Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-12 / 28. szám

A BRATISLAVA! LIRA V'fadjé&cC' Koncz Zsuzsa — az éneklő jurátus — De már igazán csak egy percig, mert sírni fogok! — könyörgött Zsuzsa a körülötte tolongó fényképészek­nek. És aztán még egy óráig pózolt, mosolygott, auto­gramot adott. — Pedig a nap könyörtelenül tűzött, átforrósitotta hosszú ujjú blúzát. — De jó lenne lezuhanyozni, átöltözni... ■— sóhajt gyöngyöző homlokát törüigetve. Első ízben járt Bratislavában?- Igen. És nagyon kedvesnek tűnik a város. Sajnos, még nem sokat láttam belőle. Tegnap későn érkeztünk, ma pedig reggel óta lefoglaltak az újságírók és a pró­bák. Talán holnap ... az elutazás előtt... Otthon, Pesten is így körülrajongják? — Ha felismernek... de ott is inkább a külföldiek az érdekesek. Koncz Zsuzsa neve ma már bejárta egész Európát. 1962 óta, amikor a „Ki mit tud" egyik nyerteseként át­vette az első aranyérmet, egymás után jöttek a sikerek. Egy film, számtalan tv-szereplés, győzelem a Gmundeni Fesztiválon, — majd hosszú csend következett. Zsuzsa beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára — és belemélyedt a paragrafusok tanulmányozásába. 1965- ben aztán újra felbukkant. Azóta 25 dalt énekelt le­mezre — s Pesten nincs olyan fiatal, aki ne ismerné őket. Hogy döntött? Énekesnő lesz, vagy jogász? Mind a kettői Éneklő jogász! V) о obiO-bfe® Allan Jeffers — a fekete sztár A mosolygó, göndör hajú, fekete fiú a fesztivál egyik sztárja volt. Sztár — nemcsak mint énekes, hanem kimerithe­­tetlen optimizmusa révén is, melyet sem a fotóriporterek és a rendezők szüntelen ostroma, sem pedig a rekkenő hőség nem lohasztott le. Allan Jeffers, Dan Healy — volt broadway-i csillag nagy felfedezése. Healy úr egy templomban hallotta énekelni a fél­árva néger fiút, s elhatározta, hogy híressé teszi. Mai mene­dzsere, a londoni Howard Connell úr, viszont filmsztárt sze­retne belőle faragni. S úgy látszik sikerrel, hiszen már eddig is több ajánlatot kapott, de még egyet sem fogadott el. Mit énekel legszívesebben? ... Mióta énekel dzsesszt? ... Milyen hangszeren játszik?... Ki komponált már az ön szá­mára zenét?... Mi a véleménye a harmóniáról és az intoná­cióról? ... — peregtek a kérdések Jeffers felé. Egyszerűen igy válaszolt: Gyermekkorom óta szeretek énekelni. Érzéseimet legjobban a dzsessz fejezi ki. Hangszeren nem játszom, csak énekelni tanultam. Szeretem a ritmikus számokat. Harmónia és intoná­ció nélkül nincs zene, sőt beszéd sincs, csak kakofónia. Zenét még senki sem komponált a számomra, remélem majd a jövőben

Next

/
Thumbnails
Contents