Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-23 / 34. szám

BIZALOM „PIROS ROZSAK" - JELIGÉRE Értesülése helyes. A „lóthatetlan szemüveget", Wichterle, prágai aka­démikus találmányát, az újfajta mű­anyagból előállított lencsét — amely a pupillát fedi — Kassán is besze­rezheti. Helytelen azonban elképzelé­se, miszerint a lencsét egyszerűen megveszi és a szemére illeszti. Min­denekelőtt fel kell keresnie a szem­­gyógyászt helyben, vagy a legköze­lebb eső szemészeti klinikán, aki megállapítja, hogy a lencse viselé­sének nincs-e valamilyen egészség­­ügyi akadálya. A szemészeti klinikán az érdeklődőket minden esetben tü­zetes vizsgálat alá veszik és ha a szemen valamilyen rendellenességet — gyulladást vesznek észre — elő­ször kikezelik, mert a lencse csak tel­jesen egészséges szemre kerülhet. Ha semmi akadálya a lencse viselé­sének, akkor a szemorvos előírja és egy bizonyos ideig, 10—14 napig 1—2 óra hosszat viselheti a „látha­tatlan szemüveget”. Ezalatt az idő alatt kiderül, hogy a szem megbarát­kozik-e az idegen tárggyal vagy sem. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a lencse viselése eddig még minden esetben kitűnően bevált és amellett, hogy egészségügyi küldetését telje­síti, esztétikai jelentősége is számot­tevő, különösen a fiataloknál. „8ANATOS ASSZONY" - JELIGÉRE. Szerkesztőségünkhöz intézett néhány sora nagyon kevés ahhoz, hogy ta­náccsal szolgálhassunk. Tudnunk kel­lene, hogy milyen betegségeken esett keresztül, vannak-e gyermekei, milye­nek az életkörülményei, állásban van-e és milyen munkát végez. Ha mindezek az adatok birtokunkban lesznt?k — a szakemberrel való kon­zultáció alapján — igyekszünk pana­szára gyógyírt találni. „SZIMPLA VAGY DUPLA" - JELI­GÉRE. Minden attól függ. ki issza a kávét ér mennyit iszik belőle. A mértékle­tes kávéivás, még ha rendszeresen történik is, nem káros az egészségre. Ebéd után egy „szimpla", vagy akár egy „dupla" fe­kete elfogyasztása rendszerint sem­milyen káros következménnyel nem jár. A fejfájás forrása igen sokféle elváltozás lehet. Gyakran az agyi vérkeringés rendszertelensége idézi elő, ha pl. az agy túl sok vagy túl kevés vért kap. A koffein fokozza az agy ereinek tónusát, feszesebbé te­szi őket é: ezáltal enyhíti a túlságos véibóség vagy a magas vérnyomás következtében fellépő fejfájást. A fejfájásnak azonban vannak olyan fajtái is, amelyeket a koffein nem enyhít, sőt esetleg éppen súlyosbít. Foto: O. Bleyová A szülök gyokran panaszkodnak, ^ hogy bármit is csinálnak, a gye­rek nem akar könyvet venni a kezébe. Kínszenvedés neki az olvasás. Világos, hogy a gyermek, amíg nem tesz szert könnyű, játékos, folyékony ol­vasási készségre, addig fárasztónak és érdektelennek találja az olvasást. Az ol­vasási készség és az irodalom között szoros о kapcsolat. Ha a gyermek elsa­játítja a folyamatos, értelmes olvasást, akkor képessé válik irodalmi termékek önálló olvasására és megértésére. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy rend­szeres olvasásra szoktassuk. A pedagó­gus és a szülő türelemmel segítse elő ezt a folyamatot. Az olvasási készség elsajátításával rendszerint együtt jár az irodalom és a művészet iránti érdeklődés felébredése is. Az Irodalmi nevelés alapjait már az első osztályokban kell lerakni. A harma­dik osztályban kezdjük fejleszteni és fel­kelteni a gyermekek érdeklődését írók és költők iránt. Ha ezt elmulasztjuk, ak­kor a gyermek ugyan megtanul gépie­sen olvasni, de nem szereti meg az iro­dalmat. Az olvasásra való helyes ráve­zetés a technikai akadályok megszűn­tével párhuzamosan kialakítja az intel­lektuális motívumokat, amelyek a gyer­meket közel hozzák az irodalmi élethez. Amikor mái élvezi az olvasást, akkor már irányíthatjuk olvasmányait. Fontos, hogy ezek túlnőjenek az olvasókönyv ha­tárain, felölelve a gyermekirodalom szó­rakozást és ismereteket nyújtó alkotásait. íme, egy konkrét eset. Lacikát három éve tanítom. Értelmiségi család gyerme­ke, a szülők naponta órákat töltenek könyvek társaságában. Lacika anyjával ^OLVASÓVÁ sokszor megvitattam о gyermek gyengé­jét: irtózik a könyvtől, jóllehet értelmes, eszes gyerek. A bizonyítványában azon­ban az olvasás érdemjegye volt mindig a szépséghiba. Sokat olvastattam, de az eredmény nem mutatkozott azonnal. Ahogy az én igényeim nőttek az osztállyal szemben, úgy gyarapodott tanítványaim tudása. Az órát mese- és művészlemezekkel élénkítettem, ismertettem о költők, írók életét, dramatizáltam az irodalmi sze­melvényeket. Lassanként a készség tu­datos törekvéssé vált. Lacika is figyelt, kérdezett, és egyre szívesebben olvasott. Később felhívtam a figyelmüket: jó volna, ha ezt vagy azt elolvasnátok. Az utolsó negyedév azután gyors