Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-20 / 16. szám
összeállítása nyolc színnel, vagyis nyolc orsóval való munkát kíván. Az igényesebb mintákat színes papírminta-rajz szerint szövik, és bizony a sűrűre préselt sorok igen lassan szaporodnak egymás mellett. Szegényová Alzbeta, a szőnyegüzem mesternője, végigvezet a szövőnők birodalmán és kíváncsiságomat kielégíti szakszerű magyarázatával. Az üzemben 79 szövőnő készíti a megrendelésre gyártott színes kelim, vagy ahogy más néven ismerjük, torontáli szőnyegeket. A megrendelők válogathatnak a színek, minták és a szőnyegek nagysága között. A kelim szőnyegek négyzetmétere megrendelésre 295 koronába kerül. Ha például egy 3X5 méteres szőnyeg árát számoljuk, ez elég csinos összeget tesz ki, de ha számításba vesszük, hogy egy szövőnő nyolc órai munkaideje alatt 1,20 m2 nagyságú anyagot sző, akkor már gondolkodóba esünk. A terem egyik sarkában a kész szőnyegek szemkápráztató tarkasága vár csomagolásra. Modern és hagyományos kelim mintájukkal kellemes melegséget árasztanak a műhelyteremben is, hát még milyen széppé, és otthonossá varázsolják majd a türelmetlenül váró megrendelő lakását. Hogy türelmetlenül várnak a megrendelésre azt elhisszük, mert jelenleg hat hónap a leszállítási határidő. Az üzem. újdonsága az eredetileg kisméretű faliszőnyegnek szánt, színes, hosszúszőrű reakrit anyagból készült Jetty elnevezésű puliszőnyeg. Megmunkálása nagyon igényes, és bizony nem is olyan olcsó, egy négyzetméter 650—700 korona a minta és a színösszetétel szerint. De vannak igényes rendelők is, akik egész hálószobákat akarnak bevonni vele. A báránybunda érzését és látszatát keltő szőnyeg nyersanyagát Hollandiából importáljuk, ami egy kissé késlelteti a gyártást. Egy szőnyeg elkészítése háromszor annyi időt igényel mint a kelim szőnyegé, mert egy munkásnő csak 0,40 m2-t tud szőni nyolc óra alatt. A kész kis faliszőnyegek szépek, melegek, ízlésesek és tényleg a lakások díszévé válnak. A Pletatex szövetkezetnek még kötött áru, műanyag és halászháló készítő üzemrészlegei is vannak, összesen 340 nő dolgozik ebben a kimondottan női üzemben. Sajnos a sok nő közül eggyel sem találkoztunk mesternőnél magasabb beosztásban, pedig talán mégis csak a nők ismerik legjobban a női üzem problémáit. Nagy segítséget jelentene számukra, ha megalakítanák a Nőszövetség üzemi szervezetét, amely az üzem dolgozóinak csak hasznára válna. VARGA MAGDA lom, és utólag bejelentem a többit. Úgy is tettem. Aprópénzzel fizettem, gyorsan, és odaléptem az előttem álló lányhoz. Éreztem, hogy a hangom remeg, gondoltam, már úgyis tud mindent. — Kérem — mondom — én ezeket á dolgokat máshol vettem. — És vártam a választ, hogy ezt előre kellett volna mondanom, hogy azt mindenki mondhatja, hogy fáradjak hátra, már hallom a telefont a szolgálatos rendőrőrszobára, már hallom, ahogy diktálják a jegyzőkönyvet és látom a vásárlók gúnyos mosolyát és hallom epés megjegyzéseiket. — Hogy „lám, úgy kellett neki, egy Tixért képes szégyenbe kerülni, meg hogy nem is nézni ki belőle", meg hasonlókat, — amikor a kiszolgálólány kedvesen hozzám fordul: — Tudom, kérem, én már láttam, amikor belépett. Azért vagyunk itt, hogy figyeljünk. Loósz Dezső A MÉLYEN NYITRAI MAGYAR FŐISKOLÁSOK — állásfoglalásunkat közölte az Üj Ifjúság — azóta csend Egyik fő feladatuk a hagyományépítés Pontosan nem emlékszem rá, mikor és hol olvastam Gálán Gézának egy szellemes szójátékát, mely valahogyan így hangzott: — a főiskolai hallgatók hivatásukat híven betöltve, hallgatnak. — E szójáték ténye bármennyire is szomorú, igazolást