Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-02-03 / 5. szám

ßjfyüdft' HÁZIASSZONYOK АВС-je Tél Hogyan táplálkozzunk az egyes évszakokban? Szervezetünkre a téli időszakban fokozott feladat hárul, ezért bőséges, kalóriadús étkezésre van szükségünk. Táplálkozásunk központi energiaforrá­sát a zsiradékfélék képezik. Télen fogyasszunk naponta tejet, húst (úgy készítsük el, hogy kalóriatartalmát megtartsa), gyakrabban fogyasztha­tunk zsírosabb húst is (természetesen csak az egészséges emberek), hüve­lyeseket, melyeknek kalóriatartalmát tej, vagy tejföl hozzáadásával növel­jük. Régebben a vidéki háziasszonyok alig várták a disznóölés idejét, mert ilyenkor a sok hurkaféle, hús és zsír hosszú időre mentesítette őket a csa­lád élelmezésének gondja alól. Sok helyen ez még ma is így van. Jó do­log a disznóölés, de a hurkafélékkel óvatosan kell eljárni, mert a vértől könnyen megromlanak. Ezért, különö­sen a véres hurkát és a véres disznó­sajtot minél előbb fogyasszuk el. A vért tartalmazó élelmiszer különben fehérje és vastartalma miatt a szerve­zet számára igen fontos táplálék. A téli hónapokban nagy szükségünk van a vitaminokra is. Ma már városon, falun egyaránt nagy választékban kapható mélyhűtött gyümölcs és zöld­ségféle, amellyel szervezetünk vitamin­­szükségletét kielégíthetjük. A zöldség­félék — spenót, borsó, paprika, para­dicsom, karfiol, tök, kukorica, uborka­saláta — a gyümölcsök — málna, eper, barack, őszibarack, sárgadinnye és a szilva között bőségesen válo­gathatunk és úgy osszuk be, hogy minden napra kerüljön asztalunkra ebből vagy abból. Jelentős C-vitamin forrás a hordóskáposzta is. Készíthe­tünk belőle nyers salátát és ha főt ételnek szánjuk, lehetőleg minél keve­sebbet főzzük, hogy értékét ne veszítse el. Iktassunk étlapunkra időnként bel­sőségeket is — májat, vesét, tüdőt, lépet stb. — A belső részek több ásványi anyagot tartalmaznak, mint más húsok. A téli vacsorákat lehetőleg csipketeával egészítsük ki, amelyből C-vitamint nyerünk. A húsételek mellé pedig minél több nyerssalátát — re­szelt sárgarépa, feketeretek, cékla, hordós és édeskóposzta-salátát ad­junk. Tavasszal Ebben az időszakban megint a C- vitaminra helyezzük a fő súlyt, mert tavaszig a szervezet vitamintartaléka alaposan kimerül. Legelőnyösebben ugyancsak hűtött gyümölcs- és zöld­ségfélékkel lehet pótolni. Mélyhűtött árut csak azonnali fogyasztásra vásá­roljunk. Ha van hűtőszekrényünk, akkor se tároljuk tovább 24 óránál. A mélyhűtött ételek mellett a zöld fejessaláta és a piros hónaposretek tarkítja étrendünket. A főtt ételek vitamintartalmát növelhetjük, ha tála­láskor a tányérba finomra vágott zsenge petrezselyemzöldjét vagy meté­lőhagymát szórunk. Húsokhoz adjunk karikára vágott hagyma, vagy reszelt tormasalátát. Mindkettőt cukros-ecet­tel ízesítjük. Kitűnő tavaszi étel a to­jás. Lágytojás formájában könnyen emészthető és különösen a gyerekek étlapját teszi változatossá. Tavaszi csemegének számít mindenekelőtt a fiatal kecske, vagy bárányhús, rántva, paprikásnak vagy akár töltve elkészít­ve. 0§ä VIGYÁZZ, a konzerv is romlandó I A háziasszony szívesen nyúl éléskamráidba a konzervdoboz után különösen, ha