Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-04-26 / 17. szám

Dr. Martin Luthnr King, az amerikai négerek vezetője, a Nobel-békedíj tulajdonosa

FIATAL VOLT A XVII. SZAZAD, AMIKOR 1619 AUGUSZTUSÁBAN EGY HOLLAND FREGATT HÚSZ NÉGERT TETT PARTRA JAMESTOWN-BAN, VIRGINIA ALLAM KIKÖTŐJÉBEN. MÉG AKKOR SENKI NEM SEJTETTE, HOGY MEGKEZDŐDÖTT „ISTEN FEKETE GYERMEKEINEK" SZÖRNYŰ TRAGÉDIÁJA, HOGY A FEHÉR EMBER KÉT ÉVSZAZADON AT ÜGY VADASZIK AFRIKA FÖLDJÉN A NÉGEREKRE, MINT A VADÁLLATOKRA. AZ ÚJVILÁG CSAK EGYETLEN KIFEJEZÉST TANULT A FEHÉR KULTÚRA ANTIK HAGYOMÁNYAIBÓL, AZT HOGY: RABSZOLGA.

Az 1800-as években egy néger rabszolga ára 200 dollár volt, 1860-ban már 1800 dollár. Egy millió négert szállítottak két évszázad alatt a fehér rabszolgakereskedők Amerikába. Amikor az amerikai telepesek 1787-ben megalapították az Egyesült Államokat, alkotmányukba iktatták a rabszolgaságot.

1631 augusztus 21-én Nat Turner, néger prédikátor vezetésével 50 rabszolga megtámadta a fehéreket, de harcuk kilátástalan volt és életükkel fizettek lázadásukért. 1859 október 16-án John Brown fehér Idealista hirdetett harcot a négerek felszabadításáért, elfoglalta a szövetségi fegyvergyárat, de leverték és felakasztották.

1860 november 6-ón Lincoln Abrahámot az Egyesült Államok elnökévé választották. Lincoln a polgárháború kitörése után bejelentette a néger rabszolgák felszabadítását. 186 ezer néger lépett be az Unió hadseregébe, 68 ezer meghalt, vagy megsebesült a szabadságért vívott harcban. A déli telepesek megtorló Intézkedéseket hoztak a volt rabszolgák ellen, megalakították a Ku Klux Klánt és bár 1867 márciusában az Unió hadserege megszállta a déli államokat, hogy meggátolja a felszabadító rendeletek szabotálását, 1877-ben, amikor Dél megszállása véget ért, a fehérek haladéktalanul megkezdték uralmuk felújítását, eltávolították a négereket a köziaazqatásból és 1883-ban a Legfelsőbb Bíróság

„Gondoljatok az emberi erőre: nem születtetek tengni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre!" Dante: Pokol — XXVI. ének.

elítélte a faji megkülönböztetést az iskolákban.

1955- BEN KEZDŐDÖTT MARTIN LUTHER KING KEZDEMÉNYEZÉSÉRE MONTGOMERY-BEN A TÖBB MINT EGY ÉVIG TARTÓ AUTÓBUSZ-BOJKOTT,

1956- BAN MARTIN LUTHER KING MEGALAKÍTOTTA A DÉLI KERESZTÉNY VEZETŐK KONFERENCIÁJÁT, AMELY AZ ERŐSZAK ALKALMAZASA NÉLKÜL HARCOLT A SZEGREGÁCIÓ ELLEN ÉS A NÉGEREK VÁLASZTÓJOGÁÉRT.

1957 augusztusában megszavazták a polgárjogi törvényt, amely biztosította a négerek választójogát. Orvai Faubus, Arkansas állam kormányzója, viszont mozgósította a Nemzeti Gárdát, hogy meghiúsítsa kilenc néger gyermek belépését a Little Rock-I fehér Iskolába.

1961- ben James Farmer lett a Faji Egyenjogúság Kongresszusának elnöke, aki megalapította a „Szabadság lovasai" mozgalmat.

1962- ben James Meredith néger diák 16 ezer szövetségi katona védelme alatt beiratkozott az oxfordi (Mississippi állam) egyetemre.

1963- ban Birminghamban (Alaba állam) robbantak ki a faji zavargások: ülő-sztrájk, bojkott, békés tüntetések. A válasz? Egy templomot ért bombatalálat megölt öt néger kislánytI Augusztus 28-án — a rabszolgafelszabadítás 100. évfordulóján — 250 ezer néger és szabadelvű fehér vonult fel Washingtonban.

1964 június 21-én a philadelphiai rendőrség elfogott három északról érkezett polgárjogi harcost (Schwerner, Goodman, Chamey). Néhány hét múlva „megtalálták" mindhármuk holttestét. Ugyanebben az esztendőben nagyarányú faji zavarságok robbantak ki Harlemben, Chicagóban, Clevelandban és Philadelphiában.

1965 FEBRUAR 21-ÉN NEW YORKBAN MEGGYILKOLTAK MALCOLM X-ET, A NÉGER NACIONALISTÁK EGYIK VEZETŐJÉT. MÁRCIUS 7-ÉN KERÜLT SOR A SELMÁI MENETELÉSRE. A RENDŐRSÉG ÉS A NEMZETI GARDA EGYSÉGEI MEGTÁMADTAK

érvénytelenítette az 1875. évi szegregációs törvényt, tehát azt a rendelkezést, amely tiltotta a faji megkülönböztetés minden formáját.

1905 júniusában, Niagara-Falls-ban és 1906-ban Harpers Ferryben a néger értelmiségiek síkra szálltak emberi jogaik védelméért. Három évvel később a fehérek 93 négert megllncseltek.

GUMIBOT, PISZTOLY, TÖR, AKASZTAS, MEGALAZAS, KIUZSORAZAS, NYOMOR: EZ VOLT A NÉGER EMBER SORSA AMERIKÁBAN, AMIKOR MÉG FIATALABB VOLT A VÉGTELEN IDŐ ÉS EZ A SORSA MA, AMIKOR AZ EMBERISÉG A CSILLAGOKAT OSTROMOLJA.

1915-ben Amerika belépett a világháborúba, 350 ezer négert soroztak be katonának, 100 ezer néger harcolt Európában és még a véres-szennyes csatatereken is boldogabbak voltak, mint „hazájukban", mert nem érezték a faji megkülönböztetés szégyenét.

1918-ban Marcus Garvey jamaicai néger mozgalmat indított az amerikai négerek repatriálása érdekében.

xxx

1929-ben bekövetkezett a gazdasági válság. Az északi államokban a néger családok fele — a szó legszorosabb értelmében — kenyér nélkül maradt és ezen az sem segített, hogy Roosewelt meghirdette az „új sors-programot" és néger „agy-trösztöt" létesített politikai céljai megvalósítása érdekében.

1941- ben az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, de a szegregáció a hadseregben is fennmaradt. Június 25-én Roosewelt elrendelte a fegyvergyárakban a faji megkülönböztetés eltörlését. Négy év alatt 1 millió néger hagyta el a déli ültetvényeket és az iparban helyezkedett el.

1942- ben megalakult a Faji Egyenjogúság Kongresszusa, amely 1966-ban egyesült a „Fekete Hatalom"-mozgalommal.

1954 május 17-én a Legfelsőbb Bíróság rendelete