jellege lesz. A park a „Győzelmes Február" bánya gondnoksága alatt készül. Az első facsemetéket jövőre kez­dik telepíteni. Visszatért Rigából a Csehszlovák Televízió kül­döttsége, amely „Az ember és a tenger" téma­körű nemzetközi televízió-fesztiválon vett részt. — A versenyben, amelyen összesen 11 televí­ziós stúdió Indult —, Jan Eisner prágai käme rámán „Egy a sok közül" című műve nyerte el a fesztivál 4. évfolyamának fő diját. A duklai harcok emlékére szeptember 20. és október 5. között az Antifasiszta Harcosok Szövetsége megrendezi „A fasizmus és a há­ború elleni hetet", amelynek keretében nagy­gyűléseken, Iskolákban, üzemekben és Ifjúsági szervezetekben a duklai harcok résztvevői fog­ják Ismertetni az évforduló jelentőségét. A napokban ünnepelte Püspöki mezőváros fenn­állásának 750 éves évfordulóját. A püspökiek gazdag műsorral, látványos felvonulással szó­rakoztatták a vendégeket, és a müsorszámok között szerepelt az „Egri csillagok" című, szé­lesvásznú magyar film bemutatója is. A ZÖLD POKOL (Naplórészlet) A „magyar tragédia“ nem 1944-ben kezdődött, hanem 1919-ben. Akkor, amikor a Habsburgok helyét egy műve­letlen tengerésztiszt, Horthy Miklós foglalta el Magyar­­országon. Horthy, Bethlen, Gömbös, Bárdossy fasiszta po­litikája, a magyar nagytőke és klérus népáruló magatartása építették az utat Szálasi Szalozsjan Ferenc és bandája szá­mára. Huszonöt évvel ezelőtt megkezdődött a rablógyilko­sok, beteges szadisták, tolvajok véres karneválja. XXX 1944. október 15-én délben Budapesten találkozóm volt a Magyar Front egyik fiatal tagjával. Az október 17-re tervezett németellenes általános sztrájk néhány kérdéséről tárgyaltunk. Optimisták voltunk, hiszen tudtuk, hogy ok­tóber 11-én Moszkvában aláírták a fegyverszüneti egyez­ményt, és az orosz csapatok Debrecenben harcolnak. Körülbelül egy óra lehetett, amikor egy földszintes ház nyitott ablakából meghallottam a rádióbemondó hangját: „ . . . Rendkívüli hírt mondunk abból az alkalomból, hogy Magyarország fegyverszünetet kért. Felolvassuk a kormány­zó úr legfelső kéziratát ... ma már az egész világ előtt nyilvánvaló, hogy a német birodalom ezt a háborút elvesz­tette . . . megszegték a szövetségi hűséget . . . elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek . . .“ Valami csodálatos boldog­ságot éreztem. Béke lesz! Végre béke lesz! Végre nem kell rettegnem háborútól, Gestapo-besúgóktöl, ismét ember le­szek és nem „destruktív, hazaáruló, bolsekivi bitang“, nem kell rnegremegnem, ha éjszaka léptek koppannak az ajtóm előtt! Több mint tíz percig tartott a proklamáció és amikor a körút felé siettem, önkéntelenül mormolni kezdtem a két­soros versikét: „Miki, Miki, Horthy Miki, lennél te még bolseviki! “ A körúton már emberáradat hömpölygött. Hangos neve­téssel téptük le a megbélyegzettek szíve felett világító sárga csillagot, két munkaszolgálatos zsebét teletömtük cigarettá­val, és amikor az Emke előtt egy öreg, nyúzott arcú baka halkan megkérdezte: „Tessék mondani fiatalúr, most már biztosan vége van?“, húsz percen át bizonygattam, hogy egy-két óra múlva a németek kivonulnak, megalakul a de­mokratikus kormány, és azonnal végrehajtjuk a földosztást. Ma már, az idők távlatából, csak huszonnégy évem idealiz­musával menthetem ezt a tévedésemet. Rövidesen azonban egyik barátom felvilágosított. „Mi az, elment az eszetek? A proklamációnak örültök? Talán hallotta valaki, hogy a lovasított tengerész ellen­állásra szólította volna fel az egész magyar népet, a mun­kásokat, a parasztokat? Ez a hülye úgy képzeli, hogy ő folytathatja a játszmát, taktikázik, hogy megtarthassa a ha­talmát. Az egész proklamáció egy baromság, humbug! A vén kretén dühös lett, mert a fiacskáját állítólag lefogta a Gestapo!“ Négy órakor már tudtuk, hogy a németek és a nyilasok elfoglalták a Rádió épületét. Alkonyodott, amikor hazafelé indultam. Rossz, borzon­gató októberi alkony volt. Az utcákon fegyveres nyilasok­kal megrakott teherautók rohantak, valahol revolver dör­­rent, géppisztoly kelepelt. Aztán este ott álltunk a felesé­gemmel a nyitott konyhaajtóban. A nagy pesti bérház udvara sötét volt, csak a rádióból pattogott a katonazene egy ideig, majd úgy nyolc óra körül egy pillanatnyi szünet után felharsant a nyilas-induló. Másnap reggel — 1944. október 16-án — Horthy vissza­vonta a proklamációt és Szálasit miniszterelnökké nevezte ki . . . Koltói Annát megölték a nyilasok ... az éjszaka egy csomó ember lebukkott... a kapcsolatok felfelé és lefelé is összekuszálódtak . . . Az utcáról üvöltést hallottunk. A harmadik emeleti lakás ablakából óvatosan kinéztünk a Dohány utcára. Néhány asszonyt és férfit kísértek a nyilasok. Az áldozatok ruháján sárga folt. Egy nagyon öreg, hajlott hátú férfi kiskocsit húzott nehézkesen maga után. Elmaradt a menettől. Az egyik nyilas mögéje lépett, fegyverét a tarkójához nyomta, aztán egy dörrenés és az öregember arccal bukott a kocsiút kövére. A rádió zengett: „ a katonaszökevényeket felkoncol­juk, a bujkáló zsidókat felkoncoljuk, a bolsevista izgatókat felkoncoljuk, aki szabotál felkoncoljuk . . .“ Számoltuk a nyilasokat . . . egy, kettő, három, négy, üt . . . „lemegyünk és hidegre tesszük őket“, mondta valaki és már mozdultunk, amikor Juszuf — aki észrevétlenül jött a szobába — megszólalt: „Megvesztetek? Most mindenki hazamegy. Amíg nem kaptok parancsot, senki semmiféle akcióban nem vesz részt. Értsétek meg, hogy minden fele­lőtlen lépés veszélyezteti a mozgalmat! Ez a központ uta­sítása!“ A Rákóczi úton egy 15 — 16 év körüli suhanc rámkiált: „Állj! Igazolványt!“ A zöldinges csavargó nem bírja a katonafegyvert tartani, a mellemnek támasztja. Igazolom magam. Körülbelül a Rókus kórháznál találkoztam a me­nettel. Több száz ember, férfiak, nők, öregek és apró gyer­mekek, a sárga csillagos megbélyegzettek menetelnek, fel­tartott kezekkel. Most, a fasizmus uralomrajutásának 25. évfordulóján, melynek a felszabadító szovjet hadsereg vetett véget, tiszte­lettel és könnyes szemmel gondolunk elesett bajtársainkra, akik életüket áldozták fel a humanizmusért, a szocialista jelenért és a kommunista jövőért! PÉTERFI GYULA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents