Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-20 / 16. szám
Jelenő Jovanovic-2igon Olivero Markovii Spela Rozin Stanislava Pesié CSILLAGOK • • < CC < Z < N (/> Ю z •» •4 < Ш _l Ш > Ш-J МЙ Q tC О _l uu CQ >Ü OÉ О >о (Л ш > >Z ш u. Belgrád, de nemcsak Belgrád, hanem Jugoszlávia összes filmgyártója és stúdiója (tizennégy cég, kilenc különböző műteremkomplexumban) Pula lázában ég. Pula fogalom a fiatal jugoszláv filmgyártás történetében. Az idén már tizennegyedszer rendezik majd meg az ősi kikötőváros, rómaiak építette, csodálatos amfiteátrumában a jugoszláv játékfilmek fesztiválját. A jugoszláv filmművészet az Idén az 1963-as évhez hasonló rekordesztendő elé néz. Akkor harmincnál több játékfilmet készítettek és azt mondják, hogy az idei termés sem lesz kevesebb, sőt valószínűleg több. Ami a készülő művek színvonalát illeti, e téren is igen biztató a helyzet: már eddig három, méltán nagy feltűnést keltett produkciót láthattak a szakemberek. Ezek közül a fiatal Dusán Makavajev második játékfilmje, a „Szerelmi történet, avagy miért halt meg egy postáskisasszony?“ a modern, nagyvárosi élet társadalmi problémáit veszi bonckés alá. Zivojin Pavlovié „Patkányok keljetek fel!“ című műve ugyancsak társadalmi problémát tárgyal — de ezúttal pszichikai síkon. Az idei Oscar-díj kandidátusa, Petrovié negyedik játékfilmje, „Találkoztam boldog cigányokkal is“ (jugoszláv címe „Tollgyűjtők“) már jelentős nemzetközi sikert is aratott, az idei cannesi fesztivál zsűrijének megosztott különdíját és a nemzetközi sajtó megosztott díját nyerte el. És Belgrádban azt mondják, hogy az idén minden nagy játékfilm-fesztiválra művészileg jelentős alkotást tudnak küldeni. A filmek végleges száma azonban nemcsak az alkotókon, de a lehetőségeken is múlik. Jugoszláviában ugyanis feltűnő színészhiány van. így azután, körülbelül két esztendeje, kezd kialakulni a színházi és a filmszínészek csoportja, s egyre több és több színész és színésznő lép ki az éves szerződések állandó kötöttségéből és csak egy- :gy film forgatására, vagy egy-egy színdarab bemutatására ír alá megállapodást. A legnépszerűbb ugoszláv képes hetilap hónapról hónapra nyilvánosságra hozza az olvasók szavazatai alapján észített hazai és külföldi sztárlistákat, s ebből egyetlen pillantásra mindenki megtudja, kik a le .népszerűbb színészek és színésznők... Gondolom, a „Nő“ olvasóit is érdekli ez a lista, hiszen önök is számos jugoszláv filmet láthattak, ezért az alábbiakban bemutatjuk a belgrádi sztárlista négy legnépszerűbb jugoszláv színésznőjét. Jelena Jovanovic-Zigon _ . _ . И A jugoszláv filmgyártás Spela Rozin nemzetközi csillaga. Fel' váltva, hol Rómában, hol Belgrádban él, és a Cinecittában éppen olyan jól ismerik, mint a belgrádi Avala filmstúdióban. 27 esztendős, belgrádi lány. 1958-ban Stole Jankovié „Fák között az ég“ című filmjében debütált, és bár közben számos színházi- és filmszerepet kapott, az igazi sikerre 1961-ig kellett Várnia, amikor is Mirko Grobler rábízta „Éjszakai kirándulás“ című izgalmas, lélektani drámájának főszerepét. A különös hangvételű filmben nagy művészi elismerést vívott ki, a közönség azonban, amúgy igazán, csak a következő évben, a „Különös lány“ főszerepében zárta szívébe. Igazi, mai lány szerepét alakította, aki megszenved és megharcol a boldogságért. A film jelentős nemzetközi sikert is aratott és Spela Rozint meghívják Lengyelországba a „Weekend“ című film főszereplőjének. Rutkewicz filmjében is remekel, így Varsó után Rómába utazik, ahol az olasz filmekben foglalkoztatják, majd 1963-ban, két jugoszláv filmben „Homokvár, Két éjszaka egy napon" és egy amerikaiban „Kétes hazafiak“, alakít női főszerepet. Ezután ismét Róma következik, ahol nagy személyes sikere van az 1964-ben készült „Via Veneto" című filmben és más produkciókban. 1966-ban ismét Belgrádban áll a kamerák elé Vladan Slijepéevió, „A pártfogolt“ című produkciójában, majd pedig a „Hogy szerette egymást Rómeó és Júlia" című filmben lesz főszereplő. ] Ismert színpadi és filmszínésznő, akit a tánczene és sanzonok világában is jelentős művészegyéniségként tartanak nyilván. 