Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-04-19 / 16. szám

A korai burgonya gépesített Ültetésénél a dohánycsoport taglal segítenek.

<7/

J

Kockás Zsigmond elnök a szövetkezet leglfjabbjaival.

.-* sszeiilt a vezetőség; Kockás Zsigmond elnök, f Y Svarc Márton ökonómus, Horváth Géza agronómus, Farkas György mezőgazdasági csoportvezető, Gál János agronómus, Bérec Gáspár mechanizátor és Keszár László a gépesített csoport ökonómusa._A gyűlés egyetlen pontja; újabb szövetkezeti tag felvételének megtárgyalása.

A téma nagyon egyszerűnek tűnik, mégis órák hosszat tartott, amíg a vezetők közös álláspontra jutottak. Minden oldalról mérlegelték a kérvényt; milyen ember az illető, miért akar a szövetkezetbe jönni, jól dolgozik-e, nem iszákos-e, milyen családi életet él stb. A személy ellen semmi kifogás nem merült fel. Am ez még nem jelentette azt, hogy felvehetik. Hátra volt a dolog nehezebbik része. Hol helyezzék el, milyen munkát adjanak neki? . . . S ennél a kérdésnél mindnyájan hallgattak. Egyik részlegen sincs üres munkahely. Sőt! . . . Negyven munkaerővel már így is többet alkalmaznak a szövetkezetben, mint amennyire szükség lenne! Hosszú fontolgatás után döntöttek; munkahely hiányában a kérvényt elutasítják.

Országos méretben a szövetkezetekben munkaerőhiánnyal küzdünk. De Csallóközaranyoson a tagságnak is már csak nehezen tudnak munkát adni. A taggyűlés határozata szerint a vezetőség köteles a szövetkezeti tagok családtagjainak munkalehetőséget nyújtani. így akár van szükség munkaerőre, akár nincs, ha a családtagok munkára jelentkeznek, foglalkoztatni kell őket. Uj tag fölvétele már csak kivételes esetben jöhet számításba.

Tavaly a családtagok alkalmazásával a szükséges állandó dolgozók száma 234-ről 272-re növekedett.

S így van ez idén is. Természetesen ez a kényszermegoldás a gazdaság pénzügyi helyzetében is megmutatkozik. Fizethetnének 35 koronát munkaegységenként, de ebből öt koronát elvisz a „fölösleges" munka.

Csehszlovákiában a mezőgazdasági dolgozók 51,1 százaléka nő. Szlovákiai viszonylatban ez csak 3 százalékkal kevesebb. A mezőgazdaság e magas méretű feminizálását a kevés férfimunkaerő és a nem megfelelő színvonalú gépesítés idézi elő. Csallóközaranyoson ez is fordítva van. Az asszonyok nem azért dolgoznak, mintha kevés lenne a férfimunkaerő, hanem egyéni szükségletből. .'

Nem munkából kiöregedett, idős asszonyok ezek a dolgozók, hanem fiatal lányok, fiatalasszonyok. Ezt az átlagos életkorból is láthatjuk, ami alig haladja meg a 28 évet.

— A 12 hektáros zöldséges kertre 30 százalékban ráfizetünk, — a zöldséget nem tudjuk primőráruként értékesíteni, s a jelenlegi árviszonyok sem nekünk kedveznek — de még ebben az esetben sem szűntethetjük meg a kertészetet, mert ezzel is 17 nőt tudunk foglalkoztatni — mondja a szövetkezet ökonómusa.

A dohánytermesztés sem tartozik a szövetkezet fő jövedelmi forrásához, a nők elhelyezése miatt mégis szükség van rá.

— Természetesen az asszonyok ragaszkodnak a munkához, hiszen ha a kertészetben norma szerint dolgoznak, 8 koronás órabért érnek el. Ami egy kitanult, több éves gyakorlattal rendelkező géplakatos hetnek, mint az ipari dolgozók. A nyugdíjkérdés sem nyugtalanítja már őket. Nem kell végkimerülésig dolgozniok, hogy az alacsony nyugdíj mellé még pár koronát keressenek, mert a nyugdíjba vonuló

órabérének felel meg — magyarázza Kockás Zsigmond mérnök.

A 272 állandó dolgozóra számítva, egy dolgozó átlagos évi keresete tavaly meghaladta a 21 000 koronát. Átlagnak ez is elég sok, de vannak dolgozók, akik 35—37 ezer korona évi keresettel is rendelkeznek. Nem csoda tehát, ha az ilyen jövedelem az iparban dolgozókat is haza vonzza.

A szövetkezeti tagok a szabadsággal sincsenek megrövidítve. Éppen olyon föltételek mellett pihen-A község fiataljainak ВО százaléka a szövetkezetben dolgozik. A képen láthaté fiatal lányok többsége tavaly került ki a kilencéves iskolából. Boldogan mesélik, hogy havi keresetük meghaladja az 1000— 1400 koronát, amit bizony az iparban nehezen kapnának meg.

A melegágyakban már szép nagyra nőttek a palánták. A kertészeti dolgozók legfőbb gondja, hogy az ágyak gyommentesek legyenek.

szövetkezeti tagok 670—850 koronát kapnak. S már ott tartanak, hogy aki eléri a nyugdíjhatárt, annak át kell adni helyét a fiataloknak. Ez nagy fejlődésre mutat,

Egy szövetkezetben sem láttam még annyi fiatalt, mint itt. Nem csak a jó kereset, de a fiataloknak járó különböző kedvezmény is vonzza őket a szövetkezetbe. Házasságkötéskor például minden fiatal 600 korona ajándékot kap a szövetkezettől. Ezenkívül 6000 korona kölcsönt is kaphat, melyet nem kell visszafizetnie, ha kötelezi magát, hogy 5 évig a szövetkezetben marad. Lakásépítésre 20 000 korona kölcsönt kapnak, s ha 10 évig a szövetkezetben marad, ezt sem kell visszaadnia. Ha a fiatalok 25 éves korig havonta húsz napot dolgoznak, száz korona „kisegítő" pénzben részesülnek.

Itt már nem az okoz gondot, mivel csalogassák a fiatalokat a szövetkezetbe, hanem az, mivel győzzék meg őket, hogy máshol keressenek munkát. Különösen a lányokkal, asszonyokkal kapcsolatban merül fel egyre gyakrabban ez a probléma. A munkaerőszükséglet a gépesítés következtében évről

— évre csökken, a munkaerők száma pedig a szövetkezeti tagok csaláttagjait is beleszámítva évről

— évre növekedik. Tehát a szükséglet és a kínálat növekedésének aránya éppen fordított. A vezetőség szerint a jelenlegi viszonyok mellett ezt így legföljebb még két-három évig húzhatják, s ha közben nem siet segítségükre Csallóköz iparosítása, a szövetkezetben „munkanélküliség" áll be.

Ez főleg a nőket fenyegeti. Már most kapásból harminc asszonyt tudnak a faluban összeszámolni, akik dolgozni szeretnének, de a szövetkezetben nincs rájuk szükség, olyan könnyűipari üzem pedig nincs a környéken, amely nagyobb számban foglalkoztathatna női munkaerőt. Csallóköz iparosítása tehát nagyon égető problémává vált már azért is, mert az itt fölsoroltak nemcsak a csallóközaranyosi szövetkezetre vonatkoznak, hanem a Csallóközben lévő többi szövetkezetekre is jellemzőek.

Csehszlovákiában a munkaképes dolgozóknak még 17,6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Csallóközaranyosi viszonylatban ez már csak 9 százalékot, tehát majdnem csak a felét jelenti, összehasonlításképpen érdemes megfigyelni, hogy a gazdaságilag fejlett államokban ez az arány milyen alacsony. Belgiumban például a munkaképes dolgozóknak csak a 6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, Amerikában nem egészen 7 százalék, Kanadában 10 százalék és Nyugat-Németországban 12 százalék. Ha nálunk még jelenleg magas is a mezőgazdaságban dolgozók száma, a gépesítés következtében évről-évre csökken.

A csallóközaranyosi szövetkezet példája még nem általánosítható országos méretben. De már egyre több ilyen szövetkezettel találkozhatunk, s a számuk évről évre növekedik. S ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szó fogalma fokozatosan elveszti az eddigi lekicsinylő értelmét, s méltó vetélytársként sorakozik fel az ipari termelési ágak mellé.

Irta és fényképezte: H. ZSEBIK SAROLTA