Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-09 / 23. szám
Konyhaszociológia Az otthoni étkezés alapja a mindennapi bevásárlás, tehát szorosan összefügg az élelmiszerkereskedelemmel. Lássuk tehát az élelmiszerüzletek hálózatát. A mutatószám: az ezer lakosra jutó üzletterület, négyzetméterben. Lengyelországban ez 1960- ban 189,9 volt, 1966-ban 217,1. Ezen belül városban 273, falun 161,1. Összehasonlításul: az üzlethiányra panaszkodó Csehszlovákia mutatószáma 370; Prágáé 425, míg Varsóé сваЦ 290. Ez persze csak általános képet ad. Igaz, hogy a háború előtti üzlethálózat jelentős részét kicsiny, olykor 20 négyzetméteresnél is kisebb boltok tették ki, most viszont tilos 60 négyzetméteresnél kisebb boltot nyitni. De az 1938 előtti üzletelosztás egyenletesebb volt. Jelenleg a nagy városok üzleteinek kétharmadrésze a belvárosban van. A szakértők szerint még az üzletek számának megkétszerezése sem szüntetné meg a háziasszonyok rémét, a sorbanállást. A szolgáltatási színvonal (házhozszállítás stb.) alacsony, a háztartások gépesítettsége még csekély. A háziasszonyok többsége még mindent kétkezi munkával végez. így aztán csaknem mindenki a közétkeztetés különböző formáiban szeretne megoldást találni. Hány üzemi étkezde van Lengyelországban? Ezt sénki sem tudja pontosan megmondani. A fellelhető adatok szerint 1954-ben 9500 volt és ezeket félmillióan vették igénybe, és ezekben mintegy 400 000 dolgozó étkezett, a foglalkoztatottak mindössze kb. 4,5 százaléka. Összehasonlításul: az NDK-ban a dolgozók 40 százaléka, Csehszlovákiában 25 — 30 százaléka veszi igénybe az üzemi étkezést. A házon kívül étkezők teljes súlya az annyit szidott vendéglátóiparra zúdul. Lengyelországban 10 967 vendéglátóipari üzem van. Megoszlásuk a következő: vendéglő — 3440, kifőzés — 321, önkiszolgáló étterem — 689, italméréses bisztró — 2616, tejvendéglő — 428, kávéház és cukrászda — 1569, eszpresszó — 193, büfé — 1502, borozó — 70, söröző — 124, ásványvízivó — 15. A felsorolt egységek egy része idényjellegű, mintegy 1100 pedig gebines. Olyan hely, ahol rendes meleg ebédet lehet kapni, végső'soron 5000 körül van, a tejvendéglőket is beleszámítva. Ebből kb. 8 százalék az osztályon felüli étterem (ezek negyedrésze étkezőkocsi), elsőosztályú 4,8 százalék, alacsonyabb kategóriájú a többi. Ezer lakosra 22,3 vendéglátóipari hely jut. Összehasonlításul; NDK — 220, Csehszlovákia — 120, Magyarország — 90. Pincérátlag: 4 asztalra, vagyis kb. 16 vendégre egy pincér. 1960-tól 1965-ig a lengyel vendéglátóipar 800 százalékkal emelkedett, a helyek száma viszont csak 170 százalékkal. A magyarok egyedül Budapesten ruháznak be anynylt évente a vendéglátóiparba, mint mi egész Lengyelországba. Az irányítási mechanizmus rendkívül bonyolult, óriási igazgatási és ellenőrző apparátus terheli, pár évenként az egészet átszervezik, minimális eredménnyel. Hozzá kell tehát látni a közélelmezés újjászervezéséhez, hogy ha fokozatosan is, de mielőbb kijussunk a fentebb vázolt zsákutcából. ZYCIE WARSZAWY Tanácsadásférjeknek Ha nőd véletlenül megkérdi, hogy mi a pihenés, a felvilágosítás szövege a következő: a pihenés nem más, mint a tevékenység felcserélése: ha nejed hét órán át dolgozik