Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-06 / 27. szám
PÉTIKÉ JAR, Kaffka Margitnak ezt a gyönyörű, anyai szeretetről tanúskodó versét hallottuk vasárnap, június 8-ón Pozsonypüspökin. Valahogyan szimbólikusnak éreztem a verset ezen a napon, nagyon is átéreztem, milyen az, ha valakit, akinek megéltük a születését, majd gyámoltalan csecsemő korszakát, egyszerre talpon látunk, amint bizakodón és elszántan elindul, megteszi első önálló lépéseit. Igen, határozottan ilyen érzésem volt a pozsonypüspöki kultúrházban vasárnap délután, a helyi nőszervezet mellett megalakuló Barátnők klubja ünnepélyes megnyitóján. Nem volt szándékom erről az ünnepségről tudósítást írni, s hogy mégis megteszem, főként azért, mert éppen most, a „klubalakítások korszakában", amikor — reméljük — a Szlovákiai Nőszövetség akcióprogramjának megfelelően gomba módra szaporodnak majd mind a szlovák 2ivena klubok, mind a magyar Barátnők klubjai, vagy az ukrán Vecorky-k, levonhatunk egy-két tanulságot a klub megalapítása körüli tapasztalatokból. Ugyanis nem mindegy, hogy a klubtagság megszervezéséhez hogyan látunk hozzá. Mert klubot természetesen csak akkor alapíthatunk, ha az ilyen vagy olyan nemzetiségű tagság igényli. Vagyis a klub alapításához a legfontosabb a tagság létszáma és magatartása. Lássuk, ml volt a helyzet Pozsonypüspökin? A helyi szervezetben nem volt valami nagy számú a magyar nemzetiségű tagság. Azonban Schniererné Wurster Ilona tanítónő, a Pedagógiai Kísérleti Intézet dolgozója, az országos Magyar Nőtanács tdgja, Sárkány Arpádnéval és még vagy húsz asszonnyal összefogva elhatározták, hogy aktivizálják a püspöki Ш Ш kezdet magyar nemzetiségű nőket a Szlovákiai Nőszövetség akcióprogramjáért. Az előkészítő bizottság tagjai voltak még: Vogelsinger Ida, Spalekné Túróczy Klára, özv. Reicher Jánosné, özv. Kocír Alajosné, Rózsa Margit, Danis Mária, Czingel Mária, Flaskár Józsefné, özv. Tóth Sándorné, Kovács Józsefné, Jalkóczy Gyuláné, Bolech Alfrédné, Nagy Elza, Nagy Ilona, Csölle Tiborné, Ozswald Arpádné, Stelndl Vincéné, Kalmár Ferencné és Koczor Mária. Azért soroltam fel valamennyiüket, mert egyaránt tisztelet és becsület jár ki nekik munkájukért. Ebben az évben szép, nemes akciók várnak a nőszövetség tagságára. A pozsonypüspöki nők felfogták, hogy megvalósításukhoz először is a taglétszámot kell növelni. Nem volt ez fáradságtól mentes munka, aki próbálta, tudja, mit jelent szinte házról házra járva beszélni az asszonyokkal, lányokkal, magyarázni a SZNSZ célkitűzéseit. De a püspöki asszonyok vállalták a fáradságot, és azt siker koronázta. Több mint 200 magyar nemzetiségű új tagot szerveztek be, akikkel már vállalkozhattak arra, hogy az 1969-es év további szép akciója: a Nők a Szlovák Szocialista Köztársaságnak mozgalom keretében javaslatot tegyenek a helyi szervezet és a járási bizottság vezetőinek a Barátnők klubja megalapítására. A helyi és járási vezetőség először meglepődött az egyelőre még szokatlan, nagy lélegzetű javaslaton, de a meglepetést végül Is a reális tények felismerése váltotta fel: Pozsonypüspökin jelen esetben a magyar nemzetiségű asszonyok aktivizálódtak — márpedig a kezdeményezés mindig dicséretes. Azonkívül felajánlásaik gazdagítják, erősítik a Szlovákiai Nőszövetséget, a helyi tagság között pedig talán egészséges vetélkedést váltanak ki. így azután a lelkes asszonyok hozzáfoghattak a dolognak csak látszólag