Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-30 / 26. szám
i\ eflektorién у ben A NŐK PROBLÉMÁI Július 5—6—7-én ülésezik a Csehszlovák Nőszövetség országos kongresszusa. Ismét előtérbe kerülnek a nők problémái, melyek munkalehetőségükből, egyenjogúságuk kérdéseiből, szakképzettségükből adódnak, valamint az ifjúság továbbképzése és nevelése terén rájuk hárulnak. Ebből az alkalomból a Nő szerkesztősége néhány kérdést intézett Emília Sedlákovához, a Szlovákiai Nőszövetség vezető titkárához. A Nőszövetség munkája új minőségi tartalommal indult. Még mindig időszerű a nők egyenjogúságának teljes megvalósulásának kérdése. Mely problémák ma a legidőszerűbbek? A nőmozgalom jelenlegi tortalmi és szervezeti átépítése objektív szükségszerűségből adódik. A Csehszlovák Nőszövetség szervezete feladatául tűzi a nők munkakezdeményezésének támogatását politikai, gazdasági és kulturális életük minden szakaszán, segíti az anyaság hivatásának és a munkahely összhangjának megteremtését. Az elmúlt évek tapasztalatai arra tanítottak, hogy a nők egyenjogúságának útja rendkívül bonyolult és nemcsak a jogi normától függ, hanem a nők társadalmi tevékenységéhez szükséges szociális és gazdasági feltételek megteremtésétől is. A szocializmus építésének időszaka igen mozgalmas volt a nők életében. Nemcsak gyors ütemben növekedett foglalkoztatottságuk, de egyidejűleg növekedett politikai öntudatuk, szakképzettségük színvonala. Társadalmunk azonban nem volt felkészülve erre a változásra. Ezt a tényt csak akkor tudatosították, amikor csökkenni kezdett a nők száma az állami közigazgatás szerveiben és a társadalmi szervezetekben, A bölcsődék és a napközik hiánya, a szolgáltatások és a kereskedelmi hálózatok lassú fejlesztése, az üzemi étkeztetés fogyatékossága mind ahhoz vezettek, hogy a nők, — gyakran szakképzettségük ellenére — előnyben részesítették a kisebb felelősségű és fizetésű munkaköröket, hogy több idejük jusson a gyermek és a háztartás ellátására. Az alkalmazásban levő nő munkafeltételeinek javítása, rátermettségük és szakképzettségük hatékony kihasználása és növelése azon feladatok közé tartozik, melyeket a Csehszlovák Nőszövetség a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal együttműködve igyekszik megoldani. Szlovákiában mindeddig több járásban korlátozottak a nők munkalehetőségei. Ez egy további probléma, amely igen kedvezőtlenül hat a nők egyenjogúságának megoldásáro. A járásokban, ahol a nők foglalkoztatottsága aránylag alacsony, szervezetünknek megoldást kell keresnie a nők alkalmaztatásának nagyobb lehetőségére. A felsorolt problémákat csakis megbízható, tudományos elemzések alapján lehet megoldani. Ezekkel azonban egyelőre nem rendelkezünk. Ezért az egyik legfontosabb feladat a nők életével és munkájával kapcsolatos problémák elméleti feldolgozása. Milyen helyet foglalnak el a nők népgazdaságunk egyes ágazataiban? Mi a helyzet a túlfemini*áh ágazatokban? A nők foglalkoztatottsága az egészség- és oktatásügyben, a kereskedelemben, a közszükségleti cikkeket gyártó- és az élelmiszeriparban a legnagyobb. Ezekben az ágazatokban túlfeminizálásról beszélnek, ezt a helyzetet nemcsak az idézte elő, hogy a foglalkozás vonzóbb volt a nők számára. Inkább a helytelen bérpolitika volt az oka. A férfiak inkább a jobban fizetett szakmákban igyekeztek elhelyezkedni. Ma az a helyzet, hogy a „női" üzemekben, munkahelyeken sok nő kénytelen