munkahelyén, utána két órán át vacsorát készít, akkor cserélte tevékenységét, vagyis pihen. Amennyiben párotokat nem elégíti ki ez a magyarázat, a hiúságra kell hatni. Jelentsétek ki, hogy a férfierőt meghaladja az effajta pihenés. Erre csak a szívós, erélyes női természet alkalmas. Ha kételkedne a fenti tételben, történelmi példával érveljetek. Meséljétek el, hogy a múlt században egy apácazárda és egy szerzeteskolostor között három kilométeres alagutat fedeztek fel, amelyet a papok és az apácák vágtak. Hangsúlyozzátok, hogy e három kilométerből két kilométer kilencszáz métert az apácák törtek. Sziklában! És ha ez nem segít, menjetek a konyhába és nyugodt lélekkel lássatok a mosogatáshoz. Mindent megtettetek, ami tőletek telt. F. Kamov — E. Uszpenszkij Két tonna arany Ez év májusában több nyugati lapban megjelent egy családi fénykép, mely aláírásával vonta magára a figyelmet. Ugyanis a Rothschild családot ábrázolta, azon alkalomból, hogy 150 éve alakult meg a Rothschild bankház. Jelenleg már csak Londonban és Párizsban működik önálló bankházuk, s jelentőségük nem hasonlítható öszsze múlt századi fénykorával, mikor is monopolhelyzetük volt. De még mindig a legnagyobbak közé tartozik. A londoni Rothschildok elsősorban a tőzsdén játszanak jelentős szerepet: Az aranyforgalom nagy része mindmáig rajtuk keresztül bonyolódik le. A négy testvér, illetve unokatestvér — Edmond, Leopold, Evelyn és Jacob — a beavatottak szerint ma is döntő hatalmat jelent az aranypiacon. Elképzelhetjük e gazdagságot, a következő kis történetből következtetve, mely az angol lapokban nagy szenzációt keltett. Egy néptelen londoni utcán fegyveres férfiak megrohantak és leállítottak egy páncélkocsit. Mielőtt az őrök fegyvert ránthattak volna, elkábították őket és összekötözve bedobták a páncélkocsiba. Mire magukhoz jöttek, a banditák eltűntek s magukkal vitték a szállítmányt: a csaknem két tonna súlyú, 700 000 font értékű aranyat. A páncélkocsi a londoni Rothschild bankházé volt. (Mellesleg a londoni rablásnak nem a bankház a vesztese, hanem a biztosító.) Pénz és politika A Rothschild-ház mindig hallatta szavát és éreztette pénzügyi befolyását a nagy európai döntéseknél. A múlt században a família kiépítette a mindmáig kibogozhatatlanul összefonódó szálakat az egész európai finánctőkével. 1875-ben Disraeli angol miniszterelnöknek néhány órán belül szüksége volt négymillió font sterlingre, a Rothschild-ház bocsátotta rendelkezésére. A század eleji ellenforradalomban csakúgy mint a század végi munkásmozgalom elleni akcióban aktív szerepet vállaltak. Például a párizsi kommün szétzúzásához nagyban hozzájárult, hogy a francia bank a Rothschildok utasítására megtagadta a fizetést a munkáshatalomnak. A ma élő francia Rothschildok közül leggazdagabb Edmond. Vagyonát több milliárd új frankra becsülik. A családnak kiterjedt érdekeltségei vannak a szaharai kőolajtermelésben, a kongói bányaiparban. Ez a hatalmas pénzügyi hatalom közvetlen is befolyásolja a politikát, hiszen kezdettől fogva támogatták a gaullista mozgalmat. A mozgalom pénzügyeit René Tikom a bankház volt igazgatója intézte (ma több részvénytársaság elnöke). S nem lebecsülendő az a tény sem, hogy de Gaulle tábornok a Rothschild bankház akkori vezérigazgatóját bízta meg az elnöki kabinet összeállításával s ez nem volt más, mint Georges Pompidou, a jelenlegi francia miniszterelnök.- Sze A nyugatnémet szexuolőgusok megdöbbentő esetet" Ismertetnek: A 15 éves íren Z.-t szülei gondosan óvták a külső hatásoktól, szerették volna, ha lányuk minél tovább „gyermek“ marad, ezért a szerelemről kizárólag „virágnyelven“ beszéltek. A kislánynak lelkére kötötték: ne hagyja magát megcsókolni egyetlen fiútól sem, mert — a csóktól születik a gyerekl Amikor a lány a fentiek ellenére terhes lett, ártatlannak érezte magát és így mentegetőzött: „Nem értem, hógyan történhetett, hiszen, amikor meg akart csókolni — elfordítottam a fejemet.“ Dr. Lange-Undeutsch asszony szerint az ilyen „elködösítésnek“ csak káros következményei lehetnek. Kisebb közösségek, csoportok alakulnak — úgynevezett csoport-ideállal: minél gyorsabban meg kell szabadulni az érintetlenségtől! A különböző kutatások és felmérések Igazolták, hogy az egészséges, nyílt szellemben nevelt gyermekek mentesek a már említett tömeghatástől és megőrzik szexuális függetlenségüket. Egyébként a német asszonyoknak csak 59 százaléka őrzi világosan az első szexuális élmény emlékeit, a többit teljesen elfelejtette. Ezekkel a kérdésekkel természetesen nemcsak az NSZK-ban, hanem a világ minden fejlett álla-A „kényes“ kérdés mában egyre több szakember, tudós foglalkozik. Többek között azt is megállapították, hogy: a fiatal lányok sokkal nyíltabban beszélnek a „kényes“ kérdésekről fiúkkal, mint idősebb asszonyokkal, a fiatal lányok erkölcsi felfogása — például a házastársi hűség kérdésében — sokkal szigorúbb, mint az Idősebb korosztályé. Másrészt a kedvezőtlen jelenségek közé tartozik, hogy egyre több fiatal lány tartja feleslegesnek a nemi kapcsolatoknál a szerelmet. Ez a jelenség éppen a fiatal férfiakat döbbenti meg. Pedig, ha logikusan mérlegeljük — nem is olyan meglepő. Vizsgáljunk meg egy konkrét esetet. Az egyik közismerten szoknyavadász fiatalember, aki hetenként váltogatta barátnőit, szóhoz sem jutott a meglepetéstől, amikor társaságban egy fiatal lány lépett hozzá és kijelentette: szeretne vele megismerkedni, mert tetszik neki. A lány ezek után nagyon félreérthetetlen formában nyilvánította ki, hogy mit akar. A fiatalember azonban beleszeretett a lányba, szerette volna, ha a nemi kapcsolatokon túl, együtt járnak színházba, hangversenyre, szórakozni stb. És ekkor hangzott el a megdöbbentő kijelentés a lány részéről: — Szó sem lehet róla. Én csak „azt“ ajtartam, de nem óhajtok veled „járni“! Tagadhatatlan, hogy ez a mi fülünknek kissé szokatlan kijelentés. De miért tartjuk bűnnek, ha a nők is átvették a férfiak több évezredes szokásait? A tudósok ezt kissé gúnyosan, de rendkívül találóan „kakas-mentalitásnak“ nevezik. A baromfiudvar kakasa minden tyúkot saját személyi tulajdonának tart és ha egy másik kakas közeledik a szemétdomb felé, dühösen és féltékenyen csapkod a szárnyaival. Nyugodtan állíthatjuk, hogy megkezdődött a nők belső erkölcsi világának átalakulása és akarva, nem akarva tudomásul kell venni, hogy a sok ezer éves „kakas-elmélet“ elavult és ezért törvényszerűen érvényét vesztette.
