Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-04-26 / 17. szám

Forrongó tovaszvóróst éltünk át ez év januárjától a politikai életben. Olyan forrongás volt ez, melyben csaknem minden ember aktívan részt vett. Jelentkezett, hogy élni akar jogaival, szabadságával. Embernek vallja magát, olyannak, akinek érzelmei és tudata van. A tavaszvárás ez évben három hónapig tartott. Ez idő alatt nemcsak a nemes növények fejlődtek, a gyom is burjánzott. Sok-sok embert más és más oldaláról is megismertünk. Ez az ismeret a jövőben megkönnyíti differenciált társadalmi munkánkat. Rengeteg kérdést tettünk föl magunknak, feletteseinknek, politikusainknak, magának a szocialista társadalomnak. Izgalommal, reménykedve és kissé félve vártuk, milyen választ kapunk.

Csehszlovákia Kommunista Pártja akciósprogramja eloszlatta kételyünket s irányt mutatott, hogyan kell a kérdéseket megválaszolni. Mert nem vitás, hogy a válasz után a pontot nekünk kell tennünk. Életképességünkkel, munkánkkal, helytállásunkkal.

Megnyugtató és jóleső érzés számunkra, hogy a megújhodási folyamatban a két nemzet és országunk valamennyi nemzetiségének kommunistái síkraszálltak a nemzetköziség elve mellett. így van ez megfogalmazva a programban is.

„A szocialista feltételek között minden nemzeti kissebbségnek, magyaroknak, lengyeleknek, ukránoknak, németeknek joguk van saját nemzeti életük kiteljesítésére s arra, hogy maradéktalanul éljenek alkotmányos jogaikkal."

A szülők és az ifjúság leggyakrabban feltett égető kérdéseire a magyar középiskolákkal és tanonciskolákkal kapcsolatban utalást találunk a párt akciósprogramjában:

„Következetesen biztosítani kell valamennyi nemzetiség ifjúságának az egyforma tanulmányi és elhelyezési feltételeket, véget kell vetni a nemzetiségi oktatásügy problémái megoldásával szembeni közömbösségnek és meg kell teremteni a jogi és intézményes feltételeket ahhoz, hogy a nemzetiségek állást foglalhassanak a nemzetiségi oktatásügy specifikus kérdéseiben."

A választások elhalasztása módot adott minden szervnek és választópolgárnak, hogy a teljes egyenjogúság elve szerint beleszólhasson, kit jelöljenek képviselőnek. A vegyes lakosságú járásokban sok funkcionárius pánikba esett: Mi lesz, ha nem választják meg az elkövetkező választásokon? Pedig a bizonytalanság csak abban az esetben indokolt, ha az elmúlt évtizedek alatt valaki csak abból kovácsolt előnyt, hogy szlovák vagy cseh nemzetiségű, vagy annak vallotta magát. Ez ma már nem elegendő, ez lealázó és káros volt a magyar nemzetiségű lakosokra nézve, s ilyen embernek nincs mit keresnie a nép képviselői között. Ellenben sokan vannak olyanok, akik igaz emberek, és kommunistákként védték a lakosság jogait, jártak ügyes-bajos .dolgaikban, s nem használták ki a múltban a vezető nemzetekhez tartozó előnyöket, védték a lakosság érdekelt, — ezeknek továbbra is kijár a bizalom, a megbecsülés.

„A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiségek — magyarok, lengyelek, ukránok és németek — egységének, felzárkózottságának és nemzeti önálló létüknek megerősítése érdekében feltétlenül ki kell dolgozni az egyes nemzetiségek jogait rendező statútumot, amely biztosítja nemzeti létünk kiteljesedését és nemzeti sajátosságaink kifejlődését.

„A CSKP KB tudatában van, hogy a nemzetiségi problémák megoldásánál

az elért kétségtelen sikerek ellenére komoly fogyatékosságok voltak és vannak. Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy programunk alapelvei teljes mértékben egyaránt vonatkoznak mind a két nemzetünkre, mind pedig a többi nemzetiségre. Ennek érdekében rögzíteni kell alkotmányos és törvényes biztosítékait a teljes és tényleges politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságnak. A nemzetiségek érdekeit biztosítani kell .az országos, kerületi, járási, városi és helyi államhatalmi és közigazgatási szervek felépítése szempontlétrehozásában való jelentős részvételével. Felül kell vizsgálni a Csehszlovák Nőszövetség eddigi felépítését, valamint azt is, milyen reális szervezeti, gazdasági és káderlehetőségek állnak rendelkezésére a Csehszlovák Nőszövetség központi, járási, helyi és városi bizottságainak tevékenysége számára."

Ki kell fejtenünk véleményünket, hogy a nőszövetség megalakulásakor sem tartották be a nemzetiségi számarányt. A 80 központi bizottsági tag közül 4 a magyar nemzetiségű, és a 28 póttag közül pedig csak 2.

VÉGRE

KÖZÖS

DOLGAINKAT

A nőszövetség ilyen nemzetiségi összetételben a jövőben nem tudja képviselni a magyar nemzetiségű aszszonyok érdekelt. A Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága most dolgozza ki föderatív alapokon nyugvó akciósprogramját. Az ezerháromszázharmincnégy járási funkcionáriusnő közül a száztizenhárom magyarnak és a helyi nőszövetségek tagjainak ki kell fejezniük a nőszövetségekben, üzemekben, szövetkezetekben dolgozó asszonyok véleményét, hogyan képzelik el szervezeti életüket a jövőben, hogy a nőszövetség a magyar nemzetiségű asszonyok érdekeit is képviselje a munkalehetőség, a bölcsődék, napközik, óvodák megteremtése terén, hogy a tizenöt éves magyar nemzetiségű fiatalok megfelelően elhelyezkedhessenek, hogy az asszonyok érdeklődési körüknek megfelelően tanfolyamokkal, iskolázásokkal anyanyelvükön növeljék képzettségüket.

Ezért felhívjuk minden olvasónkat, küldje be szerkesztőségünkbe elképzelését, javaslatát, hogy ezeket feldolgozva minél előbb a nőszövetség elnöksége elé terjesszük I

A Nő szerkesztősége

jábál is. Szükséges, hogy a nemzetiségek létszámuk arányában képviselve legyenek politikai, gazdasági, kulturális és közéletünkben, a választott és végrehajtó szervekben. Biztosítani kell a nemzetiségek aktiv részvételét a közéletben az egyenjogúság szellemében és annak az elvnek a szellemében, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben. A választott szervek hatalma a választópolgároktól származik."

A soron levő választásokban kell, hogy ezek az elvek érvényesüljenek: az állam képviseleti szerveiben a számaránynak megfelelően dolgozzanak magyar és más nemzetiségű küldöttek.

Sok szó hangzott el az elmúlt időben a nemzeti és nemzetiségi kultúrával kapcsolatban: mégpedig, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársosáqban élő valamennyi nemzetiség kultúrája külön kultúra, nem pedig a cseh és a szlovák kultúra más nyelvű tolmácsolása. Az akciósprogrambari a nemzeti kultúra önállóságának elismeréséről van szó, miszerint a nemzetiségek kultúrája a csehszlovák szocialista kultúra szerves része, de ugyanakkor a saját, eqyetemes nemzeti kultúrájával elválaszthatatlanul összefügg. A nemzetiségi kultúrák további fejlődésének anyagi feltételeit és káderkérdéseit intézményesen kell biztosítani, a nemzeti szükségletek szempontjából, tudományos és kulturális intézményeket és munkahelyeket kell létesíteni. A nemzetiségek kultúrájának anyagi biztosításában a döntő szerep és feladat az állami szerveket és a nemzeti bizottságokat illeti az egyes nemzetiségek kulturális szövetségeivel együtt.

Utoljára, de nem utolsó sorban vetjük föl a nőket érintő problémákat, hiszen a párt akciósorogramja az első fejezetben foglalkozik vele:

„A párt- és állampolitika deformációi közé tartozik az is, hogy a múltban a nők, különösen a foglalkozásban levő nők problémáit nem kezelték komoly politikai kérdésként. A nőknek olyan helyet kell biztosítani az állami, gazdasági és kultúrpolitikában, amely összhangban van a szocialista demokrácia elveivel, továbbá a nőknek a társadalom anyagi és szellemi értékei