Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-01-20 / 3. szám

(Atíjdtr-HÄZIASSZONYOK АВС-je Disznótorok ideje Ilyenkor, január ha­vában a sötét, fa­gyos reggeleken gyakran villan meg a falusi udvarokon a disznóölőkés, fel­hangzik a gömbö­lyűre hízott állat rö­­fögése, kétségbe­esett visítása. A száraz szalma fel­lobbanó lángja sis­teregve perzseli le az állat göndör sző­rét és ízesebbé te­szi a húsát, szalon­náját, amelyből sok ínycsiklandó falat készül. Az ízletes hurkák, disz­nósajtok készítése, húsok pácolása, hogy úgy mondjam — apáról fiúra száll, minden család a szájaíze szerint készíti el, mégis szeretnénk né­hány dologra felhívni a háziasszonyok figyelmét. A keményre alvadt, szép áttetsző színű, jó ízű kocsonya főzésének is megvannak a maga sza­bályai. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy a húsokat — fül, farok, csülök, fej, nyelv, bőrök stb. — nagyon jól tisztítsuk meg. A sózott húsokat már előző nap áztassuk be meleg vízbe, hogy a felső bőrréteg jól megpuhulhasson, és másnap többször váltott meleg vízben éles késsel jól ka­parjuk meg és mossuk tisztára. Ahány kiló a hús, még egyszer annyi vizet öntsünk rá, hogy a húso­kat kb. három ujjnyira ellepje. A kocsonyát lassú forrás mellett annyi ideig főzzük, amíg a csontos részeiről a hús szinte magától, könnyen leválik. A kocsonya ízesítésére használt vöröshagymát, fokhagymát, szemes borsot, kevés leveszöldséget akkor tegyük bele, amikor már egy keveset főtt a hús. A sózással nagyon vigyázzunk! A fiatalabb húsok általában 2—3 óra alatt vajpuhára főnek, az öregebb állat húsát esetleg tovább kell főzni. Ha közben a kocsonyalé nagyon elfőtt, mindig annyi vízzel pótoljuk, hogy a húsokat ellepje, amikor azonban már elkészült, nem szabad hozzá több vizet önteni. A kocsonyáiéról teljesen le­szedjük a zsírt, és úgy töltögetjük a húsokra. A végén a lemert kocsonyazsírból olvasszunk fel egy keveset, keverjünk hozzá egy kevés piros­­paprikát és 1—2 kiskanálnyit csurgassunk minden tál tetejére. Sokan azt állítják, hogy a sonka főzése nem kíván különösebb hozzáértést. Pedig ahhoz, hogy finom, nedvdús és jól szeletelhető legyen a son­kánk, nagyon is ügyelni kell a főzésre. A keveset főtt sonka kemény, a túlfőzött sonka enyvanyagai mind kioldódnak, száraz lesz, nem lehet szépen szeletelni, mert széthullik. A füstölt húst is, ugyan­úgy, mint a kocsonyahúsokat, már előző nap áztassuk meleg vízbe és kaparjuk le, mossuk tisz­tára. Annyi vízben tegyük fel főzni, hogy a sonkát jól ellepje. Főzés közben, kb. egy óra múlva kós­toljuk meg a levét és ha nagyon sós, öntsük le róla és más vízben főzzük puhára. Ha beleszúrjuk a villát és az könnyen járjj át a húst, a bőre puha és a csülökrésznél kissé összehúzódik, akkor már abbahagyhatjuk a főzést. Vegyük ki a forró levéből, és tegyük azonnal egy nagy tál hideg vízbe, amelyben legalább 10 percig hagyjuk állni. Utána tegyük egy tálra és csak akkor szeleteljük, ha már kihűlt. ízléses étkezősarkot állíthatunk össze a képen látható fényezett, világos, faragott bútorból. A szoba belső hangulatát elsősorban a friss, üde színhatású bútorhuzat emeli. Természetesen ügyelni kell, hogy a lakásdiszek is összhangban legyenek a bútor stílusával. Ehhez a faragott bútorhoz a legjobban háziszőttes szőnyeg és faldisz illik. Finom májashurka 1 kg sertéshúst (soványát és kö­véret), veséjét, nyelvét és szalonna­­bőrkét főzzünk puhára és vagdaljuk jól össze. Daráljunk bele 25 dkg nyers sertésmájat, majd az egészet szitán törjük át. Sóval, majoránná­val, törött borssal és szegfűszeggel fűszerezzük és egy kevés abálólevet öntsünk hozzá. Jól összegyúrjuk és kanállal a hurkabélbe töltjük. A szélét fogvájóval összetűzzük. Az abaléhez öntsünk egy kevés hideg vizet, tegyük bele