könnyebbik részéhez: a kultúrotthon előkészítéséhez az ünnepi alakuló gyűlésre. A vasárnap már takaros, feldíszített kultúrterem két nappal előbb még faltörmelékkel, szerte heverő szerszámokkal és sürgő-forgó mesteremberekkel riasztgatott, de végül is győzött az asszonyok meggyőző sürgetése: elhordták a sok zavaró holmit. Nem kellett már „csak" takarítani, és ezt Is elvégezte két derék asszony: Jégh Gáspárné és Tóth Rózsi, meg néhány szorgos, kilencedik osztályos fiatal lány. Vasárnap délután hát ott ülhetett a termet betöltő közönség — nagyobbrészt a klub tagsága — a tiszta, felvirógozott helyiségben, hogy meghallgassa a beszámolókat és a megnyitó beszédet. Majd a helyi szervezet elnöknője: Spáleková Klára, a járási nőbizottság titkárnője: Jozefina Svirecová, és a Nemzetiségi Szekció, valamint a Magyar Nőtanács képviselői — megalakulnak nyilvánították a Barátnők klubját. A klub vezetőjévé egyhangúlag Schniererné Wurster Ilonát választották, aki a jóváhagyott tizenhat főnyi vezetőséggel, amelynek tagjai részt vettek az előkészítésben is — a legjobb garancia az előterjesztett gazdag munkaprogram megvalósításához. Nagyon helyes, dicséretes dolog, hogy az alakuló gyűlésen megjelent a helyi pártszervezet, a HNB és valamennyi társadalmi szervezet elnöke. Ez ugyanis annak a záloga, hogy a fiatal klub — az eddigi alapszabályzat-tervezet szellemében kezdeményezni fogja a szoros együttműködést, és arra az említett szervek részéről Is számíthat a jövőben. Reméljük, hogy nem marad egyedülálló a pozsonypüspöki Helyi Nemzeti Bizottság elnökének, Mandli Imre elvtórsnak nagyszerű gesztusa sem, akik 30—40 ezer koronával hozzájárulnak a Barátnők klubjának berendezéséhez. Hasonló gesztussal — bár nem anyagi, hanem fizikai és szellemi áldozatossággal — járultak hozzá az alakuló gyűlés színvonalának emeléséhez a pozsonypüspöki magyar óvodai és iskolai nevelők, tanítók: Vogelsinger Ida, Ozsvald Arpádné, Koczor Mária, Kukl Rudolf: szép, tartalmas kulturális műsort tanítottak be a gyerekeknek, örömmel hallgattuk az aranyos, bátor legapróbbakat, a tehetségesen muzsikáló, daloló iskolásokat, az élményt nyújtó szavalatokat. Biztató a munka ott, ahol ilyen utánpótlással számolhatnak. A pozsonypüspöki asszonyok, lányok kitettek magukért. Minden feltételük megvan a jó eredmények eléréséhez. — A klub elindult — jusson minél előbbre, minél feljebb. És mert az ember társas lény — nyújtsa kezét a társak felé és találjon mindig társra, aki a feléje nyújtott kezet megszorítja! Lőrinczné Gály Olga STÍLUSBAN (WqzgtfTomról AiüukírSjM' Nőunió a Nők VilágkongresftnAítlSk előkészületei keretében szemináriumot rendezett a tankötelezettség előtti nevelésről. NAGY-BRITANNIA Az ország történetében első ízben engedték meg, hogy lányokat is felvegyenek a királyi hajógyárak szakosított ágazatainak tanfolyamaiba. FRANCIAORSZÁG A Francia Nőunió kezdeményezésére ez év januárjában a Párizs melletti Montrealban nemzeti kongresszust rendeztek, amelyen a fiatalok munkához való jogáról és szakmai oktatásáról tárgyaltak. Ezen a kongresszuson 63 départementből (franciaországi járás, az ország összesen 95 départementre tagozódik) 507 küldött vett részt. Érdekes körülmény, hogy ennek a kezdeményezésnek megvalósításán különféle szervezetek és intézmények, valamint érdekelt személyiségek fáradoztak. A kongresszus felhívást intézett az anyákhoz és mindazokhoz, akiknek szívén fekszik az ifjúság jövője, hogy hatásos és erélyes akciókkal törekedjenek a kitűzött célok elérésére. GUAYANA A Guayana! Haladó Nők Szövetsége az idei nemzetközi nőnap alkalmából kifejezésre juttatta elszánt akaratát, hogy az eddiginél még erélyesebben fog harcolni a nők egyenjogúságáért, a világbékéért, a boldog életért, INDIA Az Indiai Nőkonferencia legutóbbi ülésén két kérdés állt a figyelem előterében: 1. Minden indiai államban egységes polgárjogi törvénykönyv legyen. 