Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-24 / 21. szám
TÁRSADALOMFORMÁLÓ jé. 4 6 ^ A CSKP KB áprilisi plénuma jóváhagyta az akcióprogramot. A nagyközönség az elmúlt hetekben ismerkedett meg tartalmával, s ma már hozzáfogtunk a benne foglaltak megvalósításához. Annak a programnak a megvalósításához, amely kifejezi pártunk új politikáját a XIV. pártkongresszusig terjedő időszakra. A CSKP akcióprogramjának egyik legjelentősebb törekvése a csehek és szlovákok, valamint köztársaságunk valamennyi nemzetisége akcióegységének kialakítására irányul. Ezt követeli meg társadalmunk továbbfejlesztése. S ez a törekvés egyúttal nagy lehetőségeket nyújt az általános kezdeményezésre is. A harmonikus fejlődés egyik alapvető követelménye a kultúra fejlesztése a szó legtágabb értelmében. A szocialista kultúra alkalmas arra, hogy közelebb hozza egymáshoz testvérnemzeteinket és a nemzetiségeket, s hogy kölcsönösen termékenyítőleg hasson. A párt kultúrpolitikájának kiindulópontjául a XIII. kongresszus határozatai, dokumentumai szolgáltak, csakhogy a megvalósítást sokban gátolta az adminisztratív, Illetve direktív vezetés. A CSKP KB januári és áprilisi plénuma megteremtette a lehetőségeket azoknak az okoknak a felülvizsgálására, amelyek kedvezőtlenül hatottak nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájára. A legfelsőbb pártszervek ezeken az üléseken teljes bizalmat szavaztak alkotóművészeinknek és kulturális dolgozóinknak. Ugyanakkor felelősségtudatot és a szocializmus további fejlesztését várják el tőlük. Az akcióprogram alapvető elvi kérdéseinek egyike a következő: „Tisztázni kell a kultúra és művészet fogalmát, illetve Ideológiai és politikai szerepét, amelyet az ember és világának megváltoztatásában betölt." Ha tehát azt akarjuk, hogy szocialista kultúránk tovább fejlődjék, akkor minden vonalon meg kell teremteni az alkotás szabadságának feltételeit. Ha az emberek magatartásuk normáit csupán a tudományos megismerés határain belül, racionálislogikus alapokon igyekeznének felállítani, akkor életük csak egy irányba fejlődhetne. Az emberek gépekké válnának, fogantyúkká és fogaskerekekké, s nem lennének mások, mint egy hatalmas gépezet alkatrészei. A túlgépesítés ellenszere éppen az esztétika, az ember és a valóság közötti kapcsolatok világa, az emberek kölcsönös viszonya, amelyet ki-ki a maga módján, kisebb vagy nagyobb hozzájárulással épít ki. A kultúra és a művészet társadalomformáló ereje nem mentes bizonyos politikai párhuzamoktól, összefüggésektől sem. A szocialista demokrácia, amely most teret hódít életünkben, biztosítja a szabad véleménynyilvánítást, kifejezésre enged juttatni másfajta nézeteket is. De ugyanakkor a kommunista párt nem adhatja fel küldetését, azokat a feladatokat, amelyek révén ki akarja alakítani a szocialista kultúra kedvező feltételeit. Ennélfogva a kultúra és a művészet fejlesztése szerves része a párt kultúrpolitikájának. Különleges helyzetet foglalnak el hazánkban a nemzetiségi kultúrák, amelyek alkotó részét képezik a csehszlovák szocialista kultúrának. Ugyanakkor azonban szoroson kapcsolódnak saját nemzetük kultúrájához is. Az e téren felmerülő problémák megoldásában nagy szükség lesz majd mind a párt-, mind az államszervek tapintatos és érezhetően hatékony segítségére, valamint a cseh és a szlovák nemzetiségű polgárok megértésére, együttérzésére is. A kultúra és a művészet továbbhaladása elképzelhetetlen az útkeresés s az ezzel kapcsolatos ellentétek nélkül. Ezt a fejlődést azonban nem lehet adminisztratív intézkedésekkel befolyásolni, sem pedig rábízni az ösztönös, elemi fejlődés útjára. A marxizmus-leninizmus egyformán merít a haladó szellemű emberi ismeretek minden forrásából. Ezért helyes lesz, ha kicseréljük nézeteinket, s ha álláspontjaink megközelítik az őszinte demokraták és a haladó szellemű emberek nézeteit, akikkel egybeköt bennünket a szocializmus ügye, az imperializmus elleni harc s a béketörekvések. Az elmúlt időszak konfliktusai bebizonyították, hogy milyen jelentőségteljes a szocialista kultúrában és a szocialista művészetben a marxistaleninista világnézet. A művészetben csupán az elvi síkokat kihangsúlyozni, tekintet nélkül az alkotás egészére, éppen olyan hiba, mint az, ha jelenleg egyesek az ideológiának vagy az elviségnek bármilyen megemlítését dogmatlzmusnak tartják. A művészetben a világnézetnek elvi jelentősége van. E nélkül semmiféle művészi alkotás nem születhet. A világnézet jelentőségének megtagadása egyúttal annak a tagadását is jelentené, hogy a művészi alkotásnak ember- és társadalomformáló ereje van. Nemzeteink és nemzetiségeink történelmében, politikai életében sokszor igen jelentős szerepet játszott a kultúra és a művészet. Csehszlovákia Kommunista Pártjának e téren már megvannak a hagyományai, s bőséges tapasztalatokra tett szert, miután nemegyszer szabott irányt egyes művészi hullámoknak vagy csoportoknak, de ugyanakkor egyéneknek is, például az első köztársaság, vagy az ellenállási harc idején. A