Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-05 / 40. szám
VISSZATÉRTEK AZ ARANYÉRMESEK Az athéni atlétikai Európa-bajnokság női versenyének aranyérmes győztesei, Milena Rezková és Jaroslava Jehlicková boldogan tértek haza. Az athéni bajnokságon Csehszlovákia a nemzetek sorrendjében az ötödik helyet szerezte meg, Francipország mögött végzett, legyőzve Lengyelországot és Magyarországot. Képünkön a két aranyérmes megérkezésükkor a prágai repülőtéren. ЕЙ TLACE6 JUBILEUMI KONFERENCIA A Szlovák Műegyetem kémiai fakultásának 30 éves fennállása alkalmábél nemzetközi vegyészkonferenciát tartanak Bratislavában. A konferenciára számos híres vegyész és tüdős érkezett Anglláböl, Svédországból, az Egyesült Államokból, Svájcból, Olaszországból, jugoszlávlából, Nyugat-Németorszógból, Magyarországról és Lengyelországból. Képünkön a részvevők közül Bias tanár a feleségével és Miller professzor. SZÜRETI MULATSÁG SZOBRANCON Szobránc városában nagyszabású szüreti Un népségét rendeztek, amelyen megjelent J. HetteS mérnök, a SZKF KB titkára, dr. Koloman Bod'a földművelésügyi miniszter, dr. ján Koscelánsky a SZKP kassai bizottságának titkára, és még sokan mások. A városban összegyűlt több ezres nézőközönség vidáman szemlélte a dlszfelvonu lás ötletes képeit, figuráit. és lányok, főiskolások! IAz „I F I 0 SZIVEK“ Magyar Dal- és Táncegyüttes, Bratislava, a „Kiváló munkáért“ érdemrend viselője FELVÉTELI MEGBESZÉLÉSEKRE blv benneteket ének-, tánc- és zenekarába. A felvételi megbeszéléseket 1909. október 10—17-én valamint 21-én naponta------ 21.00 óráig tartják meg Bratislavában, a Május 1. tér 28. szám alatti gyakorlóhelyi-SÓffhen, Részletes felvilágosítást az együttes irodájában, Bratislava, Mostová 8. szám alatt, (telefon 304-22) kaphatnak az érdeklődők. A SAJTÓNAP ALKALMÁBÓL A sajtónap alkalmából a Szlovák Cjságlró Szövetség elnöksége ünnepi ülést tartott, amelyre meghívták a lapok főszerkesztőit is. A dfszülésen megjelent a SzKP KB küldöttsége dr. Ludovit Pezlár vezetésével és a SZSZK NF KB küldöttsége, dr. Ladislav KoSfa vezető titkárral az élen. Az ünnepi beszédet dr. Svetozár Stör, a Szlovák Ojságfró Szövetség elnöke tartotta. A párt nevében dr. L. Pezlár titkár üdvözölte a jelenlevőket, és a szlovákiai újságíróknak sok sikert kívánt további munkájukhoz. Az ünnepi ülés résztvevői jóváhagyták a CSKP KB és a SZLKP KB-hcz intézett levél szövegét, amelyben a szlovákiai újságírás haladó hagyományainak szellemében, minden erejükkel és tudásukkal a szocialista országépltést fogják támogatni, s határozottan szembeszállnak azokkal a külső, és belső erőkkel, amelyek veszélyeztetnék nemzeteink szocialista jövőjét. CSTK felv. TÁVIRATI STÍLUSBAN A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának évében, Zólyom lakosai megemlékeztek helységük kiváltságos várossá nyilvánításának 725. évfordulójáról is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom terén, a Szlovákiai Nőszövetség kezdeményezésére, az „Anya" szobrának alapkőletételére került sor. A zólyomi Partizán filmszínház épületében, a Zlvena nőegylet egykori székhelyén, emléktáblát helyeztek el, és a filmszínház nevét Zlvenára változtatták. A bratislavai Technika Házában megrendezték a lengyel közszükségleti cikkek kiállítását, amelyen kozmetikai