Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-03-23 / 12. szám
A nemzetközi nőnap ünnepségeiből A nemzetközi nőnap alkalmából a köztársasági elnök immár huszadszor látta vendégül a csehszlovák nők küldöttségét. A 75 tagú küldöttséget Miluse Fischerová, a Csehszlovák Nők Tanácsának elnöke, Jarmila Knoblochová, a Cseh, és Emília Sedláková, a Szlovák Nőszövetség képviselője vezette. Svoboda köztársasági elnök szívélyesen fogadta a küldöttségét és hosszasan elbeszélgetett a megjelentekkel. A bratislavai várban dr. Gustáv Husák, az SZLKP első titkára és az SZLKP elnökségének tagjai, valamint az SZNT elnöke, Ondrej Klokoc és Stefan Sádovsky, Szlovákia miniszterelnöke fogadta a nők küldöttségét. Jolana Stachovská, a chlebnicei nők küldötte kedves ajándékkal lepte meg Sádovsky elvtársat. DY 1 EST л ш т / Ezúttal nem száraz adatok közlésével szeretnénk hírt adni arról a meleg hangulatú estről, amely március 4-én, Kassán, a Művészetek Házában lezajlott. A CSEMADOK mellett működő Batsányi kör Ady Endre halálának 50. évfordulójára emlékestet rendezett. Mi vonzotta Kelet-Szlovákia metropolisának és környékének érdeklődőit ilyen nagy számban erre a rendezvényre? Nyilvánvaló, hogy a lelkes rendezők ügyes szervezése is közrejátszott. A kultúrára szomjazókat egy magas színvonalú est reménye hozta el, miután olvasták a műsorban szereplő budapesti vendégművészek nevét. De hogy mindezeken túl és elsősorban Ady Endre, a költő vonzotta ja közönséget, ez természetes. Mert hogyan is mondta előadásában dr. Czine Mihály irodalomtörténész? — Az itteni magyarságnak külön jussa van Adyhoz. Itt őrizték meg legtisztábban a szellemét. Fábryt is idézve hangsúlyozta: Ady tette ezt a népcsoportot a vox humana népévé. Emberré az embertelenségben. ő, aki meglopta — „ ... titkait az árnyas Dunának", és az itt élő népek testvériségének eszméjét hirdetve énekelte: „... mikor fogunk már összefogni?... magyarok és nem-magyarok?" Teljesen visszhangtalan maradt a kiáltása? A szlovákok nagy költője, Hviezdoslav megértette a szavait és versben válaszolt „ ... vágyunkból váljék közös akarat...", Ady verseit is lefordította. Később 250 költeményét ültették át szlovák nyelvbe. Jelen van és hat tehát a szlovák irodalomban is. Annak bizonyítására, hogy Adyt e tájon értették meg legjobban, dr. Czine megemlítette, hogy legelőször Kassán és nem Magyarországon szerepelt Ady érettségi tételként, mégpedig 1926-ban. Költészetében mindenki megtalálja a sajátját — mondta Czine Mihály, és hogy ez mennyire igaz, bizonyította maga a jelenlevő közönség. Idősebb aszszonyok suttogták együtt a Vér és arany, Az Illés szekerén, A Krisztus-kereszt az erdőn sorait Berek Kati és Tallós Endre előadóművészekkel. A középső nemzedéket a Föl-föl dobott kő, a Csák Máté földjén, A nekünk Mohács kell versek mondanivalója ragadta újra magával. A terem utolsó soraiban és a karzaton ülőket, Gállai Istvánt és 34 társát, a mecenzéfi Mezőgazdasági Iskola tanulóit, meg az érettségire készülő kassai diáklányokat, Dencsák Zsuzsát és a többieket... „Fiatal március most nézz a szemünkbe ..." és az „ ... Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Röpülj hajóm, Új horizonok libegnek elébed Serek Kati, a budapesti Nem zeti Színház tagja Ady versek tolmácsolásával magával ragadta a közönséget. lelkesítette, őket, akikről így ír a poéta: „Ifjú szívekben élek s mindig tovább ..." És még sorolhatnánk a sok Ady verset, amely az est folyamán elhangzott. Talán versmondóktól még nem hallottuk egy alkalommal ennyi költemény tolmácsolását egymás után; nagy-nagy átéléssel, szinte a kimerülésig. A költő, — aki az erdélyi kis Ér patak mellől indult el, és elérte a világköltészet csúcsait — ahogy ő vallja: „Valaki az Értől indul el, S befut a szent nagy Óceánba" — a költő géniusza magával ragadta a 8—900 főnyi hallgatóságot és előadóművészeket, könnyeket kicsalva, csodálatosan eggyé kovácsolta a jelenlevőket. És rádöbben-Dr. Czine Mihály magyarorszagi iiodalomtörténész: — Az itteni magyarságnak külön jussa van Adyhoz. Kolár Péter felvételei tett újra arra a felismerésre, hogy emberségünk, humanitásunk, és népünk sorsának vállalása a megőrzőnk. Mi is a nagy költő azon sorait idézzük, amelyekkel Berek Kati búcsúzott: ... „S akik még vagytok őrzőn, árván őrzők: vigyázzatok a strázsánl" BERTHANÉ S. ILONA
