Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-30 / 26. szám
A GYERMEK és A TÁPLÁLKOZÁS Az orvostudomány legújabb megállapításai minden édesanyát arra kényszerítenek, hogy a gyermek táplálkozási rendszerében szakítsanak a merev, elavult hagyományokkal. A 12 hetes csecsemő már jelzi, ha nem óhajt többet enni és az első születésnap betöltése után már „kedvenc" ételei is vannak. Körülbelül egyéves korig örvendeztetik meg anyukájukat „farkasétvággyal", ami azonban életük második esztendejében jelentősen csökken. Ez helyes, mert ha a gyermek a második évben is annyit enne, mint az elsőben, túlságosan meghízna. A hároméves gyermekek többsébe utálja a „zöldet“. Elsősorban természetesen a spenótot es ez megint családi riadalmat okoz, hiszen köztudott, hogy a „spenót nagyon egészséges“. Tegyük azonban ezt az elvet is a túlhaladott hagyományok lomtárába, ugyanis megállapították, hogy a spenót — nagy mennyiségben — egyáltalán nem egészséges táplálék a gyermekek számára. A gyermek ízlése — még ötéves korban is — szeszélyesen változik. Egyébként minden kisember kedvence a krumplipüré és a csokoládé-puding, de többnyire ellenszenvvel viseltetnek éppen az anyukák által megdicsért és aprólékos gonddal, sok munkával elkészített „ételkülönlegességek" iránt. Hatéves korban kezdődik az iskola és az újabb gond: a gyermek nem akar reggelizni, viszont a tízóraira becsomagolt vajas kenyeret és almát már az első szünetben megeszi. De vajon miért ragaszkodunk a reggeli ősi dogmájához? Miért nem adunk a gyermeknek pl. kuglóf, édes kifli és tej helyett felváltva szalámis kenyeret, gyümölcslevet? Dr. Harrer svájci orvos a gyermekek táplálkozási kérdéseit részletező könyvében megállapítja, hogy ma túlságosan sokat adunk enni gyermekeinknek. „A gyermeknek szabad, de nem kell" bármilyen mennyiséget elfogyasztani. A „tejbenvajban fürdetés" egyáltalán nem hasznos és nem növeli az étvágyat! A svájci közmondás szerint: „Nem láttam még olyan hatgyermekes özvegyasszonyt, akinek gyermekei étvágytalanok lettek volna." Vegyük tudomásul végre, hogy a gyermek is ember. Hangulata, étvágya, ízlése ugyanúgy változik, mint a felnőtteké és a parancs, a kényszer csak káros lehet. Viszont igyekezzünk változatossággal, az izek, színek és a tálalás sokszerűségével serkenteni a kicsinyek étvágyát. Dr. Clara Davis kísérlete a változatos étrend előnyeit igazolja. Tizenöt csecsemőt választott ki, ó—11 hónaposokat, akik a kísérlet kezdetéig csak tejet kaptak. Az orvosnő a napi háromszori étkezésnél a legkülönbözőbb nyers és főtt (természetesen a gyermekek számára alkalmas) ételeket tette az asztalra, különböző formájú csészékben, tányérokban, bögrékben és minden gyermek kedve szerint ehetett. Az idősebb kísérleti alanyok közül egyesek három-négy banánt, mások öt tojást ettek egy-egy étkezés alkalmával, egy négy esztendős kisfiú a húsos ételeket részesítette előnyben. Hat hónapig tartott a kísérlet és az eredmény meglepő volt: egyetlen gyermeknél sem észleltek emésztési zavarokat, szellemi és testi fejlődésük kifogástalan volt és mind a kicsik, mind a nagyobbak örömmel, jókedvűen ettek. A korszerű elv: hagyd a gyermekedet azt enni, amit akarl Természetesen nem táplálkozási anarchiára gondolnak a tudósok. Tízéves korig a gyermekek szervezetének elsősorban szénhidrátra (kenyér, cukor, tészta, krumpli) van szüksége, kisebb mennyiségű, de azért elegendő zsiradékra, kevés tojásfehérjére és nagyon sok gyümölcsre és főzelékre. Végül az orvosok utolsó tanácsa: minél kevesebb édességet! Még kekszet sem, mert az is a fogakhoz tapad és ma már bebizonyított tény, hogy az édesség elősegíti a fogszuvasodást. De mert köztudomású, hogy ezt a szabályt az anyák úgyis megszegik, legalább a rendszeres, alapos esti fogmosásra oktassak ki gyermekeiket. (ANNABELLE) Az orvos válaszol „Nagyon izzadok, főleg akkor, ha valamilyen okból kissé felizgatom magam. Ha bármilyen szépen felöltözöm is, az átizzadt ruha kellemetlen hatást kelt. Mit tegyek?