Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-04-21 / 16. szám
Igen, ő az, jana Brejchová, a csehszlovák filmgyártás harmincegy alkotásának női főszereplője. Tizenhárom éves volt, amikor felfedezték. Egy prágai iskola padjaiból hívta el a rendező az „Ölomkenyér" forgatására. Aztán következett a Vladimír Olmer bűne, Az arany pók, a Farkasverem, Dulszka asszony erkölcse, Májusi csillagok, Münchausen báró, Grlpsholm vára, Hogyha ezer klarinét, Ház a Kapor utcában, Az elveszett fiú visszatér, A menyasszony éjszakája — hogy csak a jelentősebbeket említsük. Harmincegy film különböző sorsú, korú, más és más érzelmi beállítottságú leány és asszony alakját megformálni, hogy mindig új, s mindig egyéni legyen — egyáltalán nem könnyű művészi feladat. A harmincegy szerep közül sok volt olyan, amelyben sírnia kellett. Janának soha sem volt szüksége gltcerinkönnyekre, mert azok saját szívéből, szeméből fakadtak, ha az alkotói láz hőfoka a legmagasabbra izzott. Mert a legbensőbb énjéből ered az Is, ami leghíresebb. Jana a filmvásznon ilyen alakban jelent meg először „Az ólomkenyér1' című filmben Jana a férjével játszik. „Az asszonyt virággal se dobd meg" című filmben közkedvelt fílmszínésznönkké teszi: a tehetsége. Nem iskolában tanult filmjátszást. Érzése, ízlése, intelligenciája — s a rendezők tanácsai segítették, hogy a legjobbak közé emelkedjen. S tapasztalatai, a lehetőség, hogy játszhat, s egyre tökéletesítheti alakítókészségét — ezek csiszolják színészi egyéniségét, magabiztos jellemábrázoló tehetségét, s azt a varázst, ami rabul ejti a nézőket. Forgatott már Ausztriában. Bécsben találkozott a népszerű Pierre Brlce-szel (talán mint Wtnnetou-l lobban ismerik!) Vele játszott együtt a „Lövések háromnegyedes ütemben" című filmben. De szerepelt már magyar, kelet- s nyugatnémet, osztrák filmben is. Népszerűségének méltatásához nem kell külön kommentár, ha elmondtuk, a nyugatnémet filmszínházak „Bambi" közvéleménykutató ankétfában a közönség Brigitte Bardot elé helyezte. Milyen is hát tulajdonképpen? Közvetlen, természetesen viselkedik. Nem pózol, egyetlen kérdés sem lépt meg, s a legkülönfélébb témákról hajlandó beszélgetni, januárban múlt huszonhét éves. Férje, Vlastimil Brodsktj, a prágai Dlvadlo na VInohradoch tagja. Vele játszott együtt a „Hogyha ezer klarinét"-ban és a Virággal nem ütheted meg a nőt" c. alkotásban. Van autója, ízlésesen berendezett lakása. És harmadszor van férjnél. Most készül Karel Kachytía rendezésében „A menyasszony éjszakája" című film, amelyben ő alakítja a parasztasszonyt, fán Prochádzka ezt a szerepet neki írta. A történet a második világháború után játszódik, amikor falvalnkban megkezdődött a szövetkezetek alakítása. őszinte vallomásnak szánják a történelmi változásokról, emberi tévedésekről, a falust emberek életéről. Ez idátg hiába vártuk, hogy Jana Brejchová a színpadon is megjelenten. Mtért? Azt állítja, még nem érzi magát olyan jó színésznek, hogy a világot jelentő deszkákon a közönséggel közvetlenül is találkozni merjen. Fél, hogy nem sikerülne. Talán majd később, amikor biztos lesz benne, hogy itt is hat varázsa, tehetsége, s olyan egyéniség marad, mint filmjeiben. Addig is találkozunk vele filmszínházainkban, nézzük meg filmjeit. S győződjünk meg róla, hogy méltán büszke rá a művészvilág, hogy valóban megérdemli az első számú kedvenc, a ragyogó filmcsillag jelzőket. $t. Vrastiak A RAGYOGÓ í
