Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-04-21 / 16. szám

HASZNOS TANÁCS ajándékozóknak „Most promoválják az unoka­öcsémet. Mit vegyek neki? Úgy gondoltam, valami hasznosat. De nem tudom mit illik. Kérem Írják meg, milyen alkalomra milyen ajándék felel meg?“ Mindenesetre az ajándékozás első feltétele, hogy olyasmit vegyünk, amit az illető nem venne meg magának. Például karórát. Van neki, igaz hogy a krómozása lekopott, régimódi is, egy kicsit otromba, mégse vesz másikat, mert pazarlásnak tartja. Pedig nem az! Mert mi­lyen félszeg is az ember, ha az óráját javításba adja és nihcs mi után igazodnia. Ha nőismerüsünknek akarunk ajándékot adni, az sohase a közszükségleti üzletből kerül­jön ki, hiszen ez manapság csaknem sértő. Ékszerüzleteinkben — pénz­tárcánk és a kapcsolat közel­sége szerint — válogathatunk ékszer- vagy más, előnyös tulajdonsággal rendelkező órák között, promováló nő- vagy férfiismerőseink számára. ^3 ы 1 Ы 'O 40 e 0 § 1 о s — Bizony, szomszéd, ha ez így megy tovább, jö vé­ge nem lesz — tette le szomorúan a söröspoharat Flncek Aladár. Még Inni sem volt kedve. Sóhaját percekig tartó csend követte. Majd egy újabb sóhaj törte meg a csendet; ezúttal Fackalé. — Négy esztendeig tar­tott függetlenségünk. Már el sem tudtam képzelni az ellenkezőjét. S most mindennek vége! — Hát Igen, ez a so­vány nyakú Nyallga az elrontója mindennek. Be­vásárol, elvezeti a gye­reket az óvodába, kita­karítja a lakást; ilyen mafla férj nincs még egy! — remegett Flncek Ala­dár hangja a nagy fel­háborodástól. — S mert ő mafla, le­gyünk ml Is azokl? — Igen, erről van szó! Felőlem segítsen a fele­ségének amennyit akar, de ne provokáljon! Ne mételyezze meg a ház többi asszonyát! Ne vé­gezze a nagymosást min­denki szeme láttáral Ne dicsekedjen vele, hogy 6 főz és mosogat! Hogy még a gyereket Is mindig ma­ga fürdette! — Azóta mást sem hal­lok, csak hogy Nyallga így, meg Nyallga úgy. Ha „rendes“ férj akarnék lenni, akkor a Nyallga példáját kellene követ­nem. Hiába mondom az asszonynak, hogy két hó­nappal ezelőtt rendes fér] voltam, pedig a Nyallgát nem Is Ismertem . . . Bár­csak ne Ismertem volna meg soha! — Azóta az én felesé­gem is csak ezt a nótát fújja. Pedig már enged­tem is a huszonegyből: minden másnap eltöröl­­getek — Én már el Is moso­gatok — vallott be kissé elpirulva Flncek Aladár. — Egy hétig nem Is voll semmi baj, de amikor megtudta a feleségem, hogy Nyallga vasal Is, azóta azt se bánná, ha én vasalnék. —• Akárcsak nálunk: a múlt héten még elég volt, hogy kiteregettem a pe­lenkákat, most meg már mossam Is kll Minden hé­ten többet akar . . . Olyan ez a Nyallga, mint a nor­­marontól — Hát a mi házunk normáit ne rontsa tovább! —- csapott az asztalra Flncek Aladár. — De ne ám! — borult ki Fackai is. — Leme­gyünk hozzá, s belátásra bírjuk! .. . Most éppen otthon Is van. — Tyü, az áldóját, de sietnünk kell, mert na­gyon elszaladt az idő! — pillantott az órájára Fln­cek úr. — S nekem még főznöm kell! — Engem pedig vár a rengeteg mosogatnivalól Aztán felhajtották sörü­ket, és gyorsan munkához láttak.