“ — kérdezi egy fiatalasszony. Az ízzadságmlrigyek nagy szerepet játszanak az emberi szervezet hőgazdálkodásában, vagyis a termoreguláclőban. E mirigyek váladéka, a verejték, jellegzetes szagú, színtelen anyag, amelynek fokozott kipárolgásával a szervezet sok meleget veszít és így lehűl. Szervezetünk ezzel védekezik a túl nagy felmelegedés káros hatása ellen, például a nyári kánikulában. A verejték összetétele függ a táplálkozástól, magától az emberi szervezettől, az időjárásviszonyoktól és főképpen a szervezet Idegállapotától! A verejték összetétele minden embernél más és a test különböző részein Is változó. E váladék 97—98 százaléka vízből áll, de ezenkívül tartalmaz konyhasót, kénes és foszforos vegyületeket, tej-, ecet-, kapryl-, kapron-, aszkorbln- és citromsavakat, В 1 vitamint, húgyanyt, cukrot és más anyagokat is. Teljes nyugalmi állapotban az ember óránként kb. 30 ml verejtéket termel, ami megfelel napi 7—8 dl-nek. Nagy melegben és nehéz fizikai munkánál ez a mennyiség elérheti a napi 15 dl-t is. Az Izzadást idegrendszerünk szabályozza. Az izzadás Idegközpontja a kéreg alatti, ún. regio subthalamicában van. A gerincagy hátsó gyökén kezdődnek az ún. cholinerg idegek, amelyek hlgan folyó váladékot termelnek, míg a gerincagy mellős gyökén az ún. adrenerg idegek ágaznak szét a test különböző tájai felé. Ezek izgalma sűrűbb váladékot termel. Az Izzadás folyamata reflexszeren megy végbe a legkülönfélébb külső behatásokra, mint pl. a hőség, gőz, erős testi munka, de belső okai Is lehetnek, mint például az izgulás a vizsgákon, az orvosi várószobában stb. Különösen a neurolabills egyéneknél játszanak nagy szerepet az idegingerek. Tapasztalatból tudjuk, hogy vannak emberek, akik a legkisebb helyzetváltozásokban elpirulnak vagy elsápadnak, szívdobogást kapnak. Ezeknél hasonló helyzetekben nagy Izzadás is tapasztalható. Legkellemetlenebb a hónalj és a nemi szerv tájának, a talp és a tenyerek izzadása, mivel ezeken a testrészeken van a legtöbb izzadságmirigy. Természetesen, ez a folyamat nagyon kellemetlen, különösen a fiatal nőknél, társaságban, akik emiatt rosszul érzik magukat és ez néha kisebbségi érzést is válthat ki belőlük. Az izzadás kezelése általában tüneti. A hónalj, kéz- vagy lábizzadásnál 1—2 százalékos formaldehides (formalinos) oldatot használunk ecsetelésre. Szárító hatásuk van a különféle púdereknek is. Az atropin-cseppek is a tüneti gyógyszerek skálájához tartoznak és az idegrendszerre kifejtett ún. parasimpaticolytlkus hatásukkal ideiglenesen csökkentik a verejték termelését. A tüneti kezelés azonban csak mint kisegítő kezelés értékelhető, mivel itt az általános idegbeállltottságot, az idegrendszer ingerlékenységét kell kedvező irányban befolyásolni. Ezt a célt szolgálja a nyugodt életrend. Fontos a kielégítő pihenés, a napi 8 órai alvás, a helyes, vitamindús táplálkozás. A munka után szenteljünk elég időt a rendszeres testedzésnek és más egészséges szórakozásnak. Egyszóval éljünk harmonikus, rendszeres életet. A gyakori mosakodás, napozás, a túl fűszerezett ételek a nikotin és az alkohol mellőzése ennek az életmódnak természetes tartozékai. Az idegcsillapító orvosságok, mint pl. a Hysteps, Bellaspon, Meprobamat szintén segítségünkre lehetnek az izzadás kezelésénél, ha neurotikus izzadásról van sző. Természetesen ebben az esetben kérjük ki a kezelő orvos, esetleg az ideggyógyász szakavatott tanácsát! MUDr. Juhász István Férfiaknak