gyors vacsorát kell készítenie, vagy ha váratlan vendég érkezik. A lég­mentesen elzárt pléhdobozokban sokáig eláll az étel. Mégse gondoljuk azt, hogy konzervet határidő nélkül tárolhatunk. Majdnem minden háztartásban jelhalmozódtk bizonyos konzervtartalék, amelyet legfeljebb két évig, gyümölcs-, gyümölcslé-, vagy főzelékkonzervet esetleg félévig őrizhetünk meg. Sokan azt hiszik, hogy a romlott konzerv fele kizárólag a doboz domború fedele. A kifogástalan doboz is tartalmazhat romlott ételi! Ezért ha a felbontott doboz tartalmát nem találjuk teljesen frissnek, azonnal dobjuk ki. Ne kóstol­gassuk, mert a legkisebb mennyiség is a botullnus bacilus által okozott súlyos gyomormérgezéshez vezethet. Tehát, fokozott elővigyázatossággal járjunk el a konzervek tartalékolásánál és fogyasztásánálI Jó ötlet L. A. Maradék szövet- vagy vászondarab­­ből két kerek lapot szabunk ki (le­het két különböző színű anyagból is). Egy másik színes anyagból 2—3 cm széles csíkot vágunk, vagy kész szegöszalagot veszünk és kézi öltés­sel vagy varrógépen összevarrjuk a kerek lapokat. A felső részén egy kis nyílást hagyunk és ezen keresztül vattával, vagy apróra szabdalt rongy­darabokkal tömjük ki, szép formásán a tűpárnát. A nyílást úgy varjuk össze, hogy a közepébe fogantyút erősíthessünk és arra a párnát fel­akaszthassuk. A szegő anyagából az egyik oldal­ra kis zsebet készítünk a gyűszű ré­szére, a másik oldalra egy pántot erősítünk, ebbe csúsztatjuk az ollót. A tűket a párna „hasába“ szúrjuk. A gondos háziasszony nemcsak a saját részére, de a vendégszobába Is készít ilyen tűpárnát. I p T £ К Zöldborsós borjúszelet: Hozzávalók: 5 db 15 dkg­­os borjúszelet, 12 dkg vaj, 60 dkg mélyhűtött zöldborsó, 3 dl tejszín, só, cukor, petrezselyem zöldje, kevés liszt. A borjúszeleteket kis­sé kiveregetjük, megsóz­zuk, lisztbe mártjuk és vajban mindkét oldalán kissé megsütjük és lá­basba tesszük. A hússütő serpenyőbe beletesszük a megmaradt lisztet, kis­sé megpirítjuk, felereszt­jük kevés vízzel vagy levessel, felforraljuk, a szeletekre öntjük és fedő alatt félig megpároljuk. Ezután hozzátesszük a zöldborsót, a tejszínt, a vágott petrezselyemzöl­det, felforraljuk, utána ízesítjük és fedővel le­takarva készre pároljuk. Ha sűrű volna, kevés tejszínnel vagy vízzel hígítjuk. Rizst vagy pirított burgonyát adunk hozzá. Lecsós sertésborda. Hozzávalók: 5 db 15 dkg-os sertésborda, 10 dkg zsír, 20 dkg vöröshagyma, 10 dkg füstölt szalonna, 25 dkg fagyasztott paprika, 20 dkg fagyasztott paradicsom, 2 dkg paradicsompüré, só, pirospaprika, majoránna, köménymag. A sertésbordákat kissé kiverjük, besózzuk, forró zsírban mindkét ol­dalán megsütjük és lábasba tesszük. A zsírban világosra pirítjuk a finom­ra vágott hagymát, hozzáadjuk az összezúzott, köménnyel összevágott foghagymát, pirospaprikát elkever­jük, kevés vízzel felöntjük, felforral­juk. A hosszú metéltre vágott füstölt szalonnát lábasban világosra pirítjuk, hozzáadjuk a cikkekre vágott fa­gyasztott paradicsomot, fagyasztott zöldpaprikát, s megsózva, néhány percig fedő alatt pároljuk majd a bordákra öntve, fedővel letakarva, készre pároljuk. Sós burgonyát vagy tarhonyát adunk