Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-04-13 / 15. szám

n élreértés ne essék, nem a hó­olvasztó, rügyfakasztó meleget hiányolom. Amikor ott jártam, sütött a nap és gazpusztító tüzek égtek a dombok olda­lán. Vetőgépek csókolták bele a milliónyi magot a termékeny földbe és a tokaji szőlőhegyen vigyázó kezek ébresztették a venyigéket. Csak éppen az emberben volt még téli borongás, hallgató fázás. Mikor az okát kérdez­tem, nem az ő termést ígérő tavaszukról beszéltek. Attól nincs mit félni. Azt el­hozza az idő, a dolgos igyekezet, mert megteszik érte, amit tenni kell, Másról volt szó. Arról a tavaszról, amit politikai megújhodásnak nevezünk már egy esz­tendeje. — Itt nem változott semmi ,.. — Evek óta ígérik a helmeci busz­megállóhoz a várótermeket — hogy csak a legkevesebbet említsük — de még mindig esőben, szélben az utcán várakozhatunk, — Munkaképes fiatalok, lányok — asszonyok hiába várnak, hogy lesz itt valamilyen munkalehetőség. Nincs rá kilátás. Ki törődik vele? — Tudjuk, hogy van nemzetiségi tör­vényünk, amely biztosítja, hogy anya nyelvünkön szóljanak hozzánk, s mi is így beszélhessünk dolgainkról. De a te rebesi járás következetesen szlovák elö-Jogos türelmetlenség — jogos bizalmatlanság * A járás­ban a munkaképes nők 47,4 százaléka nem dolgozhat * Terebes mostohagyermeke — Királyhelmec * Húsz év gya­korlatával szemben újszerű politikát * Az új járásra szükség van * A miniszter segítségében bíznak, de elvárnák a járási funkcionáriusok jóakaratát is! adókat küld a királyhelmeci környék falvaiba egy-egy HNB plénumülésre, szövetkezeti taggyűlésre. Az agronómu­­sok szemináriumát, az élelmiszer- és vegyesáru üzletek vezetőinek gyűlését egyetlen magyar szó elhangzása nélkül tartották meg, annak ellenére, hogy az elmúlt években többször külön rendez­ték meg a királyhelmeci körzet értekez­leteit, összejöveteleit. — Azt ígérték, hogy végre kapunk egy gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemet, hogy a bodrogközi szövetkeze­tekben termeiteket — ha piacon nem is — legalább így tudjuk értékesíteni. Már épül a gyár — de Terebesen . .. Hát ilyen demokrácia jutott nekünk! — Lesz járás? Hiába akar Dobos László segíteni, ha itt a helyi „kiskirá­lyok", meg a járás funkcionáriusai olyan jól érzik magukat abban, ami most van ... • Sok lenne a félelem, bizalmatlanság és a türelmetlenség gondolatait, kérdé­seit felsorolni. A volt helmed járás min­dén falujában akad belőlük. A lényeg ennyiből is érthető, látható: a helmeci járás a terebesi járás mostohagyermeke. A 242/66-os kormányhatározat értelmé­ben ökonómiailag kevésbé fejlett terü­letté nyilvánították a terebesi járást. Ekkor Királyhelmec lakosai is remény­kedtek, hogy a járásnak juttatott állami támogatás lendít valamit az ő helyze­tükön is. Ondrej Olenák, a JNB titkára is úgy nyilatkozott szerkesztőségünknek adott interjújában, hogy elsősorban Ki­­rályhelmecnek és környékének van szük­sége segítségre. De hát azóta két év telt el, s maradt minden a régiben — persze csak a já­rás déli részén. Terebes és közvetlen környéke a munkahelyek bővítésével, jelentős fejlődéssel dicsekedhet. (Ter­mészetesen még ez is az országos szín­vonal alatt van.) Érthető, hogy ennek tudatában az elmúlt esztendőben a ki­rályhelmeci rész a rezolúciók tömegével árasztotta el a párt- és kormány veze­tőit, országos szerveket: kérve a járás visszaállítását. De érthetetlen, hogy ez csak 1968 októberében jutott eszükbe, s nem korábban. — Sajnos, kérésüket nem teljesítették. Aztán újra reménykedni kezdtek, ami­kor járásunk szülöttét, Dobos Lászlót ki­nevezték miniszternek, Tolvaj Bertalan, a királyhelmeci középiskola igazgatója pedig a