Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-10-13 / 41. szám
|Ш Ш/ Nekünk mär csak a helyes magyar kiejtésre kell súlyt fektetnünk — — mondotta a szerb óvoda tanítónője. A kétnyelvű óvodők a pedagógiai intézet felügyelete alatt állnak. Az óvoda nem anyanyelvi oktatási metodikáját az Igazgatónő és Mák Irén pedagógus dolgozták ki. — A gyermekek haladását magnetofon-felvételekkel el. lenőrzik. Egyben evvel győződnek meg, hogy helyes-e a tanítási módszerük. Ok maguk is sokszor lehallgatják, hogy okuljanak belőle. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szellemileg „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára ...“ Hallgatom ezt a kedves kis gyermekdalt őshazájában, a kanizsai óvoda udvarán. Vajda Júlia és Vézsonyi Ilona óvónők játszanak a gyermekekkel. A gyermekarcok vidámak, bronzbarnára vannak sülve. — Pár napja Jöttünk vissza a Dalmát tengerpartról. A szabadkai körzetnek ott van az üdülője, Sv. Martinban. Tizenhét napos üdülés fejenként 300 új dinárjába került a szülőknek. De minden ott üdülő gyermek meghízott, jól érezte magát. Az óvónők és nevelők felügyeltek rájuk. A gyermekek bátrak, egymás közi is magyarul beszélnek. A szünetnek vége, kezdődik a foglalkozás. Az elcsendesedett teremben az óvónő kezébe vesz egy babát és megkérdi. — Stá Je to? — mutat a babára. — Mi ez? — ismétli magyarul. Egy-kőt bátortalan hangocska megszólal: —■ Ludka. — To Je ludka. — Ez baba. — Hangsúlyozza az óvó néni és a kicsinyek most már örömmel és bátran felelnek. Az órán még a rövid mondathoz három Jelzőt tanulnak. Kicsi, nagy, szép. S utána mind szaporábban lendülnek fel a kis kezek, és mondogatják. — Ludka Je vellká. Ludka Je malá. Magukra hagyjuk a kis óvodásokat és Badha Vera igazgatónő szobájában folytatjuk a beszélgetést a két nyelvű óvodáról. Kanizsán az óvodai tanítás nagy múltra tekint vissza. A Kanizsához tartozó tanyavllágban is működnek tanyasi óvodák. Ezekkel együtt huszonhárom tagozata van Kanizsának. Az Iskola első osztályába lépő gyermekek nyolcvannégy százaléka óvodából kerül ide. (Hogy ez milyen magas arány, láthatjuk, ha figyelera-Badha Vara, as ftvodák igaxgatönflje a gyermekekkel bessélgetve ellenársl metödnsáaak helyességet A kanlssai autóboss megállónál A Kekeo gyermeküdüld, ahol egyszerre 230 gyermek üdülhet a tengerparton A kanlssai gyerekek as óvoda udvarén A ssersd felvételei be vesszük Jugoszlávia országos átlagát, ahol az iskolába lépő gyermekek négy százaléka Járt óvodába az első osztály előtt). Jelenleg háromszáztlz óvodás gyermek van Kanizsán, ebből 270 magyar nyelvű óvodába, a többi szerb óvodába jár. Ahogyan bevezették a magyar óvodákban a szerb nyelvet, úgyanúgy tanulják a szerb óvodában a magyar nyelvet. Mire az óvodás gyermekek iskolába mennek, 180—200 szót tudnak szerbül, illetve magyarul. A vegyes lakosságú vidékeken a magyar nyelvű alapiskolákban éppenúgy kötelező a szerb nyelv, mint a szerb Iskolákban a magyar. — A szerb óvodákban nincs problémánk a fogalmak elsajátításával, mert a gyermekek ezt egész pici korukban a környezetüktől megtanulják. gyengébb óvodás gyermek is képes könnyedén elsajátítani 180 szót más nyelven. Mig a fejlettebb szellemi képességű gyermek könnyedén megtanul 210 szót is. Jugoszláviában e vajdasági óvodarendszer különbözik a mi napközis rendszerünktől. Az állam csak a pedagógusokat és az óvoda fenntartását fizeti. Nem járul hozzá a segédszemélyzet, szakácsnő stb. fizetéséhez. Az óvodát nem támogatja semmilyen üzem, sem szövetkezet. Ezért csak meleg tízórai, illetve uzsonna van az óvodákban és az iskolákban. Kanizsán egy konyháról kapják a meleg ételt a gyerekek, tej, kakaó, tea, lángos, lepény stb. formájában. Ezt azonban teljes egészében a szülők fizetik. A gyermekek ebédre hazamennek és az óvodában sehol sincsenek berendezkedve délutáni alvásra. Az óvoda látogatása az Iskola előtti években kötelező, tekintet nélkül arra, hogy az anya munkaviszonyban van, vagy sem. A gyermekek szívesen Járnak óvodába, ahol olyan szeretettel foglalkoznak velük. Az óvónők pedig szívesen vesződnek az apróságokkal, vállalva a több munkát is, mint amit a törvény előír, mert nagy öröm a gyerekek kis értelmében a tudás mécsosét gyújtogatni. És arra, hogy ők többet vállaltak magukra a nyelvi oktatással, egyszerű a magyarázat. Azt akarják, hogy a szerb és magyar lakosság a Vajdaságban egymást megértve testvérként éljen, hazájukat építve. De ezt Jugoszláviában a kanizsai óvónőknél Jóval többen akarják. L. E.
