Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-30 / 35. szám
ш Adóbürokrácia Minden szövetkezetben, a gépesítés következményeként, kevesebb munkaerőt igényelnek a mezőgazdasági termelés klasszikus formái, örvendetes volna a helyzet, ha a szövetkezetek a felszabadult munkaerőket más munkára tudnák átirányítani (szövetkezeti kisipar, népi iparművészet, a mezőgazdasági termények tartósítása, feldolgozása). Az általános helyzet azt mutatja, hogy a gépesítés e munkaalkalmakat csökkenti, s más munkalehetőségek híján, munkanélküliséget eredményez. Például a kistárkányi szövetkezetben a munkanélküliség problémáját úgy oldják meg, hogy a falusi fiatalokat alkalmazzák ugyan, de nem bővítik a béralapot, és így egyes munkahelyeken, ahol még néhány éve napi 50 koronát kerestek az asszonyok, lányok, az idén már csak a felét kapják meg. A szövetkezet csak 130 tagjának tud állandó munkát biztosítani, a többi tag idénymunkás, akiknek átlagjövedelme nem fedezi a létminimumot. A szövetkezet elnöke, Fazekas Béla, amolyan parasztfiskális. Már régen nem ismeri a szabad idő fogalmát. — Ha a ház előtt meglátják a motoromat — mondja — már jönnek utánam. Sajnos, csak kevés bajon volt módomban segíteni, olyannyira nagyok az adók és kicsik a felvásárlási árak, hogy sem a gyümölcs, sem a zöldségtermesztés növelése nem fizetődik ki. Télen amikor az egész országban nem lehetett almát kapni, mi tíz vagonnyit etettünk meg a tehe>n L Tilos a magyar nyelv használata? A vajáni hőerőmű nehézipari létesítmény — nem sokat segít a munkanélküli nők helyzetén. Anton Bielik, az üzem igazgatója szerint, valamilyen könyriyűipar kellene erre a vidékre, mert a hőerőműben az adminisztráción kívül alig tudnak nőket alkalmazni, A nemzetiségi problémák is itt gyökeredznek, a munkanélküliségben — mondja az igazgató. Az emberek, akik nem tudnak jó állást találni, arra pocsékolják az energiájukat, hogy egymás ellen fordulnak, mert ha valaki nem kap jó állást, annak okát abban látja, hogy nemzetisége miatt van mellőzve, pedig a legtöbb rossznak a kevés munkalehetőség az oka. Amikor aziránt érdeklődöm, miért tiltották be a magyar nyelv használatát az üzem területén, azt válaszolja, hogy ez koholmány, mert csak a gyártási folyamat közben tiltották be a nyelv használatát, hogy a vezetőség megértesse magát a magyar munkásokkal. így a munkások is jobban megtanulják majd a szlovák nyelvet... — tette hozzá. JUDr. Sutka László, az üzem jogásza viszont úgy tájékoztat, hogy nem ismertették, hogy mire vonatkozik a nyelvtilalom, csak táblákat függesztettek ki, körülbelül azzal a szöveggel: „Az üzem területén tilos a magyar nyelv használata!" Ez a módszer nyelvpedagógiának viszont nemigen nevezhető. Az igazgató a továbbiakban elárulta még, hogy a nemzeti-A nsernöi átrakódé fillom&s „A járásból eOOO-en dolgosnak más járásokban" nekkel. Vagy itt van az országos hírű tárkányi szilvórium, no de... számoljunk együtt: egy liter szilvórium előállítási költsége 25 korona (az alapanyag, a szilva előkészítése és termelése, a gyümölcsös karbantartása stb.), a főzési adó pedig 42 korona. A kereskedelmi adó 1 literre 29 korona — tehát öszszesen 96 korona. Eladni pedig 100—110 koronáért tudjuk a szilvórium literét. Ilyen „nyereséggel" nem érdemes. Játék az ígéretekkel Gyakori ezen a vidéken, hogy érettségizett lányok csak fizikai munkát végezhetnek, s ilyenkor nem csoda, ha úgy érzik: fölösleges volt tanulniuk. Király Berta, akivel a bélyi vendéglőben találkoztam, tavaly érettségizett. Most „szakképzetlen kisegítő pincérnő“-i minősítésben dolgozik, és örül, hogy legalább ezt az állást kapta. A helyi nemzeti bizottságok vezetői, mind Helmecen, mind Kapóson az új járás megalakulásában remélik a problémák megoldásához vezető utat. Ez az új járás a volt királyhelmeci és nagykoposi járásokból alakulna. A járási és kerületi pártbizottság is támogatja határozatában a tervet. Az új járás még más problémákat is megoldana. Vannak jelenleg a járásban olyan községek, ahonnan 70 kilométert kell utazni a járási székhelyre. Továbbá a terebesi járási szervek nem tartották be a kétnyelvű ügyintézést sem, így akarva vagy akaratlanul, fölösleges kellemetlenséget okoztak, például a nyugdíjukat intéző idős embereknek. — Gyümölcsben, zöldségben gazdag vidék vagyunk — mondta Pikor László, a Helmed Városi Nemzeti Bizottság titkára. — Sokat könyörögtünk, hogy építsenek vidékünkön egy konzervgyárat. Az 50 kilométerrel északabbra fekvő Terebest választották. így nem javult a munkanélküli nők helyzete, és továbbra is problémát okoz a sok gyümölcs értékesítése. A munkanélküliség problémája pedig egyre nő. A következő években még több fiatal munkaigényével számolhatunk (ugyanis most következnek a nagy szaporulatú évjáratok). Helmecen bármikor munkába állhatna 4—5000 