Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-27 / 17. szám
új elnökséget választott a CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Első titkár: dr. Gustav Husák (CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága csütörtökön, a délutáni órákban a prágai vár Spanyol termében ülésezett. Az ülést О I d г I c h C e r n í к elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, a CSKP KB elnökségének tagja vezette. A tanácskozás kezdetén Alexander Dubéek elvtárs a Központi Bizottság munkájának néhány szervezeti kérdésével foglalkozott. Előterjesztette a CSKP KB végrehajtó szervei összetételének módosítására vonatkozó javaslatát, amelyet az ülést megelőzően a pórt Központi Bizottságának elnöksége megtárgyalt. Felmentését kérte a CSKP Központi Bizottsága első titkárának tisztsége alól. Dubcek elvtárs javaslatára a Központi Bizottság dr. Gustáv Husákot választotta meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. LUDVÍK SVOBODA köztársasági elnök, a CSKP KB elnökségének tagja április 18-án este 22,15 árakor a Csehszlovák Rádióban és Televízióban beszédet mondott. Bejelentette, hogy a Központi Bizottság ülésén új elnökséget és első titkárt választott. Svoboda elvtárs az új vezetőség támogatását kérte a párt tagságától és a lakosságtól. Ezután dr. Gustáv Husák, a CSKP KB új első titkára szólt az ország lakosságához. Hangsúlyozta, hogy az eddigi vezetésben mutatkozó ellentétek akadályozták a párthatározatok megvalósítását, hazánkban a nyugodt építőmunkához szükséges légkör megteremtését, viszonyaink normalizálását a baráti országokkal. A párt új vezetősége mindent megtesz a helyzet normalizálása érdekében. Egyben aláhúzta, hogy semmiképpen sem akar visszatérni a január előtti politikai módszerekhez. Felszólította a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát, bízzon az új vezetésben. Dr. GUSTAV HUSAK Pozsonyban született szegény parasztcsalád gyermekeként, 1913. Január 10-én. 1937-ben a Koménak^ Egyetem jogi karán doktorrá avatták. Tanulmányainak végzése közben alkalmi munkásként kereste kenyerét, 16 éves kora óta tevékenyen részt vett a kommunista mozgalomban. 1929-ben lépett a párt ifjúsági szervezetébe, s 1933-tól a CSKP tagja. A CSKP 1938-ban történt betiltása útin az SZLKP illegális szervezetében működött. Kommunista tevékenységéért többször bebörtönözték. 1943-ban tagja volt az SZLKP illegalitásban működő Központi Bizottságának. és 1943 decemberétől részt vett az illegalitásban tevékenykedő Szlovák Nemzeti Tanács vezetésében, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés időszakában az SZNT alelnöke és belügyi megbízott volt. Az egyesitő pártkongresszus az SZLKP KB tagjává, valamint az SZLKP alelnökévé választotta. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején kezdte kiadni a Nővé slovo című folyóiratot. A felszabadulás után ismét párt- és állami funkciókat töltött be. 1945 áprilisában választották a CSKP KB tagjávát, 1945 őszén pedig a Nemzetgyűlés és az SZNT képviselőjévé. 1946 augusztusától 1950 májusáig mint a Megbízottak Testületének elnöke tevékenykedett. 1950 áprilisában „burzsoá nacionalizmussal“ vádolták és megfosztották tisztségeitől, 1951. február 6-án letartóztatták, majd megfosztották képviselői mandátumától is. 1954 áprilisában életfogytiglani börtönre Ítélték, 1960-ban az általános amnesztia keretében feltételesen szabadlábra helyezték. Közkegyelemben részesült és az építőiparban helyezkedett el. 1963 áprilisában rehabilitálták és pártigazolványát visszakapta. 1963 májusától a Szlovák Tudományos Akadémia Állami és Jogi Intézetében mint tudományos dolgozó tevékenykedett. 1968 április 9-én a csehszlovák kormány miniszterelnökhelyettese lett. 1968 augusztusának végén pedig az SZLKP KB első titkárává választották. MEGALAKULT A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG A CSEMADOK Központi Bizottsága április tizenkettedikón, szombaton, a galántai Drulba szálló társalgójába hívta össze a csehszlovákiai magyar etnikum néprajzgyűjtőlt. Az összejövetel lő feladatául a csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakítását tűzte ki. E társaság megalakítása már régen szükségesnek bizonyult etnikumunk életében, hiszen a múlt pótolhatatlan emlékei eltűnnek életünkből. A huszadik század életformája a viszonylagosan elmaradott magyarlakta vidéken is szinte anakronizmussá teszi ás háttérbe szorítja a népi hagyományokat. Sajnos pedagógusainkból is csak nóhányan tartották kötelességüknek folklorisztikai kincseink megőrzését, elraktározásét. Az is okozója ennek a helyzetnek, hogy a magyar etnikumunk területén levő szlovákiai múzeumok nem fordítottak figyelmet a magyar folklérklncs gyűjtésére. A szinte tizenkettedik érában megalakult néprajzi társaság előtt nagy munka áll, hiszen a Népes (a hivatásos A gyűlés résztvevői magyar népi együttes) adminisztratív beszüntetése éta nem akadt hivatalos szervünk, amely a néprajzi gyűjtést Dél- Szlovákiéban hivatott lett volna vezetni, irányitanl. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a legfontosabb feladat a gyűjtés minél előbbi kiszélesítése. Továbbá meg kell nyerni néhány fiatalt annak érdekében, hogy főiskolás szinten tanuljon. Sajnos nincs megfelelő szakkáderünk ezen a területen, nincsenek, akik a gyűjtést vezessék és az eredményeket rendszerezni tudják. Sajnos a gyűlésen nem vettek részt sem a nyitral magyar főiskolások, sem a MISZ képviselői. Pedig a néprajzi gyűjtés munkájában az ifjúságnak és a jövő pedagógusainak kellene az oroszlánrészt vállalnia. A tanácskozáson megválasztották a vezetőséget, amely kidolgozza a további munkamenetot és a Magyar Néprajzi Társaság alapszabályait. 0. P.