nehéz fizikai munkát végezni és éjjeli műszakokban dolgozni. Az új irányítási rendszer érvényesítésével kapcsolatosan a bérrendezés jelentősen befolyásolhatja ezt az egészségtelen jelenséget. A nők megnyerése a nem hagyományos foglalkozásokba attól is függ majd, mennyire javul a munkakörnyezet az üzemekben. A tizenöt éves serdülökorúak problémái főleg a lányokat érintik. Miben látja az okot és a helyzet megoldását? A tizenöt éves serdülökorúak kérdése igen komoly mind a szülőknek, mind a társadalomnak. A szülő arra vágyik, hogy gyermekének biztos jövője legyen, a társadalomnak munkaerőre van szüksége új értékek létrehozására. Ez talán a legérzékenyebb hely, ahol az egyén és a társadalom érdeke találkozik. A szakosított középiskolák Szlovákiában a fiatalok 31 százalékának továbbtanulását teszik lehetővé. A többi fiatal (mintegy 60 százalék) tanoncviszonyba lép és elhelyezkedik. A kormány 412/1966 számú törvényerejű rendeletével úgy határozott, hogy a szlovákiai üzemek több tanoncot neveljenek, mint cmennyire szükségük van. A terv szerint tehát nem lenne probléma a tizenöt éves serdülő korúak elhelyezkedése. Csakhogy az életben nem megy minden és mindig о terv szerint. Például egyes ágazatokban évről évre rendszeresen nem teljesítik a lányok tanoncfelvételét. A helyzetet gyakran azzal indokolják, hogy a lányok nem érdeklődnek egyes hivatások iránt. Mint a túlfeminizált ágazatok kérdésénél is őzt tapasztaljuk, hogy a lányok érdeklődését vagy húzódozását egyes foglalkozásokkal kapcsolatban nagymértékben befolyásolja az üzemek vezetőinek álláspontja, akik inkább fiúkat vesznek fel, mint lányokat. A tizenöt éves, serdülő korban levő lányok elhelyezésének helyzetén akkor javíthatunk, ha Szlovákiában bővülnek a munkalehetőségek a feldolgozó ágazatokban és a szolgáltatásokban, mert ezek vonzóak a nők számára. További követelmény: a munkafeltételek és a munkakörnyezet megjavítása az üzemekben, Vajon állíthatjuk, hogy a nehézségeket, amelyekkel a szakképzett nődolgozók a munkahelyeken találkoznak, csak az előítéletek okozzák? Ha nem, miben rejlik az ok, és milyen lehetőségek vannak áthidalásukra? A szakképzett nődolgozók nem megfelelő kihasználása a munkahelyeken egyrészt nagy gazdasági veszteséget jelent, másrészt olyannyira elkedvetleníti a nőket, hogy komplexusokat vált ki náluk, és beletörődnek a helyzetbe, amely nem felel meg elképzelésüknek. A nőknek olyan munkahelyre való beosztása, ahol nem fejthetik ki eléggé képességeiket, nem írható kizárólag az előítéletek számlájára, sem az egyik, sem a másik részen. Ügy tűnik, egy erősebb tényező játszik közre e helyzet kialakításánál: az a törekvés, hogy a jobban fizetett helyeket a férfiak részére tartsák fenn. A nők alacsonyabb fizetési osztályokba való sorozása — amikor gyakran a fizetési átlag az „alsó határt" nem éri el — nem felel meg a munka jutalmazása nálunk érvényes szocialista alapelveínek. Ebben az irányban nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveire, amelyeknek feladata a VI. Szakszervezeti Kongresszus határozatainak teljesítése. E határozatok a munkajutalmazások terén jogellenesnek nyilvánítják az egyenlő munkát végző és egyenlő szakképzettségű férfiak és nők eltérő jutalmazását. llilyen mértékben kapcsolódnak be a magyar nemzetiségű nők az új Nőszövetség munkájába? Mái* szervezetünk szervezeti fölépítésénél súlyt helyeztünk arra, hogy a Csehszlovák