hozzá. Marhatokány. Hozzávalók: 80 dkg marhahús, 10 dkg zsír, 20 dkg vö­röshagyma, 8 dkg paradicsompüré, 1 gerezd foghagyma, só, bors. A finomra vágott hagymát zsírban megpirítjuk, majd beletesszük a csí­kokra vágott marhahúst, az összezú­zott fokhagymát, borsot, megsózzuk, jól elkeverjük és kevés vizet öntve alá, többszöri keverés mellett, fedő alatt lassú főzéssel pároljuk. Ha le­vét elfőtte, kevés vizet öntünk alá. Ha a hús félig megpuhult, hozzátesz­­szük a paradicsomot, kevés vízzel felöntjük, s fedővel letakarva, rövid lére készre pároljuk. Mélyhűtött tök­ből vagy zöldbabból főzeléket készí­tünk, azzal tálaljuk. Burgonyapogácsa. Hozzávalók: 20 dkg áttört burgonya, 20 dkg vaj, 20 dkg liszt, só. összegyúrjuk és hidegre tesszük. Pihentetés után kétszer-háromszor összehajtogatjuk mint a vajastésztát. Azután két cm vastagra nyújtjuk, késsel bevagdaljuk, pogácsaszaggató­val kiszúrjuk, tojással megkenjük és forró sütőben szép pirosra sütjük. Készíthetünk belőle köményes ruda­kat is: 1 cm vastagságúra kinyújtjuk és kisujjnyi hosszúságú rudakra vág­juk. Tepsire rakjuk, tojással megken­jük, köménymaggal megszórjuk és forró sütőben megsütjük. Csúsztatott palacsinta. Hozzávalók: 5 dkg darás liszt, 5 dkg vaj, 5 dkg cu­kor, 5 tojás, 3 dl tejszín, 20 dkg na­rancsdzsem, vagy barackíz, citrom, vanília, 10 dkg zsír, 10 dkg darált dió, 10 dkg porcukor, só. A vajat kissé megolvasztjuk és fele cukorral, a tojássárgájával jól kike­verjük, hozzáadjuk a lisztet, tejszínt, reszelt narancs- vagy citromhéjat, megízesítjük egy pohár likőrrel, vé­gül hozzákeverjük a 2,5 dkg cukor­ral felvert tojáshabot. Jól megzsíro­zott palacsintasütőbe ujjnyi vastag ré­teget öntünk belőle és gyengén meg­sütjük. Ha az alja megpirult, egy-két pillanatra sütőbe is tehetjük, de csak addig, hogy felül puha maradjon. Nem fordítjuk meg. Kerek tűzálló­vagy ezüsttálra csúsztatjuk, vaníliás porcukorral meghintjük, darált dió­val beszórjuk, narancs- vagy barack­ízzel megcsepegtetjük. Ezt ismételjük, míg az összes palacsintát meg nem sütöttük. Az utolsó palacsintát pirí­tott oldalával tesszük a tetejére. Ez­után mérsékelten meleg sütőben, né­hány perc alatt átsütjük. Ebből a mennyiségből kb. 6—7 db palacsintát sütünk. Tálaláskor cikkekre vágjuk mint a tortát, vaníliás porcukorral beszórjuk, csokoládé- vagy puncsmár­tást külön adunk hozzá. Zsírban sült derelye. Hozzávalók: 28 dkg liszt, 14 dkg vaj, 3—4 kanál tej­föl, 4 tojássárgája, 4 dkg cukor, 0,5 kg vegyes kompót, 15 dkg barackíz, 1 kávéskanál rum. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojássárgáját, a tejfölt, a cukrot, csepp sót, összegyúrjuk, ci­póba formáljuk és pihentetjük. A le­csurgatott vegyes kompótot apró koc­kákra vágjuk, levét kissé kinyomjuk, majd rummal ízesített sűrű barack­ízzel összekeverjük, de ne legyen folyós. Ezután a tésztát 3 mm vas­tagságúra kinyújtjuk, 6—8 cm-es da­rabokat szúrunk belőle. A lapok kö­zepébe kávéskanálnyi halmokat te­szünk a töltelékből, széleit tojással megkenjük, összehajtjuk félhold ala­kúra, és forró zsírban szép aranysár­gára sütjük. Tálaláskor tálpapírra rakjuk és vaníliás porcukorral meg­hintjük.

Next

/
Thumbnails
Contents