Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-04-21 / 16. szám

Igen, ő az, jana Brejchová, a csehszlovák filmgyártás harminc­egy alkotásának női főszereplője. Tizenhárom éves volt, amikor fel­fedezték. Egy prágai iskola padjai­ból hívta el a rendező az „Ölom­­kenyér" forgatására. Aztán következett a Vladimír Olmer bűne, Az arany pók, a Far­kasverem, Dulszka asszony erköl­cse, Májusi csillagok, Münchausen báró, Grlpsholm vára, Hogyha ezer klarinét, Ház a Kapor utcában, Az elveszett fiú visszatér, A meny­asszony éjszakája — hogy csak a jelentősebbeket említsük. Harmincegy film különböző sor­sú, korú, más és más érzelmi be­állítottságú leány és asszony alak­ját megformálni, hogy mindig új, s mindig egyéni legyen — egyál­talán nem könnyű művészi feladat. A harmincegy szerep közül sok volt olyan, amelyben sírnia kellett. Janának soha sem volt szüksége gltcerinkönnyekre, mert azok saját szívéből, szeméből fakadtak, ha az alkotói láz hőfoka a legmagasabb­ra izzott. Mert a legbensőbb én­jéből ered az Is, ami leghíresebb. Jana a filmvásznon ilyen alakban jelent meg elő­ször „Az ólomkenyér1' című filmben Jana a férjével játszik. „Az asszonyt virággal se dobd meg" című filmben közkedvelt fílmszínésznönkké te­szi: a tehetsége. Nem iskolában tanult filmját­­szást. Érzése, ízlése, intelligenciá­ja — s a rendezők tanácsai segí­tették, hogy a legjobbak közé emelkedjen. S tapasztalatai, a le­hetőség, hogy játszhat, s egyre tökéletesítheti alakítókészségét — ezek csiszolják színészi egyénisé­gét, magabiztos jellemábrázoló te­hetségét, s azt a varázst, ami rabul ejti a nézőket. Forgatott már Ausztriában. Bécs­­ben találkozott a népszerű Pierre Brlce-szel (talán mint Wtnnetou-l lobban ismerik!) Vele játszott együtt a „Lövések háromnegyedes ütemben" című filmben. De szere­pelt már magyar, kelet- s nyugat­német, osztrák filmben is. Népsze­rűségének méltatásához nem kell külön kommentár, ha elmondtuk, a nyugatnémet filmszínházak „Bambi" közvéleménykutató ankét­­fában a közönség Brigitte Bardot elé helyezte. Milyen is hát tulajdonképpen? Közvetlen, természetesen viselke­dik. Nem pózol, egyetlen kérdés sem lépt meg, s a legkülönfélébb témákról hajlandó beszélgetni, ja­nuárban múlt huszonhét éves. Fér­je, Vlastimil Brodsktj, a prágai Dlvadlo na VInohradoch tagja. Ve­le játszott együtt a „Hogyha ezer klarinét"-ban és a Virággal nem ütheted meg a nőt" c. alkotásban. Van autója, ízlésesen berendezett lakása. És harmadszor van férjnél. Most készül Karel Kachytía ren­dezésében „A menyasszony éjsza­kája" című film, amelyben ő ala­kítja a parasztasszonyt, fán Pro­­chádzka ezt a szerepet neki írta. A történet a második világháború után játszódik, amikor falvalnkban megkezdődött a szövetkezetek ala­kítása. őszinte vallomásnak szán­ják a történelmi változásokról, emberi tévedésekről, a falust em­berek életéről. Ez idátg hiába vártuk, hogy Jana Brejchová a színpadon is megjelen­ten. Mtért? Azt állítja, még nem érzi magát olyan jó színésznek, hogy a világot jelentő desz­kákon a közönséggel közvetlenül is találkozni merjen. Fél, hogy nem sikerülne. Talán majd később, ami­kor biztos lesz benne, hogy itt is hat varázsa, tehetsége, s olyan egyéniség marad, mint filmjeiben. Addig is találkozunk vele film­színházainkban, nézzük meg film­jeit. S győződjünk meg róla, hogy méltán büszke rá a művészvilág, hogy valóban megérdemli az első számú kedvenc, a ragyogó film­csillag jelzőket. $t. Vrastiak A RAGYOGÓ í

Next

/
Thumbnails
Contents