1930-ban született, Belgrádban. Középiskolái elvégzése után az egyetem művészettörténeti szakára iratkozott, s szerepet vállalt az elsőévesek amatőrszínjátszó együtttesében. Ezt az együttest egy színész vezette, bizonyos Rade Markovié. A két fiatal megszereti egymást, és Olivera rövidesen a színész felesége lesz. Mivel az amatőr-együttes sikert arat, s a siker jó része Olivera Markovié érdeme, beiratkozik a belgrádi Színművészeti Főiskolára, majd annak elvégzése után a belgrádi Drámai Színházhoz szerződik. 1953-ban a „Gyanú" című filmben áll először a kamerák elé, azóta huszonöt filmben játszott. Leghíresebb filmjei: „Menetrend nélküli vonatok“, „Szibériai Lady Macbeth“ (Andrzej Wajda vendégrendezésében), „Kozara“, „Radopolje“, „Herrenpartie“, „Férfiak“. 1965 óta nincs állandó szerződése, azóta végig vendégszerepelte valamennyi jugoszláv köztársaság legnagyobb színházait. Szerepet vállalt négy kevésbé jelentős, külföldiekkel közösen készült, külföldi forgalmazású filmben, s mintegy húsz hanglemezt készítettek vele. Miután a televízió egyik sorozatának főszereplő-háziasszonya lett, népszerűsége minden eddiginél jobban megnövekedett. Neve, ma az egyik legnagyobb vonzerő, valóságos fogalom a mozilátogatók számára. Egy ljubljanai színház vezető színésznője. Szinte minden este fellép, ezért viszonylag nagyon kevés ideje van filmezni. Pedig Jugoszlávia egyik legszebb asszonya, egészen olaszos típus, néha rendkívül emlékeztet a világhírű filmcsillagra, Silvana Manganora. 1935-ben született. Már a középiskolában felfigyeltek remek alakjára, érdekes arcára, és egy nagy divatház bakfismanekennek szerződtette. Egy bemutatón meglátta őt egy amatőr-együttes vezetője és megkérdezte, nem akarna-e színpadra lépni. Így kezdődött a karrierje. Középiskolai tanulmányai befejeztével elvégezte a belgrádi Színművészeti Főiskolát, és miközben kis szerepekre szerződött egy színházhoz, a legnagyobb belgrádi divatszalonok szerződtetett manekenje is lett. Egy nemzetközi divatbemutatón figyelt fel rá egy fiatal rendező és szerződtette az „Álmok delizsánsza“ című filmjének főszerepére (1960), ezután a „Divat és szerelem“ című filmben egy manekent alakított, majd miután átszerződött Ljubljanába vezető színésznőnek, a filmeken is drámai szerepeket kapott. Nagyszerű alakítása volt a „Kisváros első polgára“ című filmben, majd a „Férfiak“ című komédiában és a „Fütty 8-kor“ zenésfilmben énekesnőként is bebizonyította a sokoldalúságát. Eddig tizenkét filmben láthatta a közönség. S. Pesic A fiatal színésznemzedék egyik legtehetségesebb---------------------- képviselője. — 1941-ben született Belgrád közelében, egy kis faluban. A gimnázium elvégzése után, miközben bölcsésznek készült, szerepet vállalt a belgrádi Ifjúsági Színház társulatánál, ahol négy esztendeig ő volt a vezető csillag. Közben beiratkozott a belgrádi Színművészeti Főiskolára, ahol 1964-ben végzett. A főiskola elvégzése után a belgrádi Nemzeti Színház szerződtette, ahol néhány parádés nagy szerepet kapott. Sikerrel alakította Carlottát, a „Helytartó“-ban. Főszereplője volt három mai tárgyú jugoszláv komédiának, mai szerzők műveinek, és néhány klasszikus nagy sikernek. Rados Novakovic rendező, a jugoszláv filmgyártás egyik legnagyobb rendező és esztéta tekintélye szerepeltette első ízben filmen, 1961-ben, a „Dal“ című ellenállási történetben, s ebben olyan nagyszerű alakítást nyújtott, hogy az 1961-es pulai fesztiválon, a színészeknek járó Ezüst Aréna, vagyis második díjjal tüntették ki. Viszonylag keveset filmezik. Játszott a „Három, szívalakú medalion“-ban, a „Dolgok való állása“ című komédiában, a „Pártfogolt“-ban, a „Nem létező történetben“ és most egy még cím nélküú film főszereplője, amelyben a kispolgáriság veszélyére hívják fel az alkotók a figyelmet. A film rendezője a „Pártfogolt“-tál híressé vált fiatal Vladan Slijepőevic, a színésznő férje. A szerző felvételei
