Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-10 / 32. szám
AZ UKRÁN NŐK aktívája A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága mellett létrejött Nemzetiségi Szekció keretében megalakult április 28—29-én az Ukrán Nők Tanácsa, majd ezt követően Eperjesen mintegy 120 nőszövetségi tag jelenlétében megrendezték az ukrán nők aktivaülését. Az értekezleten részt vettek a nőmozgalomban érdemeket szerzett női funkcionáriusok, a hivatalos vendégek, és a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága képviseletében M. Potocková, az SZNT képviselője is. Ennek az értekezletnek az volt a célja, hogy megismertesse az SZNSZ ukrán nemzetiségű tagjait a nőszervezet fő feladataival, akcióprogramjával, s rámutasson azokra a feladatokra, amelyeket a Szlovákiai Nőszövetség teljesíteni akar a nők és a családok javára. — Továbbá tájékoztatást nyertek itt az SZNSZ KB április 28—29-i ülésének az Ukrán Nők Tanácsának létesítésére vonatkozó határozatáról, ennek a tanácsnak sajátos feladatairól, összhangban az ukrán etnikai csoport mentalitásával, történelmi fejlődésével és kultúrájával. Ezekről a kérdésekről PhDr. Zuzana Hanudel'ová elvtársnő, az Ukrán Nők Tanácsának elnöke beszélt. Hangsúlyozta a hagyományosan „Veesurky"-nak elnevezett ukrán női klubok szerepét is. Az ukrán nők ezekben a klubokban főleg a kultúra kérdéseivel sajátos érdeklődési körükkel és az iskolán kívüli művelődés problémáival foglalkoznak majd. Értékelték az „Élet szépsége" elnevezésű versenyt is, amelyben az ukrán nők gyönyörű hímzésekkel és szőttesekkel vettek részt. Ez a verseny a járásban lefektette a népművészeti alkotómunka továbbfejlesztésének alapjait. Különféle gyakorlati tanfolyamokat és szemináriumokat is rendeznek az ukrán nők számára. A svidniki dal- és táncünnepély keretében az ukrán kultúra múzeumában megnyitják a szlovákiai nőmozgalom 100. jubileumának kiállítását. Ezenkívül Dukla vidékén és más idegenforgalmi központokban sor kerül a kézimunkák eladására. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Egyesületének és a helyi nemzeti bizottság segítségével Dukiánál vendéglátóipari üzemet létesítenek, amely egyrészt reprezentálni fogja a nők munkáját és másrészt népi ételeket szolgálnak itt fel. Az ukrán nők munkáját a múltban és a jelenben igen pozitívan értékelték a jelenlevő vendégek közül Macinszky iró, Kapisovsky docens, Lencár elvtárs és mások. M. Potocková elvtársnő hangsúlyozta, hogy az SZNSZ KB érvényesíteni fogja az ukrán nők ésszerű és jogos követelményeit. „Szervezetünk nagy létszámú, de nemcsak ebben, hanem a közös munkában és az egységben rejlik ereje." A vitában sok szó esett a gyerekek anyanyelvi neveléséről és oktatásáról, a nemzeti öntudatra és a hazafiasságra való nevelésről. Az értekezlet pozitívumai közé tartozik, hogy részt vettek rajta a nőmozgalomnak fiatal és középkorú tagjai éppúgy, mint érdemeket szerzett idősebb tagjai. M.K. TtIHELMETlENSEe Ez jellemezte a Magyar Nőtanács júliusi ülését, amelyen a szabadságidény miatt nem jelenhetett meg mindenki, mégis gazdag volt vitában, javaslatokban, tervekben. Lőrinczné G. Olga, a nőtanács elnöke beszámolt a nőszövetség „69-es akció"-járól, amely Szlovákia dolgozó asszonyainak, a háztartást vezető nőknek, édesanyáknak, a fiatal lányoknak egyaránt hatalmas erejű mozgató tényezőjévé válhat, ha a járási nőszövetségek és a helyi szervezetek felmérik jelentőségét és kihasználják a tömegpolitikai munka, a kulturális és érdektevékenyséa fokozására. Külön foglalkozott a 2ivena századik, jubileumi évfordulójának megünneplésével, beszélt a kiállítások, előadások, kulturális rendezvények szervezéséről ebből az alkalomból. Megemlítette, kár, hogy a nőszövetség központi bizottsága elnökségi anyagába nem került bele a 2ivena és a Proletárka évfordulóiról szóló megemlékezés mellé a Nőmunkás kassai ünnepségének méltatása, amelyet a Nő szerkesztősége rendezett. A „69-es akció’' kapcsán élénk vita bontakozott ki a klubalakítás jelenlegi helyzetéről. Nem kis mértékben fékezi és várakozásra kényszeríti a helyi szervezeteket az a tény, hogy a klubok alapszabályzatát még nem hagyták jóvá, s nem juttatták el a járási titkárságokra. Habár a kongresszusi határozat értelmében már alakulhatnak a 2ivena, Barátnő és Vecurky klubok, sok alapvető kérdés megoldása, félreértések elkerülése csak akkor válik lehetővé, ha megkapják az alapszabályokat. Ezért, ha a 69-es akciót egyre több klub alakításával is sikeressé akarják tenni, ezzel nem szabad késlekednie a nőszövetségnek. Több „Barátnők klubja" már elkezdte tevékenységét, kidolgozta a munkatervet. Ezeknek — és az ősszel megalakuló klubjainknak kíván segítséget nyújtani a nőszövetség központi bizottsága a „Kis háztartási Iskoláival, amelynek anyagát magyar nyelven klubjaink, járási titkárságaink már augusztus folyamán megkapják. Ezt a művelődési otthonokkal, szülői munkaközösségekkel, a Szocialista Akadémiával karöltve szeretné megszervezni a nőszövetség. Főként fiatal lányok, asszonyok látják majd hasznát, ha megtanulják a háztartásvezetés titkait, a szabás, varrás, öltözködés alapvető ismereteit, elsajátítják a sütés-főzés, ételkészítés és asztalterítés, a lakáskarbantartás, gyermeknevelés alapjait, beszélgetéseken vesznek részt. Szükséges lesz járási, vagy központi szinten iskolázásra összehívni a „Barátnők klubja" vezetőit, hogy áttekintést nyerjenek, milyen lehetőségei vannak a klub kulturális, társadalmi és érdektevékenységének. Minél előbb meg kell oldani azt is, hogy a szervezeti élethez szükséges Időszerű tájékoztató és politikai anyagok magyarra fordítva gyorsan és jó színvonalon a Magyar Nőtanácson keresztül jussanak a járásokra, ahol ez ideig külön-külön, s nem a legjobb színvonalon kénytelenek küszködni minden anyag fordításával — mondották a tanács tagjai. Vendégként megjelent az ülésen Mózsi Ferenc, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nemzetiségi bizottságának iskolaügyi megbízottja, aki tájékoztatást adott a „Nép a gyermekekért" akcióról, s egyben kérte a Magyar Nőtanács segítségét. Miről van szó? Szlovákia-szerte tanteremhiánnyal küszködnek az iskolák, kevés az óvoda, a napközi otthon, a tornaterem. Rengeteg építkezés vár befejezésre, sokhelyütt tatarozással új termekhez lehetne jutni. Ez az akció, amely a helyi nemzeti bizottságok, a földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, a szülői munkaközösségek és iskolák közötti szerződések kötésére szólít fel, társadalmi munkával kívánja előrelendíteni e fontos intézmények létrehozását, megteremtését. Az említett üzemek segíthetnek az építőanyag szállításában, a szülők az építésben. Fel kell mérni, hol van erre szükség, hol várható segítség? Nem kevésbé fontos és a nőkhöz közel álló volt a gyermekvárosok építésének távlatairól, céljairól elhangzott beszámoló és sok vélemény. A Nemzetiségi Titkárság felkérte a Magyar Nőtanócsot, hogy vállalja el a Gyermekvédelmi Társadalmi Bizottság vezetését és irányítását, amely a magyar nemzetiségű — árva és félárva, gyermekotthoni gondozásra szoruló — gyermekek számára szervezné meg egy gyermekváros építését. A gyermekvédelmi társadalmi bizottság vezetésével Lőrinczné G. Olgát bízták meg, s helyet kapott benne a tanács több tagja is, akik olyan tagtársak segítségére és támogatására számíthatnak e — hazánk magyar nemzetiségű lakossága körében bizonyára nagy érdeklődést és együttérzést keltő — megmozdulásban, mint Dobos László miniszter, dr. Szabó Rezső, az SZNT alelnöke, valamint az egészségügyi és népjóléti minisztérium vezető dolgozói. Ez a bizottság szeptemberben kezdi meg tevékenységét. Késleltető — de mindenesetre megoldásra váró az a tény — hogy hiányzik a meglévő gyermekotthonokból, a járási gyermekvédelmi osztályok kérvényeiről a felmérés, amely kimutatná, mennyi a gyermekotthonok gondozására bízott, s elhelyezésre váró magyar nemzetiségű gyermekek száma. Több javaslat hangzott el, hogyan segíthetnék klubjaink e gyermekekről való gondoskodást, s határozat született, hogy a nőtanács toborozzon aktivistákat mind a klubalakításra, mind a nőszövetség többi akciójának támogatására. Milyen tanfolyamok, előadások, vitaestek, rendezvények érdeklik majd asszonyainkat? Hogyan segíthetünk legtöbbet? Mi a legsürgősebb, s legsürgetőbb tennivaló — mi a legszebb akció, mit lesz a legnehezebb megszervezni? — Mindenről szó volt — s minderre olvasóinktól, a nőszövetség magyar nemzetiségű tagjaitól is várjuk a választ, a javaslatot, a tanácsokat. Mert a Magyar Nőtanács munkája csak akkor lesz sikeres, ha e tennivágyás, eredményeket váró egészséges türelmetlenség olyan visszhangra talál, hogy egyre több klubunk alakul, egyre több lesz a társunk, segítőnk, a nőszövetség magyar nemzetiségű tagja — akik aktívan hozzászólnak, részt vesznek ebben a hatalmas társadalmi munkában, tevékenységünkben. H. E. ■w _> £ >U •O a (Л
