Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-10-06 / 40. szám

GYERMEKKORI fejfájás A nagyobb gyermek már saját maga meg tudja mondani az orvosnak, hogy fáj a feje. A csecse­mő és a kisgyermek azonban még nem. Náluk csak feltételezzük a cephalalgia jelenlétét az egyes szemmel látható jelek alapján. A fejfájásos csecsemő ideges, nagyon ingerlékeny, sirós, nem tud aludni. A hideg borogatás hatására rend­szerint megnyugszik és el is alszik. Az ilyen kisgyermekek kivizsgálásakor gyakran közép­­fültőgyulladás, esetleg agyhártyagyulladás for­májában találjuk meg a kiváltó okot. A kora­szülöttek fejfájását és sirósságát az agy ereinek fejletlenségével magyarázhatjuk. A két-három éves gyermek már rendszerint meg tudja mon­dani, hogy fáj a feje. Az iskola előtti korban a neurotikus gyermekek gyakran utánozzák a szüleiket, ha azok sokszor panaszkodnak előttük fejfájásról. A kisgyermek, de főképpen az iskolás az első években ezt a „fejfájást" zsarolási célokra használja fel a szülőkkel, de még inkább a nagy­szülőkkel szemben. Sok gyermek szenved fejfájásban az iskolába járás első éveiben. Ennek leggyakoribb oka a látási zavarok, például a rövid- vagy messze­­látás és az úgynevezett asztigmatizmus. Ebben a korban a fejfájásnak gyakran neurotikus-ideges jellege van, a kis iskolás valamilyen oknál fogva fél a tanítótól vagy az osztálytársaitól, pl. ha kigúnyolják. Ebben az esetben a környezetváltoz­tatás eredményhez vezet. Gyakran okoz fejfájást a nem eléggé higiénikus életmód, amikor a gyer­mek csak állandóan zárt helyiségben tartózkodik harisnyanadrág és nincs eleget a szabad levegőn, nem tud ren­desen emészteni, esetleg túltáplált. Ezen a bajon igazán könnyű segíteni, csak ésszerűen kell összeállítani a gyermek napi programját. A hir­telen és a nagyon intenzív napozás szintén okozhat fejfájást. Különösen a pubertás idejé­ben találkozunk a nyurga, hirtelen megnőtt gyermekeknél az úgynevezett ortosztatikus fej­fájással, melynek a magyarázata abban rejlik, hogy az ilyen gyermeknek az agya a hosszabb álló vagy ülő helyzetben nem kap elég vért. A fejfájást rendszerint eszméletlenség is követi. E tünetek azonnal eltűnnek, ha lefektetjük a beteget. Néha fejfájást okoz, ha a gyermek nem eszik pontosan a megszokott időben, ha nem üriti ki ppntosan a vizeletét és a székletét, vagy emésztési zavarokkal küzd. A civilizált emberiség egyik leggyakoribb be­tegsége a migrén. E betegség már a kisgyermek­­korban is jelentkezhet, de első tünetei rend­szerint legkésőbb a pubertásig jelentkeznek. Nagy szerepet játszik Itt az öröklődés és az allergia, vagyis a túlérzékenység 'bizonyos ételek iránt, mint például a tojás, tej, húsok és egyes gyü­mölcsök, vagy esetleg belélegzett poros, szennye­zett levegő. Leggyakrabban azok a gyermekek szenvednek migréntől, akiknek a szülei, esetleg a nagyszülei migrénesek voltak és akik koráb­ban maguk valamilyen allergiás betegségben vagy asztmás légcsőhurutban szenvedtek. A mig­rénnél a fejfájás tipikus rohamokban jelentkezik, amelyik egy pár óráig tarthat, de jó pár napig is és rendszerint hasfájás, hányinger, hányás, székrekedés vagy hasmenés kíséri. Ennek a tipi­kus gyermekkori migrénnek valódi kiváltó oka az agy ereinek összehúzódása. A menstruáció idején gyakran észlelhetünk a serdülő lányoknál migrént. Ebben az esetben jó gyógymód a saját vérnek bőrbe fecskendezése, amely antlallergiás hatású. Nagyon gyakori az úgynevezett antimikrobális vagy antivfrusos allergia, amikor a szervezet túlérzékeny a saját benne levő fertőző gócokkal szemben, mint pél­dául a krónikus mandullagyulladás vagy a szu­vas