cikkeket, Iskolaszereket, háztartási kellékeket, dtvatékszereket mutattak be. Különös figyelmet keltett a bőrápoló embriókrém, amelynek alapanyagát csibeembriók szolgáltatják. A Prodlmex varsói külkereskedelmi vállalat, és a csehszlovák kereskedelmi vállalatok közötti áruforgalom értéke évente 15 millió rubelnek felel meg. A cikkek nemsokára nálunk Is kaphatók lesznek. Egy bányavárosban lesz a köztársaság legnagyobb gyümölcsöskertje. A 270 hektáron elterülő kertnek városi park jellege lesz. A park a „Győzelmes Február" bánya gondnoksága alatt készül. Az első facsemetéket jövőre kezdik telepíteni. Visszatért Rigából a Csehszlovák Televízió küldöttsége, amely „Az ember és a tenger" témakörű nemzetközi televízió-fesztiválon vett részt. — A versenyben, amelyen összesen 11 televíziós stúdió Indult —, Jan Eisner prágai käme rámán „Egy a sok közül" című műve nyerte el a fesztivál 4. évfolyamának fő diját. A duklai harcok emlékére szeptember 20. és október 5. között az Antifasiszta Harcosok Szövetsége megrendezi „A fasizmus és a háború elleni hetet", amelynek keretében nagygyűléseken, Iskolákban, üzemekben és Ifjúsági szervezetekben a duklai harcok résztvevői fogják Ismertetni az évforduló jelentőségét. A napokban ünnepelte Püspöki mezőváros fennállásának 750 éves évfordulóját. A püspökiek gazdag műsorral, látványos felvonulással szórakoztatták a vendégeket, és a müsorszámok között szerepelt az „Egri csillagok" című, szélesvásznú magyar film bemutatója is. A ZÖLD POKOL (Naplórészlet) A „magyar tragédia“ nem 1944-ben kezdődött, hanem 1919-ben. Akkor, amikor a Habsburgok helyét egy műveletlen tengerésztiszt, Horthy Miklós foglalta el Magyarországon. Horthy, Bethlen, Gömbös, Bárdossy fasiszta politikája, a magyar nagytőke és klérus népáruló magatartása építették az utat Szálasi Szalozsjan Ferenc és bandája számára. Huszonöt évvel ezelőtt megkezdődött a rablógyilkosok, beteges szadisták, tolvajok véres karneválja. XXX 1944. október 15-én délben Budapesten találkozóm volt a Magyar Front egyik fiatal tagjával. Az október 17-re tervezett németellenes általános sztrájk néhány kérdéséről tárgyaltunk. Optimisták voltunk, hiszen tudtuk, hogy október 11-én Moszkvában aláírták a fegyverszüneti egyezményt, és az orosz csapatok Debrecenben harcolnak. Körülbelül egy óra lehetett, amikor egy földszintes ház nyitott ablakából meghallottam a rádióbemondó hangját: „ . . . Rendkívüli hírt mondunk abból az alkalomból, hogy Magyarország fegyverszünetet kért. Felolvassuk a kormányzó úr legfelső kéziratát ... ma már az egész világ előtt nyilvánvaló, hogy a német birodalom ezt a háborút elvesztette . . . megszegték a szövetségi hűséget . . . elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek . . .“ Valami csodálatos boldogságot éreztem. Béke lesz! Végre béke lesz! Végre nem kell rettegnem háborútól, Gestapo-besúgóktöl, ismét ember leszek és nem „destruktív, hazaáruló, bolsekivi bitang“, nem kell rnegremegnem, ha éjszaka léptek koppannak az ajtóm előtt! Több mint tíz percig tartott a proklamáció és amikor a körút felé siettem, önkéntelenül mormolni kezdtem a kétsoros versikét: „Miki, Miki, Horthy Miki, lennél te még bolseviki! “ A körúton már emberáradat hömpölygött. Hangos nevetéssel téptük le a megbélyegzettek szíve felett világító sárga csillagot, két munkaszolgálatos zsebét teletömtük cigarettával, és amikor az Emke előtt egy öreg, nyúzott arcú baka halkan megkérdezte: „Tessék mondani fiatalúr, most már biztosan vége van?