Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-15 / 11. szám

I £ Jfc 0 A_____ -V ____J / •» £~ j?* ,Jr лШш тг­szolgálat — Keresztbe fektetett bányászkalapács jelzi, hogy a miénk. Egyébként hajszálnyira ugyanaz a mentőautó, amelyből Jő néhány ezer fut a köz­társaság országútjain — Igazit útba a vonal másik végén Eubomlr Hájek mérnök, a radvanlcl mentő­­szolgálat főállomásának Igazgatója, az ostraval bányászati főiskola volt dékánja. így nem került különösebb megerőltetésembe, hogy a jelzett épület előtt rátaláljak. A mentőautó vezetője, nem csekély meglepetésemre magyarul szól hozzám. Budai József tizenhárom éves korában — harminc évvel ezelőtt került szüleivel Ostravára. Slezská Ostrava végén futunk, amikor a kocsi ablaka előtt fekvő mikrofon után nyúl. — Halló, halló — s bemondja az autó számát, nevét, számokban meghatározza a helyet s az út­vonalat, Ez az összeköttetés rövidhullámon törté­nik a főállomás diszpécserével, aki szó szerint ellsmétli a gépkocsivezető szavalt, nehogy tévedés essék. Néhányszor megismétlődik a hívás. Csak sebesültszállító mentőautóik, két hatalmas autó­buszuk, valamint egy mlnlbuszuk van hasonló­képpen fölszerelve. x : x A mentőautóból kiszállva, egyenesen a garázsba kerülök, ahol első ízben találkozom a bánya­mentők fehér nyíllal Jelzett, piros, tizenhat­­személyes autóbuszával. Eddig csak hírből Ismer­tem, s mindössze annyit tudtam róla, hogy a men­tők nagyon büszkék rá. Saját ötletük alapján készült, öreg autóbuszaikból formálta át a Skoda gyár. Kettő van belőlük a köztársaság területén, s mind a kettő az ő tulajdonuk. Bányaszerencsét­lenség esetén ez a két autóbusz Indul a szeren­csétlenség színhelyére. Hordágyakkal, légzőkészü­lékekkel, oxigénpalackokkal, fejlámpákkal van felszerelve, és mindegyik mentő- ős csoportvezető ülése mellett ott a légzőkészülék és a mentéshez szükséges teljes felszerelés. Bármilyen rövid útra mennek, a mentőnek fel kell öltöznie az autó­buszban, s teljes felszerelésben kell kiszállnia. A csoportvezetők táskájában demodulator (egyen­irányító), lakatosfelszerelés és mentőöv van. Az Ostrava-Karvlna szénmedence főállomása — (Radvanlce-^Orlova—Lazln) — tíz év előtt léte­sült s ma berendezésének értéke meghaladja a 11 millió koronát. Nem véletlenül épült egy kis fenyőerdő közepén. Az állandó szolgálatot telje­sítő mentőnek szüksége van ózonra. A műszakiak műhelyének vezetője Erich Sfkora. Az első helyiségekben különböző bányaműszere­ket javítanak. A hátsó, nagy helyiségben hosszú pultokon 140 darab légzőkészülék. Szóm szerint egyezik a mentők számával. Ragyognak a tiszta­ságtól. Sehol egy porszem, mintha semmi közük nem lenne a bánya fekete szénporához. A hatal­mas termet néhány 400 literes akvárium díszíti. Egy ellenkező világ képe, amely ugyan szintén A menték eszközeiket helyezik el az autó­buszban a mélyben rejtőzik, de tiszta és színes, bár veszé­lyes, mint a tárna mélye. Műgázosltott gyakorlóaknában Petr 02ana mérnök kísér le a pincébe, ahol a Fuélk bányaüzem egyik mentőcsoportjának ki­képzése kezdődik. Az előkészítő helyiségben az állványokra helyezett légzőkészülékeket próbálják ki, jól müködnek-e, megbízhatóan szlgetelnek-e a metán mérge ellen. A „Cviőná dymnicában“, vagyis a műgázosltott gyakorló aknában sűrű a levegő. Alig lehet látni. Inkább csak hallja, sejti az egyik, hol lehet a másik, bár a fejlámpák kitartóan világítanak, fényük mégis elenyésző, mint megannyi jános­­bogáré. A hatalmas épületnek ezt a szárnyát úgy rendez­ték be, hogy a gyakorlatozásra megfeleljen: sza­bályszerű bányafolyosókkal, mentőnyllásokkal, kéményekkel, bordákkal van ellátva. VItec Ferdl­­nánd csoportvezető és 02ana mérnök Irányításával keskeny vaslépcsőkön jutunk felfelé az első, majd a második emeletre. Könnyű nekem, én csak néző vagyok, a mentőknek nehezebb. Az üzemi mentők vállát a 18 kg-os Dráger BG 172-es készü­lék nyomja. Nyugat-németországi gyártmány, amely világviszonylatban Is a legjobbnak számit. A 12 kg-os Dráger BG legújabb gyártmányát