fogak. Itt a gócok eltávolítása, mint az előbbi esetekben a kivá'ltó étel vagy a por eltá­volítása, azonnali javuláshoz vezet. A migrén kezeléséhez ezenkívül nagyon fontos a nyugodt, rendezett életmód. A beteg tartózkodjék sokat a szabad levegőn, fogyasszon sok gyümölcsöt és zöldséget és a sok szénhidrát meg zsiradék he­lyett fogyasszon Inkább fehérjedús táplálékot, főképpen tejet. Jó hatású fájdalomcsillapító az Acylpyrin és az Acylcoffin, valamint a Dihyd­roergotamin. A cephalalgia kezeléséhez még csak annyit fűzök hozzá, hogy itt fontos a kiváltó ok fel­derítése és csak annak eltávolítása után lehet tartós javulást várni. A tüneti kezelés csak ideiglenes jellegű lehet. PULÓVER MUDr. Juhász István В» ÁRNYÉKÁBAN Halál a nagycétényl bérmáláskor. -Ez a régi település, — temploma Domonkos eszter­gomi érsek Idejében, 1307 körül épült —, ma már afféle kis város, modern épületek­kel, Járdával. Sűrű autóbusz­járat köti össze Nyitrával. A népes falu forgalma még Jobban megélénkült — ami­kor nyáron bérmálni jött a nagyszombati püspök. Cukor­kaárus, vásáros, lövöldés Is érkezett a faluba, akár búcsú napján. Két bérmaapa, Jócsik Ottó és Csanda János, falu­beli fiatal munkások Is el­vitték a fiatalokat kissé szó­rakozni. A lövölde előtt kez­dődött a tragédia, mely rész­letesebben a napokban gön­­gyölődött fel a nyitrai járás­bíróság előtt... Mert Nagy­­cétényben olyasmi történt, ami ritkán szokott előfordul­ni bérmálások alkalmával.,. Halál... A Járásbíróság sok tanút hallgatott ki. Megállapítot­ták, hogy a két fiatal tettes, Jácsik Ottó és Csanda János a lövölde előtt találkozott Szőke Ferenccel és fivérével. Jócsik azt vallotta, hogy ré­gebben nézeteltérése volt Szőkével I Pofonok Is estek. Hogy mlért, azt már nem tudta megmondani. Szőke felszólította Jócsikot, kövesse őt. Barátja, Csanda figyel­meztette, hogy Szőke kezében kés van. Szőke ekkor fenye­getőig a lábára lépett. Mindketten úgy vélték, oko­sabb lesz, ha a helyszínről elfutnak. Ezt Is tették. Ami a lövölde előtt történt — csak előjáték volt. Jócsik azután betért a kocsmába, ahol találkozott keresztapjá­val, Jaruska Tiborral. Csanda kinn maradt a vendéglő előtt. Oda jött Szőke a fivérével. A kocsmából kijövő Jaruska Szőkét kabátjánál megragad­ta és megkérdezte — mit akartak az előbb Jócsikkal és Csandával? Szőke kezé­ben a vádlottak vallomása szerint Ismét megvillant a kés. Jócsik arcul ütötte Szőkét, aki a földre esett, majd sza­ladni kezdett az országúton. Jácsik, majd Jarus és Csanda Is utánaeredtek. Mikor Jócsik három-négy méterre volt Sző­kétől, tojás nagyságú követ dobott feléje, fejen találta. Szőke a földre zuhant. Ezután a vádlottak vallo­másai eltértek. Jócsik azt val­lotta a főtárgyaláson, hogy mikor Szőkéhez ért, kicsavar­ta kezéből a kést, mely vagy másfél méterre repült el. Át­lépte a testet, hogy a kést felvegye, s mikor visszafordult látta, , hogy Csanda Szőkét többször fejbe rúgta... Csanda szerint Jócsik volt az, aki rúgni kezdte Szőkét, még­pedig fejbe, ö csak mint Jócsik barátja avatkozott be­le a dologba, és Szőkét csak a lábán, meg a hátán rúgta meg. Azt mindkét vádlott állí­totta, hogy Jaruska egyszer sem rúgott Szőkébe. Dr. Gregus orvosszakértő szerint Szőke közepes sérülé­seket szenvedett. A halál oka az volt, hogy Szőke a rúgás következtében agyrázkódást és Idegsérülést szenvedett; maga is Ittas lévén. — 2,5 promille alkoholt mutattak ki vérében halála után Is — hányni kezdett, a váladék a légcsőbe került és ez fulla­dást okozott. A bíróság a tárgyaláson megállapította, hogy két vádlott közül Csan­da cipőjén vas volt, a követ viszont Jácsik