Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-09-28 / 39. szám

A Nemzetközi Oktatási Év Krupszkaja-díja Ax UNESCO ах 1970-es esxtendOt а Nemzetközi Oktatás Evének nyilvánítot­ta. Az ebben az övben összpontosított tevökenyság jelkápát a magyar szárma­zást! (randa művész, Victor Vasarely készítette. Az absztrakt kép emberi te­jet ábrázol, amelyet a tudás világit meg. A képen a gyűrök középpontjából, a homlok közepéről — ezt kis kör jelzi - áramlik szét a tudás világa ... Az UNESCO végrehajtö tanácsának legutóbbi ülésén a Szovjetunió képvise­lője közölte, hogy kormánya pénzalapot bocsát az UNESCO rendelkezésére nem­zetközi dij kibocsátására. Az évente ki­osztásra kerülő, 9000 rubeles dij, amely­­lyel az analfabétizmus (elszámolását célzó tevékenységben kimagasló szemé­lyeket fogják kitüntetni, Krupszkajának, Lenin hitvesének a nevét vizeli. Krnpsz­­kaja asszony 1929-től 1939-lg a Szovjet­unió közoktatásügyi helyettes népbizto­sa volt. A Szovjetunió képviselője közölte azt Is, hogy kormánya egymillió füzetet adományoz az UNESCO-nak a betűvetés oktatásinak céljára. Eggl A pozsonyi Kultúra és Pihenés Park­jában nagysikerű ün­nepi előadással fejez­te be szlovákiai kör­­útját a Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Magyar Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttese. A bratlslaval katonai művészegyüttes, két évvel ezelőtti magyarországi vendégszereplését viszonozták. Képünkön: jó borocskával öblítették le a finom kacsasttltet, melyet a Duna-menti Szemetén (Kallnkovon) forgattak nyárson. Japánnak utánpótlás kell Szinte érthetetlen: százmillió japán él olyan területen, amely alig vala­mivel nagyobb, mint a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK együtt, s a miniszterelnök mégis felszólítja a nőket, hozzanak több gyermeket világra. „A születések számát hozzá kell Idomítanunk a modern Ipari nemzetekéhez" — mondta Eiszaku Szato az elképedt riportereknek. Szato miniszterelnöknek azonban megvan minden oka a felhívásra. Ha a születések száma továbbra Is ilyen alacsony marad, a gazdaság pedig tovább fejlődik, a munkaerőhiány egy szép napon katasztrofálissá válik. Ez Idő szerint a munkaerő-potenciál több mint 40 százalékát a 40 évnél Idősebb emberek alkotják. ÍRORSZÁGI ZAVARGÁSOK Nyolc északír meghalt, százak sebesültek meg: a konfliktus a pro­­tenstánsok és az észak-lrországl megkülönböztetett katolikus ki­sebbség között általános polgár­háborúvá látszott fajulni. Berna­dette Devlin, 22 esztendős, katoli­kus, észak-lrországl képviselőnő könyvében, amely novemberben je­lenik meg az NSZK-ban a zavargá­sokban való bünrészességgel vádol­ja a katolikus egyházat. Részlet a könyvből: „Apám utcaseprő fia volt. Nagy­apám a polgárháború Idején a brit hadseregben szolgált, és onnan térdsérülést hozott magával. Hálá­ból aztán előléptették utcaseprő­nek. Nem tudom, tartozott-e apám valaha Is politikai párthoz. Nem gyűlölte az angolokat, de gyűlölte Angliát és az északír rendszert. Gyermekkoromból politikailag je­lentőségteljes gesztusára emlék­szem: apám a húsvéthétfőkön lilio­mot viselt a gomblyukában. Vala­mennyien tudtuk, mit Jelent ez: ezzel emlékezett meg az angolok elleni 1916-os húsvéti felkelésről. Nem kétséges: apám keltette fel bennem először a politika iránti érdeklődést. A