Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-16 / 7. szám
Foto: В. SCHREIBER Marcel Breslasu- ;;v Derűs szemünk, mely átfog egy tág világhatárt, a könyvből, melyben ott áll hazánk egész meséje, betűzte ezt a szimpla, de pompás szót: A PÁRT, s a szív verseng az ésszel hogy lényegét megértse! A szív repesve dobban, magasra száll az ész. Es így szól mind: „Ha ébren azt álmodnám, hogy népem gésze, mint mesékből életre kelt vitéz, egyetlenegy teremtmény, testében s lényegében öreg, de mindig ifjú, apó is meg kölyök, kéi hegygerinc a válla, kitárult sík a melle, hegycsúcs a koponyája: — E roppant óriásban a Párt: a szív s az elme, mely élő és örökl" E bátor szív csatázik, hogy vészekkel dacoljon, kegyetlen századokkal tusáz, nem alkuszik; a föld iránti hűség bölcsője ő — s a zordon rabszolgaság reménye a Kommunizmusig. A fennkölt, éber ész 6, mely tündöklőn igéz el, — a bölcsesség nagy kincsét a múltból fejti ki; a Párt az ész, mely mindent megért, tud és merészel és lépteink a Mából a Holnapig viszi I Szíveddel, lángeszeddel légy pályánk biztos őre, te népünk PÁRTJA, lendíts ezer küzdelmen át, vezess serény utunkon a békéért — előre, hogy építsünk mesésnél mesésebb új hazát I Franyá Zoltán fordítása
