Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-27 / 4. szám
ORDíthtt Már évek óta gondot okoz a Helyi Nemzeti Bizottság mellett működő nőbizottság elnökei tevékenységének hathatós biztosítása. Ha a munkaterv meg is születik, a végrehajtása rengeteg akadályba ütközve holtvágányra jut. Ezért is megérett az átszervezésre. Az élet, a fejlődés megmutatta, hogy a nőmozgalmi munkára, s annak magasabb színvonalára nagy szükség van. A minap beszélgetést folytattam két HNB mellett működő nőbizottság elnöknőjével. A nyitrai járásban Lédecen, és a dunaszerdahelyi járásban, Nyárasdon. Linek Marcella elvtársnő a lédeci nőbizottság elnöknője semmit sem tudott a nőbizottság átszervezéséről s úgy fordult a dolog, hogy ő lett a kérdező. Hogyan indult meg az átszervezés? Napjainkban már teljes aktivitással dolgozik a Nőszövetség munkáját előkészítő bizottság. A járásokon, a pártbizottság, a nemzeti bizottság, a szakszervezeti tanács, a nemzeti front, az ifjúsági szervezet és a járási nők komissziójának részvételével. A nőmozgalomban aktív szerepet betöltő asszonyokat is bevonnak a munkába, akiknek a nők között végzett munkája során nyert tapasztalataik nélkülözhetetlenek a nőbizottságok átszervezésénél. Mi a teendő a falvakban? A falvakon is folynak az előkészületek a nyilvános gyűlések előkészítésére. A falusi pártszervezet, a HNB, a CSISZ és a jelenlegi nőbizottság tagjainak aktív részvételével. A nyilvános gyűléseknek, ahol a nőszövetség vezetőségét választják, lehetőleg február hónapban kell lezajlaniok. A legszükségesebb esetekben, ahol az előkészületek nem eléggé alaposak, a legkésőbbi időpont március 15-e lehet. Mindez azonban a körülményektől és a járási konferencia kitűzött időpontjától függ. Kiket hívunk meg az alapító nyilvános közgyűlésre? Elsősorban valamennyi asszonyt és leányt tizennyolc éven felül, foglalkozásra való tekintet nélkül, Első és legfontosabb feladatának tartsa valamennyi tisztséget betöltő nő, hogy ezen a gyűlésen részt vegyen. Orvosnő, tanítónő, mérnöknő, technikus vagy hivatalnoknő sem szabad, hogy hiányozzon erről a gyűlésről. Nagyon fontos, hogy együtt indítsák útjára az új alapokra fektetett nőmozgalmi munkát, hogy ez a nőszervezet kifejezze akaratukat és hogy hathatósan segíthesse őket munkájukban, társadalmi pozíciójukban, magánéletükben egyaránt. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az újonnan meginterjú szervezett szövetségnek együtt kell dolgoznia a nemzeti bizottsággal és a többi tömegszervezetekkel. Fontos, hogy minden vezető személy ott legyen a gyűlésen: a helyi pártszervezet elnöke, a HNB elnöke, az EFSZ elnöke, az AG igazgatója s azon üzem igazgatója és ÜB-elnöke, ahol nők dolgoznak, az iskola igazgatója és pedagógusai. Az így biztosított nyilvános gyűlés egyik előfeltétele annak, hogy jól induljon a szervezet munkája. Az alapító közgyűlésen megválasztják a nőszövetség elnöknőjét, a helyettesét, titkárát, a gazdasági felelőst, majd a működés egyes ágazataival megbízott felelős ügyvezetőket. Például: a nevelés, üzlet ellenőrzés, szolgáltatás, egészségügy stb. terén. Hogy milyen választott ügyvezetők lesznek ezeken kívül, azt a helyi előkészítő bizottság határozza meg. Ajánlatos egyes szervezetek és üzemek együttműködésével is megbízni választott egyéneket. Ezen a gyűlésen választják meg a járási nőkonferencia küldötteit. Mi lesz tulajdonképpen a Nőszövetség feladata? Első és legfontosabb feladata az asszonyok közötti politikai nevelőmunka. Nemcsak azért, mert a dolgozók 44,6 százaléka nő, hanem azért is, mert ő reájuk hárul a jövő nemzedék