Nőszövetség valamennyi nő körében végzi majd a munkáját, tehát tekintet nélkül azok nemzetiségére, foglalkozására stb. Ezt az alapelvet egyébként szövetségünk alapszabályzata is kifejezésre juttatja. Ezért akárcsak Szlovákia többi járásában és községében, a magyar lakta járásokban is megválasztották a szövetség szervezeteit, figyelembe véve, hogy a szervekben megfelelő számban legyenek képviselve a magyar nemzetiségű asszonyok is, akiktől elvárjuk, hogy a Nőszövetség kongresszusi határozatai alapvető feladatain kívül biztosítják majd a magyar nemzetiségű nők sajátos szükségleteit is. Javaslataikat és követelményeiket a szövetség központi szerveiben is szem előtt tartjuk, miután a magyar nemzetiségű nők ezekben a szervekben is arányosan képviselve vannak. A magyar nők körében végzett munka során továbbra is fontos feladat vár hetilapunkra, a Nőre. Funkcionáriusaink, főleg a helyi szervezetek feladata lesz — akik a magyar nemzetiségű nők körében munkálkodnak — hogy munkájukban kellően felhasználják ezt a hetilapot. Ezenkívül a szlovákiai bizottság magyar nyelven kiadott módszertani mellékletekkel, irányelvekkel is segítséget nyújt a magyar nemzetiségű nők körében tevékenykedő elvtársnők részére. Magyarul beszélő lektorokat küld ki és megszervezi a szakértőkből alakult segédblzottságcv kat, amelyek segítséget nyújthatnak a magyar nemzetiségű nők problémáinak megoldásában. Hisszük, hogy közös akarattal sikerül sok problémát megoldanunk. Hiszen a női egyenjogúság kérdése éppen úgy, mint nemzetiségi jogaink, törvénybe vannak iktatva, melyekkel élni kell tudnunk. A TÁTRÁN KÖNYVKIADÓ és a NÖ közös könyvakciójának lezárásaként került sor június 21-én az ajándéktárgyak és könyvjutalmak kisorsolására a könyvmegrendelők között. A jól sikerült akció, mely olvasóink élénk érdeklődését bizonyítja a könyvek iránt, nagy sikerrel zárult. A kiadóvállalat és о szerkesztőség képviseletében megjelentek, valamint hivatalos személyek előtt megejtett sorsolás szerencsés nyertesei a következők: 1 díj: Robot-háztartási gép Szikhardt Éva, Újfalu 2 díj: Mixer 3 díj: Etagril 4 díj: Női karóra 3 díj: Hajszárító — Kvasnic Mária, Szécsénke — Kovács Sári, Madar Vjaszta Márta, Rozsnyó — Dallos Imre, Zsére Könyvjutalmat nyert 100 kedves olvasónk nevét legközelebbi számunkban közöljük. SZIKHARDT ÉVA, 18 éves, a bratislavai Figaró gyár dolgozója, könyvakciónk sorsolásán az első dijat nyerte. X X Nehezen találtuk meg a Bratislova-vidéki járásban levő Nová Dedinkán a 120-as számot, illetve a keresett személyt. Két falut egyesítettek ugyanis és így kétszer szerepel ugyanaz a házszám. Mondanunk sem kell, milyen meglepetés volt, mikor végűi is, jó helyen kopogtatván, közöltük az örömhirt: elhoztuk az első díjat! Szikhardt mama arca csupa mosoly volt, mert ő vette át lánya távollétében a nyereményt. Komoly, szép darab a staffirungba I De mit szólt hozzá maga az érdekelt? A bratislavai Figaro gyárban lehivattuk a portára. Szerény, komolynak látszó fiatal lány, kissé ijedten szemlélt bennünket. Siettünk közölni a jó hírt. Fokozatosan derült mosolyra az arca. Igazán r.em hitte volna ... Bár a könyveket nagyon szeieti édesanyjával együtt. Prágából a Magyar Kultúrából is rendelt már. De erre nem számított! Es köszöni, köszöni ., , Azután máris szalad vissza cukorkákat csomagolni. Talán csak akkor hiszi ei teljesen a valóságot, ha otthon kibontja a nagy dobozt.