I Elvégre egyenjogúság van. Törődjünk tehát most a férfiak szépségápolásával I Hiszen sajnos, ma még kevesebb a férfi, mint a nő, aki kozmetikai készítmények segítségévei ápolja magát. A kozmetikai szaküzletekben, tanácsadókban és előadásokon végzett kutatások azonban azt bizonyítják, hogy „a teremtés koronája" is egyre több gondot fordít külsejére, fiatalsága megőrzésére. Esztétikai és higiéniai szempontból ennek nagy jelentősége van, mert kulturáltságunk emelkedő színvonalát bizonyítja. Azt szokták mondani, hogy a férfiak lassabban öregednek, mint a nők. Lehet, hogy ami fizikai erőnlétüket illeti, így is van, de ha arcbőrük ápolásával nem törődnek, bizony rajtuk is meglátszanak az évek. Pedig sok kozmetikai készítményünk van, amelyek rendszeres Használatával óvhatják bőrüket a ráncosodástól. Régen bebizonyított igazság, hogy a férfiaknak sem elég a borotvaszappan, a timsó, meg a hajolaj. Hiszen éppúgy, mint a nők, ők is érzékenyek bizonyos ételekre, fűszerekre, gyümölcsre — vagy vegyszerekre. Van férfi, akinek a bőre nem bírja a mosdószappan néhány fajtáját vagy a közönséges vizet. Ezért szükséges, hogy arcvizet, arctejet, krémeket használjanak. Annál is inkább, mert a férfiak bőréről a gyakori borotválkozás még a természetes zsírréteget is eltávolítja, s Így nincs védettségük bizonyos bőrfertőzésekkel szemben sem. Különösen fontos, hogy a kamasz fiúk törődjenek arcbőrük kezelésével, különösen ha orruk környékét, homlokukat, nyakukat pattanások éktelenítik el. Legtöbbjük szakszerűtlenül igyekszik azokat eltávolítani, s bizony így nemhogy kevesebb, még több lesz belőlük, sokszor egész életre megmaradó sebhelyekkel. Hogyan előzzük meg, mivel kezeljük a pattanásos bőrt? Kámforos arcvizek és pakolások, valamint AB, Rosana, Elida és Arnica arcpakolásokkal. A szappant, mosdóvizet helyettesítsük arcvizzel, arctejjel. Borotválkozáshoz tégelyben vagy tubusban kapható zsíros, habzó — nagyon érzékeny, vagy száraz bőrűek a nem habzó — Barbus, Elida borotvakrémet használják. Fertőtlenítésre a zsíros vagy nem zsíros Pitralon, Barbus, Jantár arcvizet (voda po holení) ajánljak. Bőrünket természetese zsírréteg védi, táplálja. Ezt a férfiak zsíros — vagy félzsíros krémmel helyettesíthetik. Az Elida, AB, Rosana, RA és az Arnica, ami tégelyben és tubusban is kapható. Jó azonban a Barbus (po holeni) is, amivel borotválkozás után kenjék be az arcukat. Ne feledkezzenek meg erről nyaralás alatt sem! A kozmetikai készítmények használata nem fényűzés, vagy hiúság; csupán a kulturált ember gondoskodása egészségéről, jó megjelenéséről, kellemes külsejéről. Ha végigmegyünk egy-egy kórház bőrgyógyászati osztályán, sajnos azt látjuk, hogy a betegek hetven százalékát azok a férfiak képezik, akik gondatlanságuk, hanyagságuk következményeit, bőrbetegségüket kezeltetik. Sokan elkerülhetnék a nehezen kezelhető fertőzéseket, bőrbetegségeket, ha munkájukban betartották volna az egészségügyi követelményeket, óvóintézkedéseket, s használták volna a védőzsirokat, krémeket. Elsőrendű követelmény, hogy akik fertőzésveszélyes anyagokkal, eszközökkel dolgoznak, kezüket tisztán tartsák. Például a vegyi üzemekben, borbélyműhelyben, tisztítókban, az állattenyésztésben dolgozók. A bőrfertőzés veszélyének kitett egyének a tubusos Glydoré szappant s a többi Gly-doré kézápoló készítményt használják. Ne felejtsük el, hogy arcunk, kezünk olyan tükör, amelyben meglátni életmódunkat. Idegfeszültség, rossz életrend, kevés szabad levegő, vagy alvás — mind hozzájárulhatnak a bőr öregedéséhez, különösen, ha nem törődünk ápolásával. A kozmetikai szereket nemcsak nőknek készítik, a férfiak is használhatják, ha nincsenek is külön jelölve. Elvégre — egyenjogúság van .