Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-05-11 / 19. szám

/ш GALÉRIÁBAN 2 ESgy lelkes ember művészetpár- Ц tolása kellett hozzá a hivata­los szervek kezdeményezésén к«* .Á és anyagi támogatásán kívül, hogy 1965-ben létrejöjjön a Nyitrai Galéria. Alapítója dr. Valent, tulajdon­képpen jogász, akinek azonban régóta hobbyja volt a képzőművészet. Figye­lemmel kísérte a kiállításokat, barátai voltak a művészek között, míg végül a kedvtelésből hivatás lett. Nyitrán, a régi időkben megyeháza­ként, majd a K. N. B. székhelyéül szol­gáló épületben ma a művészeti nép­iskola kapott helyet, és egyik emeleté­nek hét helyiségét átadták a galéria céljára. — Az a törekvésünk, hogy elsősor­ban a nyitrai művészeket pártfogoljuk. Azokat, akik itt születtek, vagy valami közük van városunkhoz, — mondja dr. Valent, aki igazgatója a képtárnak. Képanyagunk jelenleg 510 darabból, Schurmann, Pongrácz, Schüle, Bártfay, Slanka, Massányi, Guderna és mások műveiből áll. Két helyiségben állandó jellegű a kiállítás, a többiben 4—6 he­tenként változik. A képanyag egy ré­szét időnként bemutatjuk a járási székhelyeken is, Surányban, Tapol­­csányban, Léván, Érsekújváron. A járásokban tavaly 9 ezer, Nyitrán 16 500 érdeklődő tekintette meg a be­mutatott alkotásokat. Az épülethez kapcsolódó, a hegy emelkedőjéhez alkalmazkodó, szabály­talanul elnyúló kis kert kivénhedt fáit kivágásra ítélték. Az igazgató ötlete volt, hogy nyáron kellemes pihenő­hellyé varázsolják a kertet, ahol a napi munka után a nyitraiak felüdül­hetnek. A zöldellő, üde pázsitot nagy lépőkövek szakítják meg. Hamarosan már helyükre kerülnek a szobrok, mert a kerthelyiség is Szerves része a galé­riának. Néhány asztalkát, széket rak­nak ki, mert ez egyúttal olvasókért céljául is szolgál. Tavaly 5—6000-en fordultak meg ebben a kulturált, eszté­tikai érzéket fejlesztő környezetben. A galériában legutóbb, április 20-án nyílt kiállításon GREINER SZIBILL akadémiai festő, és ALINA FERDI­NANDY akadémiai szobrász mutatták be alkotásaikat. Greiner Szibill besztercebányai szü­letésű, de gyermek- és ifjúkorának azokat az éveit, amikor az első, egész életre kiható benyomások érik az em­bert, Nyitrán töltötte. A középiskola befejezése után Schurmann, Mudroch, professzoroktól tanult rajzolni a fő­iskolán, majd Budapesten, a Képző­­művészeti Akadémián folytatta tanul­mányait, ahol Szőnyi volt a tanító­­mestere. Alkotásaival 1949-től vesz részt különböző kiállításokon, Pozsony­ban, majd Prágában. 1957-ben önálló kiállítást rendez Pozsonyban. A követ­kező években „Táncoló lány“ című go­belin kompozíciójával egy versenyen első díjat nyer. Ezt a művét a Brüsz­­szelben megrendezett Csehszlovák go-1. Greiner Sz.: Kokavai tánc (pasztell) 2. G. Sz.: Csárdás (tus) 3. A kiállítás megnyitásán: Greiner Szibill, akad. festő, dr. Valent, a galéria igaz­gatója és Alina Ferdinandy, akad. szob­rász az érdeklődők körében 4. Alina Ferdinandy: Tükör terve 5. Az oroszvári kastély kapujának rekonst­rukciója (A. F.) 6. Protest song (A. F.) belin kiállításon is bemutatták. 66-ban Krakkóban állít ki. Greiner Szibill alkotásainak fő motí­vumai: a balett, a folklorisztikus tánc és a sport. A tánc lényegét kifejező, életörömet, ritmust érzékeltető alkotá­sait meleg színárnyalatok jellemzik, mint 1969-ben készült Lakodalmas tánc (Art protis gobelin) című kompozíciója, vagy Rablótánca. Lendületes vonal­­vezetéssel megalkotott táncoló figurái vidám hangulatot keltenek a szemlélő­ben. Művészi kifejezésmódja a pasztell tuss, kréta, akvarell. Ugyanazt a témát olykor feldolgozza pasztellben és fali textilfestésben. Sportolókról készített pasztelljeinek vonalvezetését is a játszi könnyedség, 3

Next

/
Thumbnails
Contents