“, húsz percen át bizonygattam, hogy egy-két óra múlva a németek kivonulnak, megalakul a demokratikus kormány, és azonnal végrehajtjuk a földosztást. Ma már, az idők távlatából, csak huszonnégy évem idealizmusával menthetem ezt a tévedésemet. Rövidesen azonban egyik barátom felvilágosított. „Mi az, elment az eszetek? A proklamációnak örültök? Talán hallotta valaki, hogy a lovasított tengerész ellenállásra szólította volna fel az egész magyar népet, a munkásokat, a parasztokat? Ez a hülye úgy képzeli, hogy ő folytathatja a játszmát, taktikázik, hogy megtarthassa a hatalmát. Az egész proklamáció egy baromság, humbug! A vén kretén dühös lett, mert a fiacskáját állítólag lefogta a Gestapo!“ Négy órakor már tudtuk, hogy a németek és a nyilasok elfoglalták a Rádió épületét. Alkonyodott, amikor hazafelé indultam. Rossz, borzongató októberi alkony volt. Az utcákon fegyveres nyilasokkal megrakott teherautók rohantak, valahol revolver dörrent, géppisztoly kelepelt. Aztán este ott álltunk a feleségemmel a nyitott konyhaajtóban. A nagy pesti bérház udvara sötét volt, csak a rádióból pattogott a katonazene egy ideig, majd úgy nyolc óra körül egy pillanatnyi szünet után felharsant a nyilas-induló. Másnap reggel — 1944. október 16-án — Horthy visszavonta a proklamációt és Szálasit miniszterelnökké nevezte ki . . . Koltói Annát megölték a nyilasok ... az éjszaka egy csomó ember lebukkott... a kapcsolatok felfelé és lefelé is összekuszálódtak . . . Az utcáról üvöltést hallottunk. A harmadik emeleti lakás ablakából óvatosan kinéztünk a Dohány utcára. Néhány asszonyt és férfit kísértek a nyilasok. Az áldozatok ruháján sárga folt. Egy nagyon öreg, hajlott hátú férfi kiskocsit húzott nehézkesen maga után. Elmaradt a menettől. Az egyik nyilas mögéje lépett, fegyverét a tarkójához nyomta, aztán egy dörrenés és az öregember arccal bukott a kocsiút kövére. A rádió zengett: „ a katonaszökevényeket felkoncoljuk, a bujkáló zsidókat felkoncoljuk, a bolsevista izgatókat felkoncoljuk, aki szabotál felkoncoljuk . . .“ Számoltuk a nyilasokat . . . egy, kettő, három, négy, üt . . . „lemegyünk és hidegre tesszük őket“, mondta valaki és már mozdultunk, amikor Juszuf — aki észrevétlenül jött a szobába — megszólalt: „Megvesztetek? Most mindenki hazamegy. Amíg nem kaptok parancsot, senki semmiféle akcióban nem vesz részt. Értsétek meg, hogy minden felelőtlen lépés veszélyezteti a mozgalmat! Ez a központ utasítása!“ A Rákóczi úton egy 15 — 16 év körüli suhanc rámkiált: „Állj! Igazolványt!“ A zöldinges csavargó nem bírja a katonafegyvert tartani, a mellemnek támasztja. Igazolom magam. Körülbelül a Rókus kórháznál találkoztam a menettel. Több száz ember, férfiak, nők, öregek és apró gyermekek, a sárga csillagos megbélyegzettek menetelnek, feltartott kezekkel. Most, a fasizmus uralomrajutásának 25. évfordulóján, melynek a felszabadító szovjet hadsereg vetett véget, tisztelettel és könnyes szemmel gondolunk elesett bajtársainkra, akik életüket áldozták fel a humanizmusért, a szocialista jelenért és a kommunista jövőért! PÉTERFI GYULA