csakis hivatásos mentő használhatja. Az öttagú mentőcsoport állva, hason, háton fekve, kétrét görnyedve nyomul előre. így aztán a légzőkészü­lék a hátukról a vállukra, a hasuk vagy a mellük alá vándorol, aztán vissza a hátukra. De van úgy is, hogy a fejük fölé Illesztik. Mindez nagyon óvatosan történik, mert ettől függ a mentő élete. Ha géz szivárog a maszk alá, a mentő maga Is áldozata lehet a szerencsétlenségnek. A keskeny lépcsőkön nehéz járni. A széles, lefelé vezető bordák semmivel sem jobbak. A gumicsizma könnyen megcsúszik egy óvatlan pillanatban, s akinek nem kedvez a szerencse, egyetlen moz­dulatra a mélybe zuhanhat. Nem is beszélve arról 60 cm átmérőjű nyílásokon kell átjutniuk légzőkészülékeikkel Foto: CTK — Ostrava, Svorélk a mindössze 00 cm széles átmérőjű henger alakú mentőnyllásról, amelyen szintén át kell jutniuk, légzőkészüléküket maguk előtt tolva. Mindez azonban csak gyakorlat. Maga a puszta gondolat Is megnyugtató, mert ha kissé vigyáznak, Itt sem­mi bajuk sem történhet. Am bányaszerencsétlenség esetén más a helyzet. Ha a szénréteg égni kezd, a hőmérséklet a 4000 fokot Is eléri. Természetes, hogy élőlény idáig nem hatolhat, de az is termé­szetes, hogy a mentők legalább 00 fokos hőség­ben mentenek, ami magában véve se irigylésre méltó körülmény. Aliig öltözve, sebesültet, holtat menteni 00 cm átmérőjű nyílásokon át, nem élvezet. Egy-egy gyakorlat három órát vesz igénybe és elmaradhatatlan része a gépesítés. A tüzet ho­mokkal szigetelik. Nylonzacskókban tárolt homok vár a mentőkre. A legtöbb esetben az osztraval járásban levő strambergl kőbánya hófehér kövei­ből őrölt homokot használják erre a célra. A gyakorlat végén minden mentőnek ötvenszer kell meghúznia „a kalapácsot“, amely a műgázo­sltott gyakorlóakna első részében van a falhoz erősítve. Legalább két méter magas, s rúgóra erősített súly van az alsó részén. Mintha mély kútból vizet pumpálnának, olyanok a mozdulataik. Ez a gyakorlat erősíti a mentők izmait. Magam is megpróbálom. Nem sikerül. Erő és gyakorlat kérdése. : x Az lrányitóhelyen számtalan villanygomb szeme néz felém. Piros, zöld, fehér. Különböző telefon­készülékek várnak parancsra, hírre. Szerencsétlen­ség esetén Innen Irányítják az egész ostrava­­karvlnal szénmedence akcióit. Innen mozgósítják, hívják segítségül az üzemek mentőit, ha arra szükség van. — Hatszázötvenszer szólalt meg a sziréna tíz év alatt — magyarázza Petr OZana mérnök. — Sok ez, vagy kevés? — kérdezem. — Avatatlanok előtt nem tűnik soknak. Hogy milyen hátborzongatóan magas ez a szám mégis, azt csak az tudja felmérni, aki életében legalább egyszer szembenézett a halállal. Tíz esztendő 80 400 órát tesz ki számokban. A ml mentőszolgá­latunk tagjai ebből 27 000 teljes órát töltöttek a föld alatt mentési munkálatok közben. — Minden esetben a bánya okozza a szeren­csétlenséget? — Korántsem. Az elővigyázatlanságnak, a köny­­nyelműségnek Is gyakorta vannak áldozatai. Nem egyszer előfordul, hogy akár a bányász, akár a bánya technikusa fáradtan érkezik munkahelyé­re. A fáradtság előbb-utóbb elbágyasztja, keres egy csendes helyet, ahová lepihen, s ahonnan többé fel sem kel, megöli a metán, amelyet nem Is érez. De olyan eset is előfordult, hogy a biz­tonsági technikus nem végez alapos munkát. Elég, ha egy munkahelyet nem ellenőriz. Rengeteg áldozata lehet ennek a mulasztásnak. XXX A mentőautó újból nekifut a dombnak. Enyhe lankák következnek, pöfékelő gyárkémfcnyek, és Budai József kedélyes arca. — Vajon minek örül? — kérdezem m'agamban. Mintha megérezné, mire gondolok, mert kérdezetlenül felel: — Tet­szik tudni, a mentő legboldogabb napja, amikor nem kell menteni, — dörzsöli össze két kezét. — Pedig jól fizetett munkásai vagyunk az államnak... — teszi hozzá csendesen. Nem kell tovább mondania. Érthető, hogy bér nagy öröm, ha sikerül egy-egy bajtérsukat megmenteniük, de még nagyobb öröm, ha nsm kerül sor arra, hogy egyáltalán menteniük kelljen. MOYZES ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents