Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968 - tavasz / A Nő kézikönyve
A GYERMEKEK ÜGYEINEK IRÄNYtTÄSA A SZÜLŐI JOGOKTÓL VALÖ MEGFOSZTÁS MIKOR VESZIK EL A GYERMEKET A SZÜLŐTŐL Ez a szülők ellen indítható legerősebb eljárás. A családvédelmi törvény megállapítja, hogy a bíróság csak akkor hoz ilyen ítéletet, ba tudomására jut, hogy a szülők visszaélnek jogukkal, vagy botrányosan elhanyagolják kötelességeik teljesítését. Miután teljes jogfosztásról van szó, a bíróság valóban csupán igen ritka esetekben él ezzel a jogával, és csak azután, miután kimerítette a hatáskörébe eső összes lehetőségeket — intések, felszólítások a nemzeti bizottság előtt, az iskolában, a szülők munkahelyén, valamint lakóhelyén — amelyek az áldatlan helyzet megváltoztatását célozzák. A szülőket — ismételjük komolyan indokolt esetekben — csupán jogaiktól fosztja meg az államhatalom, de kötelességeiktől nem! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogfosztott szülő (szülők), akitől elvették gyermekét (gyermekeit) mindenképpen hozzá kell hogy járuljon anyagilag a gyermek fölneveléséhez. Ha a bíróság mindkét szülőtől megvonja jogaik gyakorlását, akkor gyámot kell kineveznie, aki a kiskorút nevelni és jogilag képviselni fogja. A gyámság ilyen esetben becsületbeli tisztesség, s azzal a társadalmi felelősséggel jár, hogy a rábízott gyermeket vagy gyermekeket fölneveli. Ténykedését a bíróság ellenőrzi. „Amennyiben a gyermek érdeke megköveteli, a bíróság a gyermek nevelését más állampolgárra bizhatja, olyanéra, aki kezeskedik a gyermek rendes neveléséről. A törvény ebben az esetben előnyben részesíti a magánszemély gondozását az intézeti neveléssel szemben. Ez a magánszemély rendszerint valamilyen rokon. Ezzel szemben: ha bebizonyosodott, hogy a nevelés és gondoskodás elhanyagolása következtében a gyermek fegyelmezetlensége veszélyeztetné az új kollektíva (a gyám családja, az iskola stb.) életét, a gyermeket intézetben kell elhelyezni, mégpedig egészen tizenkilenc éves koráig. Mindkét esetben a gyermekétől megfosztott szülő (szülők) gyermektartásra köteleztetnek, azaz egy A családvédelmi törvény ide vonatkozó fejezetének ez a része ugyanolyan fontos, mint az mlőbbi két kötelesség. A törvény kötelezi a szülőket arra is, hogy a gyermekek helyes nevelésén és Megfelelő eltartásán kívül ügyeiket érdekeiknél megfelelően intézzék, s ha kell, érdekeiket Á törvény előtt is képviseljék. Erre mindkét szülő jogosult. A szülőknek joguk van gyermekeiket utasítani, illetve belátásuk szerint ezt vagy azt megtiltani, megbüntetni őket stb. A törvény előtt csupán az a szülő, de olykor ez mindkettőre vonatkozik, nem képviselheti gyermekeit, ha törvény megfosztotta szülői jogaitól és kötelességeitől. Abban az esetben, ha egyik szülő sem képviselheti gyermekeit, a törvény gyámot jelöl ki, persze csak arra az időre, ameddig erre a törvény előtt szükség van.
