Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-15 / 11. szám

anyatejjel táplált csecsemőt látunk. Igaz, hogy vannak tápszereink, az Eviko, Lektori, Relakton, Sunarka s a leg­újabb, a Femlnal, ami már szárított anyatejet Is tartalmaz, de ezek nem pótolják teljes mértékben az anyatejet. Amikor Strbíková az összegyűjtőt anyatejjel visszatér a munkahelyére, már dél felé jár az idő. A két helyiségből álló laboratóriumban megméri a tej sűrűségét. — Az anyatej literjéért 32 koronát fizetünk. Nem hin­ném, hogy valaki a jobb kereset érdekében más tejet keverne az anyatejhez, de ezt az ellenőrző műveletet mindennap elvégzem. A csecsemők érdekében, Mert ha mégis megtörténne, komoly bajt idéznék elő elmulasztá­sával. Ugyanis о koraszülött csecsemők képtelenek az anyatejen kívül más táplálékot megemészteni. Az ellenőrzött anyatejet azután átviszi a inkubátorok kis lakóinak, akik cuclls üvegből, vagy csepegtetővei meg­kapják táplálékukat. Strbíková a nap hátralevő részében végigtelefonálja a szülészeti klinikákat s mindenütt megkérdezi: — Nővérke, nem tud anyukát számomra? A nővér a vonal túlsó oldalán tudja, miről van szó. Nincs-e a távozó anyák között, aki leadná a szoptatás után fennmaradt felesleges anyatejet. S ha van, felírják a címét, beszélnek vele — ha igent mond, felkeresik. Az adományozók csak egészséges anyák lehetnek, akik­től tökéletes higiéniát követelnek az anyatej kezelésében. A laktárium dolgozójának az anyatej összegyűjtésén kívül az is feladata, hogy adományozókat szerezzen, ezért tart fenn szoros kapcsolatot a szülészeti osztályokkal. Jó szervezőnek is kell tehát lennie, hogy sohase hiányozzon ez a pótolhatatlan tápszer. Ezért ül minden reggel hét órakor mentőautóba tizenkét év óta mindennap, hogy időben beszerezze védencei számára a táplálékot. S ha cseng a telefon és újabb koraszülést jelentenek, a kórházban a nővérek máris készítik az inkubátort, Strbí­ková pedig az anyatejet divatja múlt, esetleg kinőtt ruhákat egy kis fáradsággal maguk Is átalakít­hatták. A mostani divat megengedi az anyagkomblnáctót, ami szintén nekünk, varrónőknek kedvez. Ma már a falust asszonyok ts lépést akarnak tartant a divattal — talán egy kicsit ennek ts része van abban, hogy Ilyen nagy az érdeklődés a varrótanfolyam Iránt. De legfőbb lesz talán, ha ezt maguk az asszonyok mondták el. Ma este Kört­­vélyes van soron — ugyanis egyik este Lukócsné (balról) Tórkányl (ózsefnó, iovács Danielná. Konvlcska Elvira Lukócsné óvek óta tanítja varrni a környék asszonyait Vendéglben, a másikon Kórtvélyesen ülünk össze —• 10Ц0П el közénkI — hív kedvesen Margitka. XXX öt óra után az Iskolában gyülekez­nek az asszonyok. Művelődési otthon ts van Kórtvélyesen, de az Iskola erre a célra megfelelőbb. A padokban ülve kényelmesen rabolhatták a modelleket, amelyeket a vezetőnő nemcsak papí­ron, de a táblára rabolva ts meg­magyaráz. Húszán vannak. Tizenöt és ötven év közöttiek. Van, akt először Ismerkedik a szabászattal, de Itt találtuk a falu közismerten legfőbb varrónőiét Is. Az Idősebbek többsége valamikor lány­­korában már tanult varrni, csak hát hol vannak már az akkori követelmények a mostaniaktólI Mindegyikük sima füzet fölé hajol, melyben mllllméternyl pontossággal rabolták be a különböző ruhaformákat. Föllapozom a füzetet; angol szoknya, japán szabású ruha eleje, harang­­szoknya, bolero, sálgallér, kötény — olvasom a rabokhoz írt megjelölést. A rajz után mindenki salát mérete sze­rinti szabásmintát készít, s ezután kö­vetkezik az anyag kiszabása. A tan­folyam Ideje alatt — nyolcvan órából áll —, mindenki két ruhát szab ki, s azt meg Is varrta. A legelső padban Rácz Mtklósné és Zseblk Bénlné már befejezte a rajzo­lást, s egymás segítségével, papírból kivágják a szabásmintát. — Eddig a lányomnak mással varrat­tam ruhát, mert magam nem mertem hozzáfogni. Tanultam én lánykoromban varrni, de hát a mostani divatban már nem Ismerem úgy ki magam. A tan­folyam elvégzése után már nem lesz­nek ilyen gondjaim — mondja Ráczné. Rusznyák Lászlóné lányával együtt tár a tanfolyamra. Ha nem tudnám, észre sem venném, hogy cigány szár­mazású polgárok. Itt ülnek a falu többi asszonya között, varrni tanulnak, mert Ok ts szépen akarnak öltözni, úgy, mint bármelyik falust, vagy várost fiatal. Kérdezem tőlük, mtért nem hívták el az ismerőseiket ts? A válasz rövid és konkrét. A varrás pontosságot követel, s erre nem mindenki képes, Az asszonyok többsége lányos anya. Talán éppen ez a tény készteti őket arra, hogy részt vegyenek a tanfolya­mon. Mint Tamás fánosné mondotta; eddig a lánya nem hagyta, hogy ő varr­ta a ruháit, mert attól tartott/elrontja az anyagot. Amióta Ide jár, csak vele akarja készíttetni a ruháttl Kovács Királyné nemcsak a lánya, de az uno­kája miatt ts szükségét érzi annak, hogy kicsit felfrissítse a varrásban szerzett tudását. S a ruhanemű helyes elraktározását, tisztítását sem árt meg­tanulni; erről szintén szó esik a 'tan­folyamon. Páll Gézáné, Páll Lajosné, Zseblk Ferencné Is hasznosnak véli ezeket az estéket. Eddig csak a maguk elképze­lése szerint varrták meg az olcsóbb ruhaanyagot, ami bizony nem mindig sikerült úgy, ahogy szerették volna. A jobb minőségűt a varrónőhöz vitték, néha a szomszéd községbe, vagy még távolabbra. Amíg elkészült a ruha, na­pok teltek el az utazgatással. Most már a füzetbe rajzolt formák szerint az ünneplő ruhát ts maguk készíthetik el. S ez nemcsak Idő, de pénzmegtakarí­tást ts jelent. — Az Itt töltött estéken sokat tanu­lunk, de egyben szórakozunk ts. Nekünk, falusi asszonyoknak úgy ts nagyon kevés jut a szórakozásból. Legalább Ilyen alkalomkor kikapcsoló­dunk klcstt a mindennapi gondokból — mondja Szabó Ferencné. A tanfolyamot hagyományosan, ün­nepléssel zárják. Előbb kiállítást ren­deznek a megvarrott ruhákból, majd meghívják a férjeket, Ismerősöket s a maguk készítette ruhákban, terített asztal és zene mellett szórakoznak. Körtvélyesen a nőszövetség szervezte a tanfolyamot. Kezdeményezésüket csak dicsérni lehet, s példaként említeni. Mert ez ts egy módja annak, hogy foglalkozzunk, tanítsuk, neveltük a fa­lusi asszonyokat. Irta és fényképezte: HRTAN SAROLTA

Next

/
Thumbnails
Contents