2. Szüntessék meg a nők diszkriminálását. KOSTARIKA A Kostarikai Nőszövetség tanulmányt dolgozott ki a munkáscsaládok lakáskérdéséről, és a lakásínség kihatásáról a nők életére. SZÍRIA „Az ellenállási harc hete" — amelyet a palesztínai nők szerveztek meg — az ENSZ damaszkuszi központja előtt 300 nő, parasztasszonyok, munkásnők, értelmiségiek, az anya és gyermek védelmére létesített Szíriái nőliga égisze alatt kifejezésre juttatta szolidaritását a jeruzsálemi palesztin nők akciójával. Ez az akció nagy visszhangot váltott ki a sajtóban, a rádióban és a televízióban. CIPRUSZ A Clpruszi Nőszövetség a nemzetközi nőnapon ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ez év májusában szemináriumot rendezett a Nők Világkongresszusának különböző témáiról, és a cipruszi nők helyzetéről. A szemináriumon szakemberek, közéleti személyiségek és a nőszervezetek képviselői vettek részt vendégként. MAGYARORSZÁG A Magyar Nőtanács bejelentette, hogy a magyarországi nők részt vesznek számos akcióban, amellyel támogatják az izraeli agressziótól sújtott arab lakosságot. — 1969 tavaszán két nagy beszéd hangzott el: A Magyar Tudományos Akadémia tudományos konferenciát rendez az újgyarmatositásról; májusban kiállítást rendeztek. USA A „Diákmozgalom a demokratikus társadalomért" elnevezésű szervezet tagjai aktivan részt vesznek a haladó amerikaiaknak a vietnami agresszív háború elleni tiltakozó akcióiban. A Nők Felszabadításának Frontja elnevezéssel új szervezetet létesített. Az egyetemeken nagy visszhangjuk van azoknak az akcióknak, amelyeknek célja a nők egyenjogúságának kivívása. Tavaly a nők követelték, tegyék lehetővé, hogy a nők és lányok könnyebben bekerülhessenek az egyetemekre és általában a főiskolákra. Az amerikai nőknek csupán 7 százaléka rendelkezik főiskolai képesítéssel. Röviddel ezt megelőzően két hétig tartó tiltakozó akció vette kezdetét amiatt, hogy a chicagói egyetem elbocsájtotta haladó szellemű szociológiai tanárnőjét. CHILE Március 9-én Puerto Montt-ban mintegy 1500 hajléktalan férfi, nő és gyerek elfoglalt három hektárnyi területet, hogy itt letelepedjen. A rendőrség könnygázt és lőfegyvert használt ellenük. Nyolc embert megöltek, hetvenen megsebesültek. MEXICO Angliában egy brit újságíró cikket közölt a mexikói diákok ellen egyetlen nap, 1968. 10. 2-án foganatosított megtorlás következményeiről. A jelentések szerint ekkor 273 ember megöltek, közöttük 26 gyereket, és a sebesültek száma elérte az 1200 főt. Ebből 500 — 700 személyt kórházba kellett szállítani. PERU A rendőrség kíméletlen brutalitással lépett fel a béremelést követelő bányászok ellen, s tizenkét bányászfeleséget megölt. A rohamos infláció miatt már egy évvel ezelőtt béremelést ígértek nekik. A béremelés követelményének támogatása érdekében 140 nő éhségsztrájkot kezdett. A tüntető nők meggyilkolásának hírére az NDNSZ tiltakozó táviratot küldött a limai katonai junta elmére.