Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-18 / 41. szám
f szrevétlenül, lábujjhegyen *u- P» hant el mellettünk, de keser■■ nyél illata belevegyült a leve* gébé, Lehelete nyomán pereg* ni kezdtek az aranyiárga falevelek. A déli napiütés langyoi melegében jólesik egy kit léta a korzónak becézett aszfaltcsíkon, ahol pirosra csípi az arco* kát a Duna felöl egyre erősödő őszi szél. Az égen úszó ólmos fellegek között vadludak húznak délre. Az állandó jelzővel ellátott őszi időjárás úgy látszik olyan szeszélyes lett, mint maga az élet. Kiderül, beborul, tréfálkozik velünk. A keskeny gyalogjárók megtelnek embe* rekkel, vannak, akiket a szórakozás vonz az utcára, vannak akiket a kenyérkereset. De sokukat egyformán az utcákra csalogat az ősz sajátos illatainak, izeinek egyvelege. FRISS A MARÓNI Az utcákon megjelentek a gesztenyesütők. Szerényen meghúzódnak a járdaszélen, de a mellettük elhaladó járókelők figyelmét már messziről magára vonja a sült gesztenye édeskés illata. — Tíz dekát kérek, de szép nagyokat, és égett ne legyen ... — Egyik gyönyörűbb, mint a másik. Ha megkóstolja, mindig tőlem fog vásárolni — szólt a gesztenyeárus. Ki tudja, hányszor mondja el naponta ezeket a szavakat, amíg tíz-húsz dekánként kiméri napi adagját, az ötvenhatvan kiló gesztenyét. A pirosbarnás, sárga hasitásos, valóban kitűnő ízű őszi gyümölcsök a kékkői gesztenyeerdök üdvözletét hozták el о fővárosba. A fákat még a török janicsárok ültették. A gesztenye gyümölcse nemcsak az ősembernek volt fontos tápláléka, hanem kedvenc csemege ma is. A gesztenyesütő keze meg nem pihen. Faszenet rak a vaskemencébe, új adagokkal tölti meg a kemence fiókjait. Húsz éve süti a marónit. Húsz éve ezzel tölti a szabadságát. Az ö szabadsága a gesztenyeszezon, amikor megpihenteti kétlábú festőlétráját, és mesterséget cseréi, kicsik, nagyok örömére, no és nem utolsósorban a saját hasznára is. LACIPECSENYE A tehertaxi-állomásnál már más illatok fogadnak. A cigánypecsenye Ínycsiklandó illata. Az aránylag kicsi, kevésnek bizonyul az egyetlen felállított asztal. Különösen turistaszezonban kicsi itt a hely. De ha megered az eső, ami ilyenkor ősszel mindennapos, vége az üzletnek. Ugyan ki falatozna esőben, a szabad ég alatt? Az illatos pecsenye pedig mindig jólesik — a borongás őszi napokon is. Vagy talán a lacípecsenyekioszk üzemeltetői prémiumot Ígértek szent Péternek? ICA-RICA KUKORICA Pozsony város neve mellé már több jelzőt állított a történelem. Például a „háromnyelvű város", a „koronázó város" stb. En azonban új tipikus kifejezést hallottam egyik külföldi ismerősömtől, aki már több cipősarkot elkoptatott, amíg szokásainkat megismerte. Pozsonyt a főtt kukorica városának nevezte, és ha jobban körülnézünk, talán igazat is adunk neki. Hazánk egy városában sem látunk annyi kukoricát rágcsáló embert, mint nálunk. Xülönösen ősszel és tavaszszál... Nők, férfiak, mini szoknyás bakfisok, farmernadrágos fiatalok sorakoznak a kukoricás pult előtt, A méterrúdnál alacsonyabb gyerekek pénzükhöz mérten kérik a kukoricacső nagyságát, ók már törzsvendégek, naponta kétszer-háromszór Is megveszik kedvenc csemegéjü-VAROSUNKBA BESZÖKÖTT kioszknak csúfolt fabódéban 300—400 adag készül belőle naponta. A szabad ég alatt elhelyezett talponálló asztalánál jóízűen falatoznak a már törzsvendég számba menő és átutazó fogyasztók. — Még egy pecsenyét kérek, s hozzá két deci modorit... — Ugyan ne tréfáljon. Tudja, hogy borunk nincs és egy idő óta még sört sem árulhatunk, — mondja nevetve a lacipecsenyét sütő szakácsnő. Az ablaknál jönnek mennek a vevők, ACHTUNG SZOROS DIVATHÓBORT A divattervezők, hírnevük érdekében elképesztő modelleket agyainak ki. Tudják, hogy a női hiúság az öltözködésben nem ismer határokat. Rudi Gernreich divattervező annak idejen a monok mivel felsőrész nélküli fürdőruhával igyekezett betörni a divatkreátorok élvonalába, de kevés eredménnyel. A kudarc nem vette el Gernreich úr kedvét a további kezdeményezestöl. Legújabb ötlete u képen látható mackó-kompié, melynek teive/ésére a gyermekjátékok inspirálták. GYERMEKVÉDELEM Az egyre növekvő közúti forgalomnak világszerte sok gyermek esik áldozatul. Az NSZK-ban már a múltban is feltűnő sarga sapkát viseltek az iskolások, hogy az autósok messziről észrevegyék okét, ha az úttesten átkelnek, mégis, évente 40 000, ebből 1000 halálos gyermekbaleset történt országukban. Az NSZK-beli Wuppertal városban most sárga pelerin viselését tették kötelezővé az iskolásgyeiekek számára a gyermekbalesetek elkerülése érdekében. HA LO NINCS, SZÁMÁR IS Jö Többgyermekes anyáknak ajánljuk ezt a jó ötletet. A csacsi mindkét oldalára fonott kosarat rögzítünk, amit vastag kötélből egy kis ügyes séggel házilag is elkészíthetünk és egy-egy gyereket helyezünk el benne. Míg a mama dolgozik, a jámbor állat sétára viszi a csemetéket. Neitt kell félni, hogy hajba kapnak, mert a csacsi „köztük" van.