nevelésének feladata is. Ebből kiindulva az ő tulajdonságaik, politikai, valamint kulturális fejlődési fokuk határozza meg az új problémákhoz való hozzáállásukat. Ez a nevelő munka kell, hogy az össztársadalmi érdekkel összhangban legyen. Nemkülönben a nők egyéni, és családi problémáik szükségleteiből indujon ki. Vagyis meg kell teremteni az összhangot a munka, az anyai és a társadalmi hivatás között. Az állásban levő nők helyzetét tekintetbe véve szükséges a szakszervezetekkel való jó összmunka kiépítése. A másik fontos feladat a nemzeti bizottságokkal való közreműködés. Ugyanis csak ezzel a közös munkával járulhat a nőszövetség a lakosság érdekeinek és szükségleteinek kielégítéséhez. Mindehhez szükséges a fogyasztási- és termelő szövetkezetekkel való együttműködés. Hogy a nőszövetség a jövő nemzedék szellemi, morális, érzelmi és szép iránti érzékenység fejlődését pozitívan befolyásolhassa, kell, hogy a szülők gondoskodását, aktív nevelő hatását elősegítse. Ehhez elengedhetetlenül fontos a szülői munkaközösséggel és az iskolával együtt dolgozni. Az anyai hivatásra való előkészítés, a házassági problémák, a szabad idő jó kihasználása mindez úgyszólván kötelezi a nőszövetséget az ifjúsági szövetséggel való összmunkára. X x Apró, de nagyon fontos problémákról beszélgettünk Kubik elvtársnővel, a nyárasdi HNB mellett működő nőbizottság elnöknőjével. Elmondta, hogy soksok évi munka áll mögötte, de az utóbbi időben a falusi dolgozók nagy érdektelenségével találkoznak egyes akcióik megszervezésénél. — Sokszor önmagamat is okolom és úgy gondolom, jobb lenne, ha fiatalabb kerülne a helyembe. Lehetséges, hogy túlságosgn beleszoktam egy kerékvágásba. Ezenkívül azt is meg kell állapítani, hogy nem tudunk olyan színvonalas programot vagy tanfolyamot biztosítani, amit az emberek előbbre valónak tartanának, mint a televízió-nézést. Ami érdekelné őket, vagy tanítaná, arra sajnos nincs pénzünk. Szeretném megtudni, Milyen érdekkörök megszervezésére van kilátás a Nőszövetség keretén belül? Nagy figyelmet kell hogy szenteljen a helyi nőszövetség az érdekkörök megszervezésére. Lehetnek beszélgetési, előadási vagy praktikus bemutatási formák. Például: Menyasszonyok-vőlegények iskolája — közösen megszervezve a CSISZ-szel, varró és szabászati tanfolyamok, főző tanfolyamok, ügyes kezek iskolája vagy a gyermeknevelésről, betegségekről szóló előadássorozatok. Miből fedezzük az előadások anyagi részét? A helyi szervezeteknek saját akcióikból leleményesen kell megteremteniök a pénzügyi alapot. Kötelező tagdíj nincs, azonban önkéntes tagdíj létezik. Ebben az esetben fel kell használni a régi tapasztalatokat. Egy-egy brigádnap ledolgozása, tavaszi-nyári mezőgazdasági munkánál vagy az üzemekben elegendő anyagi alapot teremthet arra, hogy télen egy-egy szaktanfolyamot megindíthassunk s ezt a tanfolyam keretén belül tovább fejleszthessük. A múltban is voltak kezdeményezők, akik például brigádmunkából varrógépet vásároltak és később órabérre kiadták használatra. Vagy edény-kölcsönzőt létesítettek lakodalmak, ünnepségek számára, természetesen a megszabott áron. S a nőbizottság sohasem volt pénzzavarban. Ezenkívül még rengeteg más formája is van az olyan kereseti forrásnak, amely egyúttal a lakosság szolgáltatásának hézagait is pótolja. « Egyébként minden faluban akadnak ügyes, találékony asszonyok, akik az újonan alakult nőszövetség keretén belül is anyai szeretettel, kitartással, odaadással teremtik újjá nőmozgalmunkat. Biztosan találnak választ munkájuk közben még az el nem hangzott kérdésekre is. SZARKA ERZSÉBET