nyer a nyitrai magyar főiskolások szellemi életében is. A nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub március 28-ra hivta össze új vezetőségét választó taggyűlését. A gyűlésen megjelent Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád, a magyar ifjúsági központi tanácsának részéről és Varga Sándor titkár, a CSEMADOK KB képviseletében. Jelen voltak még a tanári kar képviseletében Kardos István és Zalabay Zoltán, valamint Motesicky Árpád, a CSEMADOK járási titkára. A közel ötszáz nyitrai magyar főiskolásból a gyűlésen csak nyolcvananf!) vettek részt. A gyűlés vitájában legtöbbet emlegetett, tisztázatlan kérdés a hovatartozás megoldatlansága volt. Pedig a magyar ifjúsági klubok eddig még nem jóváhagyott szervezete, a MISZ már húszezer tagot számlál. Sok járási statisztikai adat, így a komáromi járásban is azt bizonyítja, hogy a hivatalosan el nem ismert MISZ-nek a taglétszáma sokkal több, mint a hivatalosan elismert Városi és Falusi Fiatalok Szer-Középen Fodor Rudolf, a Juhász Gyula Ifjúsági klub új elnöke vezete, amely eddig mindössze 220 tagot számlál komáromi járási méretben. A nyitrai magyar főiskolások és klubjuk passzivitása még az általános csöndben is kuriózumnak számít. A magyar főiskolások élete pedig főleg Nyitrán alakulhatna közösségi életté, négy-ötszáz tagú társadalmi csoporttá. Helyzetük ezt lehetővé teszi. Ennek ellenére a nyitrai magyar főiskolások klubja csak szakaszosan működik — vagy inkább az egyik vizsgaidőszaktól a másikig vergődik. Pedig ténykedésének körülményei kedvezőbbek, mint a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubé, vagy a prágai Ady Endre Diákköré. A főiskolás ifjúsági klubok tagjai szétszórtan élnek a főiskolákon, tehát a szervezés és a kapcsolatok fenntartása külön nehézségek elé állítja őket. A gyűlés vezetői kijelentették, hogy társadalmi életük sivár helyzetén, az eddigi egyetemes csenden kívánnak változtatni. Sajnos az ott felolvasott „programjuk“ nem volt más, mint egy negyedéves műsorterv. A felszólalók is csak az eddigi klubelnökök munkájáról és a CSEMADOK és a klub kapcsolatáról vitáztak, eredmény nélkül. Végre Kardos István tanár vitafelszólalásában rávilágított a műsorterv és a program közötti különbségekre. Egyberv felhívta az ifjúsági vezetők figyelmét arra, hogy a nyitrai magyar főiskolások elsődleges feladata a hagyományteremtés. Évente rendezhetnének kulturális seregszemlét és társadalompolitikai szimpóziumokat. A továbbiakban titkos szavazással megválasztották a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub új vezetőségét. Az új elnök Fodor Rudolf lett. A gyűlésnek legnagyobb fogyatékossága az volt, mint már az előbbiekben jeleztem, hogy a főiskolai hallgatók ... csak hallgattak. Ha a gyűlésen nincsenek vendégek jelen, talán még vita sem alakul ki, vagy ha ki is alakul, mellékes problémákról. A csend után továbbra is bennem feszül a kérdés: Miért éppen a nyitrai főiskolások — nemzetiségi létünk megtartói és továbbvivői, a magyar pedagógusok, és a jövő falvainak felnövekvő magyar értelmisége, a mezőgazdasági mérnökök passzivitása a legnagyobb? Pedig nekik kisebbségi sorsuk miatt kellene vállalni a többletet, ök az elkötelezettjei a humánumnak és egyben igénylői is. Ezért nem értem, hogy a nyitrai főiskolások miért nem tudják (vagy nem akarják?!) vállalni az európai színvonalú társadalmi és kulturális szerepet. Miért élnek abban a meggyőződésben, — esetleg minden meggyőződés nélkül — problémamentesen — hogy magyar falvaink értelmiségének csak kenyérkereseti jellegű küldetés rendeltetett? Gágyor Péter
