Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-21 / 29. szám
ÚJABB CSEHSZLOVÁK SHOW AZ EXPO 67-EN Nemsokkal azután, hogy hazánk pavilonjában a kétmilliomodik látogató ünnepélyes fogadtatása zajlott le, újabb meglepetés várt a látogatókra. Ezúttal élsportolóink egy kamara spartakiáddal arattak káprázatos sikert, amelynek fénypontját a gimnasztika királynőjének, V. Cáslavskának fellépése jelentette. Jó lenne, ha sportolóink visszatérése után az Expo 67-en bemutatott minispartakiádot itthon Is megnézhetnénk. Vlileilelom VB A dél-caehonxégl teától kórnyesetban fekve Llpnéban rendelték meg as Idei vlxleslalom VB küidelmelt. A bejnokeég 9 vanenyiiémában Ciehiilovákla négy eranyérmet nyert. A 3 kajak egyesben § pálmét ai NDK lányai vitték el. KOifltflk at egyik eredményes versenylé • 131-es számé Beardel Richter volt. CTK - felvételei „TEGNAP, MA ES HOLNAP" a elme Vittorio de Slca olts« rendesó komédiéjének. A feldolgozott három történet hóse egy-egy sserelmespár. A siarelmespárok alakitól Sophia Loren és Maroello Maatrolannl. Mindhárom hnmoros történet más-más környeletben játszódik, s tekintettel a szereplókra, a film bizonnyal nagy sikerre számíthat. „A DOMB“ címé angol film a második világháború alatt egy afrikai hadifogoly-táborban jétszúdik. Megrázó képet fest azokról a körülményekről, amelyek végül Is néhány fogoly lázadását kiváltották. A filmet egyékbént az ÍBÓS-Ös cannesl filmfesztiválon díjjal tüntették ki. Főszereplője a nyugaton nagyon népszerű Sean Connery. Vüra Chytllová „SZÁZSZORSZÉPEK“ olmfi filmje sajátságos művészi alkotás, amely két mai lány sorsán mutatja meg a világ „romlottságát". Külön említést érdemel faroslav Ku- Bera operatőr munkája, aki ebben a filmben valóban remekelt. Frant. Kramár ^ árpatábla, molynak szélei két falu végét érintik, csendesen hömpölygő tengerre hasonlít. Távolbál három kombájn, mint a gőzhajó, lassan, a biztos cél felé haladva közeleg. A sárgára érett kalászok kegyelemért esdekelve egymás után hajolnak meg előtte. Am a gép kegyelmet nem adva nyeli el mlndannyiukat. Minden előre kiszámított pontossággal történik. Semmi jele a sietségnek, idegességnek. A kombájn megbízható, rendes munkát végez. A szalma kalászmentes — a veszteség minimális. Mire a tartály megtelik, a szállító traktor Is megérkezik. Egy percnyi Időveszteséget sem észlelni sehol. — Ma már észre sem vesszük, hogy aratás van — mondja Kovács István mérnök, a szövetkezet elnöke. — Az élő munkát, ahol csak lehetett, géppel helyettesítettük. így nemcsak gyorsítottuk és könnyítettük az aratási munkát, de olcsóbbá Is tettük. A 323 hektár gabonaneműt tizenkét nap alatt raktárba visszük, s ha az Időjárás engedi, huszonkét nap alatt a szalmabetakarítással, tarláhántással Is rendben leszünk. Takarékoskodni... Takarékoskodni az idővel, a munkaerővel — mert ez mind pénzt Jelent. Persze ehhez elsősorban szakértő vezetők kellenek, akik ennek megfelelően irányítják, szervezik a munkát. Kovács István, a szövetkezet elnöke nem hiába szerzett kétszer mérnöki oklevelet. Tudásáról, szervezőképességéről s nem utolsósorban emberismeretéről két évi működése alatt meggyőződött a tagság. Elég, ha példaként az aratást említjük. Sikerült elérni, hogy nem Jelent csúcsmunkát. De éppen ez az az Időszak, amelyben minden állandó dolgozót alkalmazni tudnak. Az egész aratás alatt nincs munkaerőhiány, de nincs fölösleg sem. Ami pedig a takarékosságot Illeti — gépesítették a szalmarakást, aminek következtében hektáronként négy munkaerővel kell kevesebb, s így egy hektár szalma betakarításának költségét hatvan koronával csökkentették. rálfy Sándor agronámus ötlete nyomán a gabonanemű tisztításánál is megtakarítják három dolgozó bérét. Egy kis ügyességgel majdnem önműködővé alakították a tisztítógépet, melyet ezentúl négy ember helyett egy is nyugodtan elláthat. A legjobbak között A királyfiakarcsai szövetkezet ma a dunaszerdahelyi járás legjobbjai közé tartozik. Az ugrásszerű fejlődés kéthárom évvel ezelőtt következett be. A változás okát elsősorban a munkaszervezésben kell keresni. Mert a természeti adottságok — a föld, az éghajlat — megfelelőek. S az utóbbi években még az Időjárás Is kimondottan kedvezett. Tehát a gazdálkodás színvonalát egyre Inkább a munkaszervezés, a munkához való viszony határozta meg. A növénytermesztési munkákat agrotechnikai határidőben végezték. Hektáronként 280—290 kg szervetlen trágyát juttattak a földbe. A gyom ellen vegyszerekkel védekeztek. Mindez csakhamar megmutatkozott a termésben is. Hektáronként 40 q bú-A gabona betakarításét küivetlan kombájn-aratással végzik. Ahol I NEM GOND AZ ARATÁS zát, 32 q árpát, 380 q cukorrépát termeltek. Természetesen a növénytermesztés eredményei erősen visszatükröződtek az állattenyésztésben Is. A bőséges takarmány, az állatokról való gondoskodás meghozta a hatását. Az évi fejésl átlag egy tehéntől meghaladta a 3100 (I) litert. (Összehasonlításképpen az átlagos évi tejhozam tehenenként Csehszlovákiában 1800, az NSZK-ban 3496, Belgiumban 3811, Luxemburgban 3300, Franciaországban 2596 liter.) Az összjövedelem emelkedésével egyidejűleg növekedett a dolgozók bére is. Ugyanolyan beosztásban sokkal magasabb lett a fizetés, mint 1962-ben volt. Például Bartha Ferenc anyasertés gondozó 1962-ben egy anyától átlagosan 9 malacot választott el. Évi jövedelme 12 620 korona volt. 1966-ban már 20,5-re emelkedett az elválasztott malacok száma, s évi fizetése meghaladta a 32 321 koronát. Es így sorolhatnám tovább Genes Vendel és Varga Dénes fejőt, Bartal Ignác takarmányelőkészítőt, Kővári József traktorost és a többieket, akiknek évi jövedelme 1962-től háromszorosára emelkedett. Az utóbbi években az emberek érzik, munkájuk mennyisége és minősége szerint kapják a fizetést. Az a tudat Is já munkára ösztöznl őket, hogy a szövetkezet már nem szorul úgy munkaerőre, mint néhány évvel ezelőtt. Az emberek egyre Inkább megbecsülik a munkahelyüket. Tudják, sehol nem keresnének annyit, mint otthon a szövetkezetben. S a környezet sem sokkal különbözik már az ipari munkásétól. A gazdasági udvarban aszfaltozott út vezet az Istállókhoz, melyet este neonfény világít meg. Nem hiányzik az állandó melegvízzel ellátott fürdőhelyiség sem, ahol a dolgozók munka után megmosakodhatnak, átöltözhetnek. Mit csinálnak az asszonyokf A nagyfokú gépesítés és az elegendő férfi munkaerő mellett az asszonyok csupán kisegítő munkát végeznek a szövetkezetben. Idejük nagyobb részét a háztartási munka köti le. Ott, ahol a férj a szövetkezetben dolgozik, nincs Is szükség arra, hogy a feleség Is alkal-A siOvetkezet elnöke. Kováéi litván mérniik éi Érdéi Béla eioportvexató lovaihlntóva! naponta bajérjék a határt. mazásban legyen. A szövetkezetből származó bevétel elég a család fenntartására. Az asszony dolga a gyermeknevelés, a háztáji föld rendben tartása és a mindennapi munka a ház körül. Persze vannak asszonyok, akiket nem elégít ki a családanya szerepe, vagy nagyobb pénzösszeget Igénylő befektetést terveznek s ezért munkába szeretnének menni. A szövetkezet vezetősége nem utasítja vissza őket. A kertészetet csupán ebből a célból bővítették. Itt dolgoznak a fiatal lányok Is, akik a kilencéves Iskola befejezése után a mezőgazdasági munkát választották, Az utolsó két évben nagyon kedvező, nyugodt légkör alakult ki ebben a szövetkezetben. Mindez Indokolt, hiszen ebben a nem egészen kllencszáz hektáros szövetkezetben, ahol aratás előtt hatszázezer korona van a folyószámlán — a dolgozók megélhetése valóban biztosítva van. H. ZSEBIK SAROLTA A kertéexUnyok