nő, Kapóson pedig talán 6000 is. A kerületi vezetőség azt ígérte, hogy 1968-ban megkezdik egy bútorgyár építését Királyhelmecen. De az ígéret ígéret maradt. Most 1970-re tervezik ezt a beruházást, de a helmeciek már nem nagyon tudnak hinni. Mire jó ez a játék az ígéretekkel? Papal} Gyula, a bnrai egyetemista „A demokratizálódás felkavarta a szemetet is ségek békés együttélése érdekében sem a Matica Slovenská, sem a Csemadok szervezeteinek munkáját nem engedte meg az üzemben. Távozom. Egy búcsúpillantást vetek az üzem bejáratára, ahol egy hatalmas plakát toborozza a tagokat a kaposi Maticába A kaposi városi nemzeti bizottságon már többel tudok meg a helybeli Maticáról. Kenyhercz Gyula elnök és Lívius titkár a Matica határozatából idéz: „Megszüntetni a városban a magyar feliratokat; a magyar személyiségek nevét viselő utcákat átnevezni; Lőrincz Gyulát eltávolítani az SZKP Központi Bizottságából; a magyar nemzetiségű tanítók ne dolgozhassanak szlovák iskolákban; stb." (Az objektivitás kedvéért meg kell jegyeznem, hogy voltak józan szlovákok is a városban, akik nem értettek egyet ezzel a soviniszta határozattal.) Amikor a város vezetősége „nem fogadott szót", valakik akcióba léptek, sárral dobálták meg Erdélyi János szobrát, és a magyar feliratokat fekete festékkel mázolták be. Ezután egy névtelen levél hatására, melyben volt egy olyan kitétel is, „mi nem tehetünk arról, hogy Trianon ideosztott", megindult a nyomozás, amely inkább a levél szerzőjét kereste, mint az önkéntes piktorokat. Aki azonban azt hiszi, hogy a nemzetiségi probléma ezen a vidéken újkeletű, téved, Csernőn, ahol 100 tagja van a Csemadoknak, és 2800 lakosból 2000 beszéli a magyar nyelvet, (hogy kinek mi a nemzetisége, azt nem tudom, mondja dr. Juhász István, tiszacsernői orvos — mert sok olyan „szlovákot" ismerek, aki „anyanyelvén" csak néhány szót tud.) Nincs magyar iskola, mert nincs elég gyerek, aki oda járna. E vidéken sokan azt sem tudják, milyen nemzetiség van a személyazonossági igazolványukba beírva. Nem kérdezték meg őket, csak beírták. Kis- és Nagybáron a népszámlálók bárkinek beírták, hogy szlovák nemzetiségű, tudott, vagy nem tudott szlovákul, az mindegy volt. Sörös, a szövetkezet elnöke a múltban úgy agitált a szlovák iskola érdekében, hogy aki nem adja oda a gyerekét, azt kitelepítik. Am egy év sem telt el, Matej, a szlovák iskola tanítója panaszkodott, hogy kénytelen mindenkit megbuktatni, mert nem tudnak szlovákul. Alakulnak az új szervezetek A kulturális és társadalmi élet kibontakozása hozta magával a nőszövetség magyar szekciója és a Ma-A hőerőmű kerltóse mellett „Mintha mosolyogna “ gyár Ifjúsági Szervezet kialakításának szorgalmazását. A nőszövetséggel nincsen semmi probléma. A járási szerv megértette a szekció szükségességét, s támogatja a magyar nők munkáját. Dobosné, a helmeci nőszövetség elnöke, bizakodik, hiszen vannak községek, ahol az önállósodás által a taglétszám 100 százalékkal növekedik. Kezdetben a MISZ szervezése is akadály nélkül ment. A járási CSISZ vezetősége megalakította a magyar nemzetiségi tanácsot, melynek titkára Kónya elvtárs, a CSISZ járási elnöke volt, noha magyarul csak gyengén beszélt, Problémákra akkor került sor — mondja Munik László, a tanács tagja — amikor leküldték Pozsonyból a magyar igazolványokat. Kónya elvtárs akkor így érvelt: „A pozsonyi igazolvány három korona, mi a miénket ingyen adjuk, melyiket választjátok?" Kár, hogy nem tudja megérteni, hogy itt önálló magyar ifjúsági szervezet alakult. Nem ártana — folytatja dr. Gönczy Edit, a magyar ifjúsági tanács elnöke — ha a MISZ KB jobban tájékoztatná a járási bizottságokat, akkor az igazolványvitát is elkerülhettük volna. De mi álljuk a sarat. Minden magyar községünkben működik már az alapsejt. Igaz, már meg is fenyegettek: „Maga csak maradjon nyugton szépasszony, és ne politizáljon, mert mi tudunk másképpen is rendet teremteni!" — mondták. Ami a nemzetiségi konfliktusokra jellemző, azt úgy hiszem Popely Gyula, abaroi egyetemista fogalmazta meg a legjobban: „A demokratizálódás, mint minden társadalmi átalakulás, a szemetet is felkavarta. Ez a kezdete a jelenlegi mindenféle nacionalizmusnak, amelyek azonban őseredetűek, nagyon sokszor a „történelemcsinálásnak" eredményei. Pedig az ilyen „történelemcsinálások” fonákul hatnak, még akkor is, ha egyes esetekben átmenetileg áleredményeket értek is el vele. Mint például Ján Kollár, a kiváló szlovák író, aki megírta a Staroitalia Slovianska-t, s ebben Róma nagyjait szláv eredetre vezeti vissza. Amikor Kollárt ezért bírálták, hogy műve nem fedi a valóságot, így felelt: „Nem baj, fontos, hogy hatásos!" GAGYOR PÉTER 13. Mikor volt a szomorú emlékezetű krompachi tüntetés? 14. Mikor alakult meg a Csehszlovák Köztársaság? IS. Mikor Írták alá a müncheni egyezményt?