mesék, melyeket ne­künk mondott, nem tündérekről és najádokról szóltak, hanem végig­vonultatták előttünk az egész fr történelmet. Mesélt nekünk az an­gol elnyomásról, a felkelésekről és az angol—ír kereskedelmi meg­állapodásról, amely megbénította az ország gazdaságát. Persze, nem kísérelt meg objektív lenni. Ír­ország történelme volt ez, melyet egy ír érzelmeket tápláló Ír adott elő. Családunkban a hazánk történel­méről szóló meséken keresztül ön­­tudatlanul fejlesztettük politikai öntudatunkat. Emlékszem, hogy első gyermekversként tanultam meg: „Hol van á2 ángot lobogó? Ott, ahol véresen fosztogatnak.“ A verset apámtól tanultam és szaval­tam, anélkül, hogy Angliával össze­függésbe hoztam volna, vagy elke­seredést éreztem volna. Ennek elle­nére kialakult bennem egyfajta partizán magatartás. Amikor 1965 októberében a bel­fasti Queens Unlversltyn megkezd­tem tanulmányaimat, tökéletesen tudatában voltam az észak-lrországl társadalomban uralkodó Igazságta­lanságnak. De bizonyos fokig tuda­tosan becsületes volt a beállítottsá­gom az egész problémával kapcso­latban — legalábbis nekem szemé­lyesen nem Jelentett különbséget, hogy valaki katolikus-e vagy pro­testáns. Jó magam vallásos katoli­kus családból származom. Írországban a katolikus egyház őskonzervatlv. Hogy durván fogal­mazzam meg: az ír katolikusokat jobban érdeklik rózsafüzérük gyöngyszemei, mint maga a rózsa­füzér. Cselekvéseik közben nem érdeklődnek az okok lránt: az egy­ház széthullana, ha nem lenne többé kötelező vasárnap misére járni. A legnagyobb árulók között, akik valaha léteztek Írországban, az anyaegyház áll az élén — óriási akadályként az egyenlőséghez és szabadsághoz vezető úton. Kezdet­től fogva csupán fenntartó erő volt. Északon az egyházaknak, a katoli­kusnak éppúgy, mint a protestáns­nak, már sok évvel ezelőtt kellett volna küzdeniük az emberek méltó­ságáért. Ez sohasem történt meg. Síkra kellett volna szállniuk a val­lási szektásság kiirtásáért. Semmit sem tettek. Nagyon kevés olyan prédikációt hallottam, melyekben türelmet kö­veteltek a másképpen gondolkodók iránt. Olykor azt mondják a prédi­kációban, hogy az ember, akár tet­szik, akár nem, becsülje apját és anyját, és a legitim elöljárót, és ne panaszkodjék amiatt, hogyan bán­nak vele. Amikor azonban az egyház észre­veszi, hogy mások tesznek kezde­ményezést az igazságtalanság ellen, félti befolyását, és ezt a kezdemé­nyezést rendzavarásként ítéli el, amelybe jő katolikusnak nem sza­bad belebocsátkoznia.“ Közlemény A SZLOVÁKIÁI NÖSZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉ­GÉNEK ÜLÉSÉRŐL 1969 szeptember 15-én a Szlová­kiai Nőszövetség KB elnöksége érté­kelte és felülvizsgálta az elnökség és a nőszövetség múlt év januárjától ki­fejtett tevékenységét, Fölülvizsgálta mindazokat a dokumentumokat, ame­lyeket az elnökség 1968 augusztusá­ban és szeptemberében elfogadott és kiadott. Tekintettel arra, hogy ezek az állásfoglalások, amelyeket a doku­mentumok tartalmaznak, ellentétben vannak a jelenleg ismert tényekkel — amelyek alapján a Varsói szerző­dés tagállamainak katonai egységei Csehszlovákia területére léptek, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bi­zottsága visszavonja minden akkori kiáltványát, határozatát, mint politi­kailag helytelent.

Next

/
Thumbnails
Contents