nemzetiségi titkárság vezetője lett. Hozzájuk fordultak most már: se­gítsenek. Március 24-én, Dobos László és kísé­rete Klrályhelmecen találkozott a város és környék lakosaival, hogy megvitassák, mire számíthatnak a bodrogköziek és mit tehet hazánk első magyar nemzeti­ségű minisztere szűkebb hazájáért. „Rám bízták a nemzetiségi ügyek in­tézését. Ilyen Szlovákia történetében még nem volt, hogy fontos és intézmé­nyes megoldásra váró ügynek tekintsék a nemzetiségi problémákat. Természe­tes, hogy figyelem, várakozás előzi meg a munkát. Hallatlan türelmetlenség gyűlt össze bennünk a húsz év alatt. Ez bennem és munkatársaimban is él, — mondotta beszédében a miniszter. — Egy újszerű politika kialakításáról van szó, amely sajátos viszonyokból nő ki. Feltettük magunkban, hogy szép sza­vaktól mentes politikát valósítunk meg. Olyan szervek jöttek létre, amelyek az itt élő nemzetiségek ügyével foglalkoz­nak. Amit elértünk, nem kevés, nem sok. Érdekes találkozón vettem részt nem­rég Pozsonyban. A fővárosban élő bod­rogköziek szülőföldjük helyzetéről be­széltek; itt is elhangzott fő probléma­ként a királyhelmeci járás visszaállítá­sának kérése. Ez jogos. Beszéltem a pénzügyminiszterrel, miniszterelnökkel a terebesi járás keleti részének ügyéről. Egy-két év kell hozzá, hogy Bodrogközt, Helmec környékét érezhetően támogat­hassuk. A kormánytól kaptunk egy ka­­zalnyi rezoiúciót, amelyek a járás vissza­állítását kérik. Azt a választ kaptuk, hogy a választásokig nem alakítanak új járásokat. Egy, mert pénzbe kerül, kettő, hogy felszámolják a kerületi nemzeti bi­zottságokat s átszervezik a közigazga­tást, Az új járásra szükség van. Támogat­juk, akarjuk. Viszont amíg erre lehető­ség lesz, nem várhatunk ölbe tett kéz­zel. Országos terv készül, hogy a váro­sokat, amelyek azelőtt járási székhelyek voltak, támogatni kell. Jogilag is rende­zik a kisvárosok helyzetét. Próbaként megalakulnak a körzeti nemzeti bizott­ságok. Jó lenne, ha többet, szebbet, jobbat mondhatnánk, De országos ügyek is vannak. Ezek mellett szeretnénk hűek lenni a földhöz, ahová valók vagyunk. Mindnyájunk elhatározása szükséges ahhoz, hogy eredmények szülessenek. Ezért kérünk támogatást, segítséget, megértést és türelmet." — Fejezte be őszinte, emberi és tárgyilagos beszédét Dobos miniszter. Királyhelmec pedagógusai, funkcioná­riusai, lakosai kérdéseikben, hozzászólá­saikban és javaslataikban a már fel­sorolt problémákat elemezték, vitatták. Meg kell mondani, nem eléggé felké­szülten s tárgyilagosan. Több falu és sok szövetkezet vezetői, szakemberei is meg­jelentek a gyűlésen. Kár, hogy itt nem mondták el, amit náluk járva, az elő­zőkben idéztünk. A tényeket azonban így is aláhúzták a találkozón elhangzot­tak. A járás keleti részén alkalmazott módszerekre pedig Michal M i ha leik já­rási nemzeti bizottsági elnök szavai világították rá. Szavai — enyhén szólva nem voltak meggyőzőek, akár két-három évvel ezelőtt is elmondhatta volna őket (el is mondta). Beismerte, hogy „kicsit" elhanyagolták ennek a résznek a fej­lesztését, De személytelenül, hogy ponto­san idézzük: „Trosku sa zanedbalo" (egy kicsit el volt hanyagolva — szó szerint). Ügy látszik, a bodrogköziek már többször hallottak ilyen beszédet eredmény nélküli A bodrogköziek nem kételkednek a miniszter segítő szándékában. Viszont a frázisokkal, a sokszor hallott szavakkal szemben bizalmatlanok. Mert látják, hogy húsz év gyakorlata érvényesül a direktív irányításban, emberekkel való bánásmódban, szólni-merésben, elhall­gattatásban, a minden újjal szemben megnyilvánuló idegenkedésben. Meddig még? HARASZTINÉ M. ERZSÉBET Foto: Molnár J. és F. Spáéil késik a tavasz

Next

/
Thumbnails
Contents