a hurkát és las­sú forrás mellett addig főzzük, amíg a tetejére jön. Kiszedjük és hideg vízbe tesszük. Füstölve és szeletekre vágva különösen finom. Háziszalámi Nyolc kg kövér sertéshúst és 2 kg száraz marhahúst apró kocká­ra vágunk és deszkára kiterítve, 2 napig szikkadni hagyjuk, majd finomra őröljük. Teszünk hozzá 25 dkg sót, 4 dkg fekete, 1 dkg fehér borsot darálva, 3 dkg salét­romsót, 3 dkg összezúzott fokhagy-Bádogdobozból gyertyatartó Ügyes barkácsolók bádog- vagy kon­zervdobozból könnyen elkészíthetik a ké­pen látható gyertyatartót. A bádogdobo­zokat előzőleg nlajfestékkel befestjük Ha nem áll rendelkezésünkre rozsdamen­tes drót a gyertyatartó talapzatára, azt is mázoljuk be. A gyertyatartót egyszínű­re, vagy tetszés szerint különféle színűre festhetjük. Természetesen ügyelnünk kell arra, hogy a kiválasztott színek össz­hangban legyenek lakásunk színeivel. Mindenesetre pasztell színű festéket használjunk. Ha a bútnrhuzat barna zöld színösszeállítást), az egyik tartó lehet halványzöld, a másik sárga, a harmadik világosbarna, a negyedik drapp színű. Ha piros, szürke, vagy kék a bútorszövet, halványkékre, galambszürkére, világos­pirosra és rózsaszínűre festhetjük a do­bozokat. (P. J.) Disznótoros receptek mát és 2 dl valódi konyakot. Vas­tag marhabélbe töltjük, nagyon szo­rosan. A végét elkötjük, végig be­spárgázzuk és két napig felakaszt­va szikkadni hagyjuk. Utána hideg füstön füstöljük. Utána szellős, szá­raz, hűvös helyen tartjuk. Csabai szalonna A húsos, perzselt bőrű szalonna­hasábokat enyhén, de minden olda­lán egyenletesen konyhasóval be­sózzuk és egymásra rakva két­­három napon át nagyon hideg he­lyen (hűtőben) tartjuk. Egy kis fa­hordó vízben (kb. öt kg szalonná­hoz) 40 dkg konyhasót és 1 Va — 2 deka konzervsót (salétromsót) felolvasztunk és ezt felforraljuk. Amikor a víz egészen kihűlt és már hideg, beletesszük egymás fölé helyezve a szalonnadarabokat úgy, hogy a víz a szalonnahalmot éppen ellepje. A szalonnát ebben a pácban hagyjuk 8 — 10 napig állni. Azután meleg vízben lemossuk és 1 — 1 Yi napig váltott hideg vízben áztatjuk. Ezután paprikázzuk és füstöljük a szalonnát. Fehérpecsenye eltevése A fehérpecsenyét 1 Vi kg-os da­rabokra vágjuk. Nagy darab sza­­lonnabőrőket még melegen lesze­dünk a szalonnáról, abba csoma­goljuk a fehérpecsenyét, spárgával átkötjük, Így tesszük a húsokhoz a páclébe 5—6 napra, akkor annyi tiszta vízben felfőzzük, amennyi el­lepi, még forrón 2 literes befőttes üvegekbe rakjuk, a forró levével le­öntjük, tehetünk rá egy késhegyni szalicilt és 1 óra hosszat gőzöljük. Toroskáposzta éltévé 1 kg ledarált húshoz 20 dkg rizst teszünk, ugyanúgy készítjük mint a töltöttkáposztát, de bővebb lében. Csak felhasználás előtt rántjuk be. Ha megfőtt, 1 vagy 2 literes, bő­szájú üvegekbe rakjuk. Annyi levet öntünk rá, amennyi ellepi és sza­licilt teszünk rá. Az üvegeket celo­fánnal lekötjük, kigőzöljük. Két­­három hónapig eláll. Tormáshús A sertés fejéről és lábáról levag­daljuk a húst, jól megmossuk és egyforma rész vízből, borból és ecetből készült lében, amelybe sót. borsot, hagymát, babérlevelet, boró­kabogyót, szegfűszeget és citrom­héjat teszünk, egészen lassan 2 Vi — 3 óra hosszat főzzük. Ezalatt a le­vét többször fel kell önteni és a képződő habot leszedni. Ha meg­puhult, a húsdarabokat tálra rak­juk, levéből egy keveset aláöntünk és vastagon megszórjuk reszelt tor­mával. Debreceni sertéskaraj Egy kis fej reszelt hagymát ke­vés paprikával megpirítunk és ebbe a lébe beletesszük a megsózott ka­rajokat, néhány szem borssal és néhány kanál citromlével pároljuk, míg megpuhul. Ha a leve lesül, egy kevés forró vizet öntsünk alája. Párolt tejfölös, paprikás káposztá­val tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents