Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-11 / 40. szám
a legkáprázatosabb áruházakkal és luxus-boltokkal, természetesen magas árakkal. De ugyanakkor másutt kiárusítás folyt. Kis szállodánk közelében — nagy meglepetésünkre — a Spiegelgasse 14. számú házon észrevettünk egy emléktáblát, rajta a következő felirattal: „Itt lakott Lenin, az orosz forradalom vezetője, 1916 február 21-től április 2-ig.“ Lenin ugyanis itt és Genfben élt emigrációban az első világháború alatt. Ostrom a Glóbus ellen Valahányszor észrevették, hogy idegenek, azaz csehszlovák diáklányok vagyunk, a fiatalok közül sokan nagy rokonszenvvel fogadtak bennünket. Kérdezték is, hogy hallottunk-e a zürichi diákzavargásokról? Itt tudtuk meg a részleteket, és megnéztük a Globus áruház egyik kiürített épületét, ahol a diákság és a hozzájuk csatlakozott ifjú munkások megvívták első nagy csatájukat a rendőrséggel, melynek brutalitása nem ismert határt. Tizenöt évig hitegették a zürichi Ifjúságot, hogy otthont kap. Végre találtak egy üresen álló áruházépületet, amelyet a fiatalok birtokukba akartak venni. Vagy 300 rendőr nekirontott az 1000 tüntető fiatalnak. A parázs verekedésnek eredménye 55 sebesült volt. A lakosság elítélte a rendőrség beavatkozását. A Vallée de Joux — a svájci Jura völgye — sokáig elveszett országrésznek számított. A századfordulón épített vasútvonal kezdte csak felvirágoztatni. Három tava és a kellemes szellő, a sok fenyves Itt a legjobb éghajlatot Idézte elő. Ezerhuszonöt méter magasságban a Lac de Joux tó környékén nyáron és télen egyaránt főidény van. Sokan keresik fel, főleg Franciaországból, hogy Itt gyógyulást találjanak. A múlt évben Le Brassus, Le Sentier, Le Pont, Rocheray és más községekben a közeli grenoblel slvllágbajnokságra itt edzettek a sportolók, köztük a csehszlovák és magyar csapat is. Télen olykor nem ritkaság a 6 méteres hó. Kitűnő sífelvonók gondoskodnak a sportolók gyors felszállításáról. Ml Is tele tüdővel szívtuk magunkba a kitűnő levegőt, csak sajnos kevés szabad Időnk volt, hogy Igazán élvezhessük a gyönyörű táj szépségeit. Miután csak egy kődobásnylra van Innen Franciaország, kétszer megkockáztattuk, hogy barátaink gépkocsiján „átcsússzunk“ útlevél nélkül a szomszédba. A határon senki sem törődött velünk. C. F. Ramuz, a nagy francia svájci író Is ennek a vidéknek a szülötte, ahol az égbe nyúló hegyek lábánál tiszta, hideg tavak térdepelnek, és a Nap cőzanne-1 kontúrokkal rajzolta ki a sok színben vlllódzó tájat. Ezen a területen még ma Is a természeti adottságok diktálják az élet ritmusát. A Rhone-tól a Henri technikumot végzett mezőgazdász, menyasszonya, Krisztina, szállodai szakközépiskolát végzett. Sok mindenről beszélgettünk. Meglepő tájékozatlanságot árultak el hazánkkal kapcsolatban. Viszont felette csodálkoztak, hogy mennyit tudunk Svájc történelméről, hagyományairól, valamint a nyugati népek kultúrájáról. A svájciakat elsősorban a pénz, a munka, hivatásuk érdekli, még talán az Is, hogy ki milyen templomba jár. Augusztus elsejét — a sok száz éves függetlenséget hagyományosan megünnepllk a svájciak. Mindenütt az országban régi vlseletekben, allegorikus kocsikon vonulnak fel, tűzijátékokat rendeznek. A svájci függetlenség eredetileg 1291-ből ered, amikor a három őskanton szövetséget kötött. Később hozzájuk csatlakozott a többi kanton, és 1846- ban szövetségi állammá változott. Azóta háború nem dúlt az országban, de Svájc sem vett részt háborúban. x > i X Eljött az idő, hogy búcsúzzunk a Genfi-tótól ts. Éppen gyönyörű kilátás nyílt a Mont Blanc-ra. Ez egyszer kegyes volt, mert teljes fehér, csillogó, pompás jégpalástjában mutatta meg magát. Svájni táj — Lac de Joux. II. A francia kantonok A VAUD-1 kantonba utaztunk, hogy ott francia nyelvterületen tökéletesítsük nyelvtudásunkat. Ez a terület a Lac Lémen, a Genfi-tó, a svájci Jurahegység környéke, közel a francia államhatárhoz. A VAUD-1 kanton székhelye Lausanne, a körülbelül 140 ezer lakosú város, a francia Svájc egyik kulturális központja. Nagyon barátságos ez a három dombon épült, glrbe-görbe kis metropolis, ahol minden út a Genfi-tóra és minden ablak az Alpokra nyílik. Százféle Intézet nevel Itt száz nemzetben fiatalt. Ahogy franciául nevezik, a „PAYS de VAUD“ lakói mintegy 300 ezer lélek, viszont egymillió francia él Svájcban, nagyrészt a tó körüli síkon és a Rhone folyó völgyében, valóságos kis katlanban a Jura-hegység és az Alpok falai között. Közvetlen francia szomszédai a büszke Genf, az Iparos Neuchatel, a félig német és félig francia Fribourg és végül Valais, amelynek hegyi lakói őrizték meg talán legjobban a régi Svájc pásztoréletének érzelmeit és hagyományait. Vaud népének sorsa, vagyis elzártsága mindig távol tartotta a tartományt a hevesebb megrázkódtatásoktól. Lausanne-t kivéve, a nép zöme inkább apró városokban, hegyi falvakban és tanyákon él. A tó partja és a Rhone völgye gabonájával, boraival, változatos gyümölcsöseivel délvidékre emlékeztet. A hegyvidéke zordabb. Már a rómaiaknak Is feltűnt a helvét vidék félelmetessége. hegyormokig húzódó mellékvölgyekben, 40 kilométeres sávon, Itáliai környezetből sarkvidéki tájakig érünk. Amikor a Rhone mentőn mér virágzanak a barackfék és buján zöldellnek a vetések, fenn még téli viharok tombolnak. A földet ősidők óta öntözéssel művelik. A gleccserek „tejét“, a vadpatakokat, vezetékeken viszik a rétekre, a szántókra, ahol ősi szokás szerint osztják szét a becses vizet. Látogatás egy farmon Házigazdánk unokaöccse, Henri P., ott gazdálkodik a közelben, 80 hektáros földbirtokon. Meghívott bennünket, s kolléganőnk, Krisztina, a menyasszonya vitt el oda a kocsijával. A svájci ember nem egykönnyen szánja rá magát az Ilyen meghívásra, otthona négy fala közé. De ha már megteszi, azt nem szabad visszautasítani. Ez olyan sértő lenne, mintha egy barátlan kinyújtott kézre, ahelyett, hogy megragadnánk és barátságosan megszorítanánk, rácsapnánk nagy gorombán. Henri P. mlntagazdasága olyan, mintha „skatulyából húzták volna ki“. Ápolt legelői, takaros Istállói, tiszta, jól táplált tehenei, csinos lakóháza, szépen beleilleszkednek az alpesi tájba. Olyan gépesítéssel rendelkezik, hogy bármelyik EFSZ-ünk megirigyelhetné tőle. Amellett csak két francia munkást alkalmaz. Svájci fogalmakban Is szép vagyont jelent e gazdaság. Habár Jól jövedelmez, mégis el akarja adni, mert kevesebb fáradsággal akar pénzt keresni. Az utóbbi Időben sok svájci menekül a földtől. Ouchy — Lausanne Grek Éva KALEIDOSZKÓP