minőségi változást hozott. A szülők örömmel újsá­golták, hogy a kisfiú könyveket kéri Ol­vas. Az utolsó hónapban a változás szemmel látható volt. Természeti iskolá­ban voltunk. Ilyenkor nemcsak a nappal, hanem az este is sok mindent elárul a gyermekekről. Lacika s a vele egy szobá­ban lakó négy társa sokat olvastak. Ko­moly ifjúsági regényeket is. Lacika még meg is kért, hogy a takarodót halasszuk el egy fél órával, — szeretne még olvas­ni. Ekkor már be is számolt olvasmá­nyairól, értékelte a pozitív és negatív alakokat. Mindez örömmel töltött el. Egy ízben két órát töltöttem vele, ami­kor a postáért mentünk az erdőn keresz­tül kilenc kilométer távolságra. Úgy be­szélgetett, mint egy felnőtt, okosan bí­rált. Lám, mit tett az olvasási Az olvasóvá nevelés minden alsó ta­gozatos tanító és minden szülő elsőren­dű feladata. Ne csak tudjon, hanem sze­ressen is olvasni a gyermek, mert ez az irodalom megismerésének egyik legfon­tosabb feltétele. Heimler Lászlóné ÁRNYÉKÁBAN ' Jaj, az a rehabilitáció — Száznegyvenöt meg hetvenegy az kétszáztizenhot. . . parancsol még valamit, asszonyom? Volna itt még valami egészen rendkívüli anyag — exportra, csak magának adom ... de el ne áruljonI — Igen, ez élsőrangú minőség, ilyet másutt nem is kap­hatna, tudja, ezt mi csak külföldre szállítjuk, egy darabot szereztem — de csak a maga részére Árvácska urat, az üzletvezetőt, akinek a valóságban sok­kal prózaibb a neve, imádták a vevői, és felettesei is nagy­ra becsülték. A vevők azért, mert igazán olyan dolgokat le­hetett nála kapni, amik ritkaságszámba mentek, felettesei pedig azért, mert nála nem létezett olyan hónap — még a január sem, — amikor ne teljesítette volna a tervét. Bár kétszer állt bíróság előtt különféle gazdasági machinációk­kal vádolva és el is ítélték, büntetése letelte után újból be­lépett, és munkáját ott folytatta, ahol abbahagyta — a pult mögött. Árvácska úr legfőbb jótulajdonságai közé tartozott, hogy tudott az emberekkel bánni. Felettesei elintézték például azt is, hogy a bíróság felfüggesztette ítéletének ama részét, amely hosszú évekre eltiltotta attól, hogy a kereskedelem­ben helyezkedhessen el. Mehetett volna bárhová — de üz­letbe csak mint vevőt lett volna szabad beengedni. De ha ő csak a pult mögött érezte jól magáti Vannak ilyen — a hivatásukon csüngő egyének — nem igaz? Nem tudom, ki indította el a lavinát, csak egy a biztos, hogy egy szép napon valakinek eszébe jutott Árvácska úr körmére nézni, s akkor kiderült, hogy a sok behozatalból és kivitelből származó áru ára lényegesen alacsonyabb volt annál, mint amennyit a vevő a pénztárnál fizetett érte. Mikor megtudták a károsultak, hogy Árvácska úr milyen vásári módszeirel szedte ki zsebükből a pénzt, saját érde­kükben elmentek a rendőrségre, és vallomást tettek. De mi­re az ügy a bíróság elé került, egyiknek-másiknak elment a kedve a tanúskodástól. Nem vagyok gondolatolvasó, de az a gyanúm, hogy a vádlott időközben megnyerte a kedves volt vevői kegyeit azzal, hogy megígérte: megtéríti a kárt. Tény az, hogy amikor a kitűzött tárgyaláson először, má­sodszor és harmadszor se jelentek meg a tanúk, a tanács­elnök a régi, bevált recepthez folyamodott: kijelentette, hogyha a legközelebbi tárgyaláson sem jelennek meg, ak­kor elővezetteti őket, és még alapos pénzbüntetést is szab ki rájuk. El is jöttek mindannyian, aminek az lett о következmé­nye, hogy szegény Árvácska urat, az elsőfokú bíróság elítél­te árdrágításért. Azután a kerületi bíróság is jóváhagyta az ítéletet, s az elítéltnek nem maradt más hátra, mint szépen a behívóra várni, és leülni a kirótt szabadságvesztést. Ne csodálkozzék senki se, hogy ezek az izgalmak beteggé tették szegény Árvácskánkat, s amikor végre megkapta a „beutalást" orvosi bizonyítvány segítségével sikerült majd­nem nyolc hónappal elhalasztatni bevonulását. Hej, az a rehabilitációi Tanulmányozhatta azt a törvényt elölről, hátulról, rá bizony egyetlen betűje sem volt alkal­mazható. Rá ugyan nem, de a bíróságra rá lehetett húzni. S ezért Árvácska úr a napokban beadványban fordult a bí­róság elnökéhez, és pere újrafelvételét kérte. Mégpedig azért, — mint Irta — mert a tanácselnök elfogult volt vele szemben, mert a tanúkat azzal fenyegette, hogyha nem je­lennek meg, elővezetteti őket... S ezek, természetesen fé­lelmükben ellene vallottak .,. A perújrafelvételről rövid időn belül dönteni fog az el­nökség, de ez nem jelenti azt, hogy Árvácsko úr szabadlá­bon várja be az eredményt. Ugyanis aznap, amikor bead­ványa megérkezett, ő is „bevonult", mert a törvény értel­mében az újrafelvételi kérelem az ő esetében nem jelenti azt, hogy továbbra is szabadlábon maradhasson. (RAS)

Next

/
Thumbnails
Contents