dobta a kopo­nya Irányába. Hogy melyik rúgás volt a végzetes, az teljesen nem volt megállapít­ható. A nyltral járásbíróság mindkét vádlottat bűnösnek Ismerte el, halált okozó testi sértés ügyében és mindkettőt hatévi szabadságvesztésre ítélte. A vádlottak fellebbez­tek, úgyhogy a cétényl bér­máláskor történt véres ügy­gyei a bratislavai kerületi bíróság Is foglalkozik. (M. L.) Az eredeti pulóver 33 dkg, a harisnyanadrág 35 dkg fehér fonálból készült 2 Vz-es kötő­ét horgolótűvel. Áttört minta: a leszámolható rajz szerint készül. A rajz két mintacsoportot mutat, amelyek állandóan ismétlődnek. A sor elején és végén szegőszemet kötünk. A mintát alulról fel­felé, a sorokat jobbról balra olvassuk. A visszafelé haladó sorokban (nincsenek jelölve) az összes szemeket és ráhajtá­­sohat fordítottan kötjük. A mintát kialakító 16 sor folyto­nosan ismétlődik. 14 szem 24 sorban egy 5 cm-es négyzetet ad. Jelmagyarázat: tömött koc­ka — sima, jobbra dűlő három­szög — 2 szemet simán össze­kötünk, balra dűlő háromszög — 2 szemet áthúzva össze­kötünk (1 szemet leemelünk, 1 szemet simán lekötünk és át­húzzuk rajta a leemelt szemet), kör — r Ahajt ás, fordított у — 3 szemet összekötünk (2 szemet leemelünk, a következő szemet simán lekötjük és áthúzzuk rajta a leemelt szemeket). Pa­­tenthötés: 1 sima, 1 fordított. A következő sorokban a simá­ra sima, a fordítottra fordított szem kerül. Jersey kötés: a szí­nén sima, a visszáján fordított. Pul A méretünkre készített sza­básminta szerint kötjük. A kö­zölt méret 90 cm-es mellbőség­nek felel meg. Az elejét és há­tát 141 szemre kezdjük és az áttört mintával dolgozunk. A hátát a karöltővel egyvonalban kettévesszük és külön fejezzük be a két részt. Az ujjakat 63 — 63 szemre kezdjük és 5 cm pa­tentkötés után az áttört mintá­val folytatjuk a szabásminta szerint. A gallért 107 szemre kezdjük és jersey kötéssel 12 cm magasra kötjük. A szemeket a tűn hagyjuk. A kész részeket összeállítjuk. A gallér tűn hagyott szemeit tűző öltéssel a nyakkivágáshoz varrjuk. A gallért kettéhajtluk és a visszáján leszegjük. A há­ta nyílásába zippzárat varrunk. A pulóver alfát 2 sor rövid­pálcával horgoljuk körül. Harisnyanadrág A nadrágrészt a felső bőség­nek megfelelő szemszámra kezd­jük (225 szem) és a szabás­minta szerint dolgozunk. 3 cm jersey kötés után az áttört mintával kötünk tovább. A hát­só nadrágrész számára rövidí­tett sorokat kötünk, vagyis a háta közepén először a nyílig kötünk, fordulunk, visszaköt­jük a sort és még 11-szer 6 szemmel kevesebbet kötünk, majd az összes szemekkel dol­gozunk tovább. Az eleje köze­pén levő nyílnál kettéosztjuk a munkát, két részben dolgo­zunk tovább és hasonlóan ké­szítjük a lábaszárát is. A nadrágrész szemeit lekötjük, a háta közepétől a nyílig (27 szem), tovább kötjük a nadrág­részt, és az ellenkező oldalon a másik lábaszárnak 27 új sze­met képezünk. A lábfej részé­re a sor elején és végén a sze­meket a nyílig segédtűre vesz­­szüh (14—14 szemet) és a többi szemekkel áttört mintá­val kötünk. Az 1. vonaltól jersey kötéssel dolgozunk. Az 1. és 2. vonal között a spicc részére rövidített sorokat kö­tünk, tehát a következő 20 sor végén mindig 1 szemmel keve­sebbet, majd a következő 20 sor végén 1 szemmel többet. A sarkat a 3. és 4. vonal kö­zött úgy alakítjuk ki, mint a spiccet. A sarok szemeit segéd­­tűre vesszük. A betétrészt az egyik saroknál kezdjük 3 szem­re és a szabás szerint az áttört mintával kötjük. A sarok tűn hagyott szemeit a lábszár alsó széléhez varrjuk. A derékrész szegélypántját a visszájára hajt­juk, leszegjük és gumit varrunk bele.

Next

/
Thumbnails
Contents