párt ezekre a gazdag hagyományokra kíván támaszkodni a jelen körülmények között is, s ezekre akarja építeni e téren egész munkásságát. A kultúra és a művészet pozitív útját olyan alkotások jellemzik, amelyek lényegükben kifejezik a szocializmus elképzelésének progresszív ideáit. A művészetet mindig az aktivitás és a megismerés jellemezte. A művész alkotómunkája megkívánja, hogy ne elégedjen meg félmegoldásokkal, ne álljon meg a félúton, hogy valóságábrázolásához mindig új és új utakat és eszközöket keressen, hogy elég erős legyen ahhoz, hogy a járt utat a járatlanért elhagyja. Az alkotás korszerűsége mindig szorosan összefügg a legprogresszívabb társadalmi erővel, s azzal a harccal, amely az újért elveti a régit, elavultat. A párt teljes erejével támogatja a fiatal tehetségeket, s velük együtt mindazokat a művészeket, akik üres szócséplés helyett tettekkel bizonyítják be azt, hogy a szocialista haladást választották a nem szocialista hadakozás helyett. Éppen ezért nagyon fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a haladó szellemű és a reakciós kultúra között; az utóbbiakat az antikommunista előítéletek tartják életben. Népünkhöz legközelebb az a kultúra és művészet áll, amely szocialista társadalmunkhoz kapcsolódik, amely szorosan egybefonódik a nézők, hallgatók, az olvasók óriási tömegeinek gondolatvilágával, érzelmeivel, mindennapjaik gondjával, örömével, munkájával. Ezért és éppen ezért az akcióprogram a szocializmus újraéledésének programja, s mint ilyen, megteremti a kultúra és művészet kibontakozásának kedvező feltételeit is. Dr. BOHUS STEINER, az SZKP KB dolgozója А пбк a választások előkészítésében Igaz, hogy az utóbbi három hónap eseményeinek következtében elhalasztódnak a választások a nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetgyűlésbe, a Csehszlovák Nőszövetség mégis ügy véli, Ideje tervszerűen foglalkozni a nők felsőbb fokú képviseletének, valamint jelölésüknek kérdésével. A nőszövetség szerveire háruló legjelentősebb feladatok egyike ezzel kapcsolatban az, hogy aktívan bekapcsolódjanak a választások előkészítésébe, Illetve a program összeállításába. A választási program kidolgozásában mindenekelőtt olyan szempontokat kell szem előtt tartaniuk, amelyek a nők élet- és munkakörülményeinek megjavítását célozzák. Itt elsősorban a következőkre gondolunk: a nők élet- és munkakörülményeinek folyamatos megkönnyítése, az alkalmazásban levő anyák helyzetének Javítása (az Iskoláskor előtti kisgyermekek, valamint az Iskolásgyermekek Iskolán kívüli foglalkoztatására alkalmas létesítmények kiépítése], a községekben és a városokban az állami és a szövetkezeti kereskedelmi hálózat, valamint a szolgáltatások kibővítése, a nemzeti bizottságoknak nyújtott segítség az elaggott, csökkent munkaképességű stb. polgárok szociális és egészségügyi gondozásában, s hasonlók. A nőszövetség helyi, városi, valamint járási bizottságainak kellene kidolgozniuk azokat a feladatokat, amelyeket a nők érdekében be kell Iktatni a választási programba, tekintetbe véve a sajátságos körülményeket. LEVÉL A KORMÁNYHOZ A Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságán április 10—11-én lezajlott plenáris ülésen az asszonyok levéllel fordultak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányához. Ezt a levelet lapunkban Is közöltük. A levél befejező része javaslatot tartalmaz, miszerint létesítsenek egy önálló minisztériumot, amely a család, a populáció és az anyaság kérdéseivel foglalkozna. Ugyanakkor felkérték a különböző minisztériumokat és államhatalmi szerveket, hogy a nőket és a családot érintő javaslataik, Intézkedéseik, törvényeik kidolgozásához feltétlenül kérjék ki a nőszövetség véleményét. KÜLÖNLEGES TÁPPÉNZ A gazdaságilag fejlett országokban — tehát nálunk is — egyre szaporodik a munkaviszonyban levő nők száma. Ez a tény komoly problémát von maga után, mégpedig azt, hogy a dolgozó nők többsége anya Is, s ennélfogva aránytalanul meg van terhelve (gyermeknevelés, háztartás). Szocialista társadalmunk mindent megtesz a dolgozó anyák érdekében, s ugyanakkor nem feled kezik meg a leendő anyákról sem. A leendő anyák érdekét szolgálja a táppénz-módosítás Is (67/65 sz. törvénycikk 1965. Június 16). E törvény értelmében különleges (kiegészítő) táppénzre azok a terhes nők tarthatnak igényt terhességük és anyasági szabadságuk alatt, akik terhességüket, illetve egészségi állapotukat veszélyeztető munkát végeznek, s akiket ezért ideiglenesen más beosztásba kell helyezni. Amennyiben ez a helyzet fennáll, 'a kiegészítő táppénz összege megfelel annak az összegnek, amely a dolgozó nő eredeti és ideiglenes fizetése között van (ez az összeg természetesen nem adómentes). Asszonyaink ezt a kedvezményt nem használják ki teljes mértékben. Ugyanis az adatok szerint az erre fordított összeg az 1966-os és 1967- es években korántsem merült ki. Tehát azok a nők, akik erre a kiegészítő táppénzre Igényt tarthatnak, az idézett törvényre való hivatkozással éljenek Is Jogukkal!- mars