- Fülöp Imre Д1 évszakok változása minden élőlényre nagy hatás­ni sál van. Amint egy új évszak beköszönt és mi érezzük a környezet változását, szervezetünk fokoza­tosan és önmagától alkalmazkodik az új helyzethez. Az idős emberek nehezen vészelik át ezeket a válto­zásokat, kivéve azokat, akik testük edzésével fokozzák ellenállóképességüket. Bizonyos évszakokban egyes betegségek tömegeseb­ben jelentkeznek. Ilyenkor az emberi szervezet ellen­állóképessége csökken, vagy a betegségokozó tényezők a nekik megfelelő évszakban hatásosabban támadják a szervezetet. Például az influenza járványszerű jelent­kezése a téli hónapokra esik, főleg az év első három hónapjának valamelyikére. A halálesetek is megsza­porodnak a téli hónapokban, különösen december és március között. Általában nem azért hűlünk meg, mert hideg van, hanem azért, mert azok a fertőző anyagok, amelyek az ilyen megbetegedéseket okozzák, ebben az évszak­ban kedvező körülményekkel találják magukat szemben. Ezek a körülmények a következők: 1. Az ember ellen­állóképességének csökkenése. A napsugár, tehát az ibolyántúli sugárzás hiánya. 2. Az emberek többsége — főleg az idősek — naphosszat zárt levegőjű helyi­ségben tartózkodnak. Hiányzik a szabad levegő, ami a napsütésnél is értékesebb. Ez a tény nagymértékben csökkenti a szervezet ellenállóképességét. 3. Kevés a mozgás. 4. A szoba mozdulatlan levegőjében a fertőző anyagok könnyebben jutnak egyik emberről a másik­ra. 5. Az ésszerűtlen fűtés. 18 — 19 fok az a hőmér­séklet, amely egészségi szempontból a legkedvezőbb; 20 — 22 fok már az egészségre veszedelmes, mert haj­lamossá teszi a melegtől elkényeztetett embert a meg­hűlésre. Az idős ember számára igen fontos a hőmér­séklet változása és foka. Az ember számára 20 fok az a hőmérséklet (nem AZ IDŐJÁRÁS HATÁSA A2 EGÉSZSÉGRE a szoba hőmérsékletére gondolunk), ami a szervezet számára kedvező viszonyokat teremt. Az emberi test hőmérséklete 36,4—37,4 között ingadozik. Ha a kör­nyező hőmérséklet nagyobb, mint testünk melege, akkor a szervezet fokozza a hőleadást (izzadás). Ha hidegebb környezetbe kerül, fokoznia kell a hőterme­lést (remegés, ami nem más, mint az izmok hőter­melése). A két feladat közül az utóbbit könnyebben végzi a szervezet. Ezért nyáron vigyázni kell arra, nehogy túlöltözzünk, télen pedig óvnunk kell testün­ket, nehogy a hiányos ruházkodás miatt lehűljünk. Az idősek az enyhe éghajlaton érzik magukat a leg­jobban. A rossz időjárás nem okoz betegséget, de lökést adhat ahhoz, hogy valami régebben lappangó betegség kitörhessen. Az időjárással nemcsak a hűléses beteg­ségek függnek össze, hanem más betegségek is, mint pl. a tüdővérzés, agyvérzés, embólia. A szél erős hűtőhatást gyakorol a testünkre. Idős ember számára azért veszedelmes a szél, mert a bőrben érgörcsök keletkezhetnek, és reflexes úton a szív koszorúereinek a görcse is bekövetkezhet. Meg­jelennek a reumás, ízületi bántalmak is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy idős ember ne menjen ki még szélfúvásban is a szabadba: megfelelő öltözékben rövi­­debb séta még ilyenkor is ajánlatos. Maga a hideg nem megbetegítő tényező, inkább következményeiben válhat veszedelmessé. Ezek: a szabadban való tartóz­kodás lehetőségének csökkenése, a fűtőanyag beszerzé­sének esetleges* nehézségei, a friss zöldségfélék hiánya, a helytelen fűtés komoly egészségügyi hátrányt jelen­tenék. A déli szél reumás betegségeket okozhat. A nedves levegő kedvező talaj a baktériumok számára. Ha a barométer gyorsan süllyed, tehát melegebb levegő érkezik, halmozottan jelentkeznek a fertőző betegségek. A halálesetek többsége a sokat emlegetett front­átvonulások idején következik be. Ez nem azt jelenti, hogy a frontátvonulás okozza a halált, hanem valami lappangó vagy fennálló betegség válik tragikussá. Ha melegfront-átvonulás van, az egészséges emberek is ingerlékenyekké válnak, ok nélkül sírva fakadnak, megszaporodnak a közlekedési balesetek. Gyorsabbá válik a szívösszehúzódások száma, embóliák keletkez­hetnek az agyban, a tüdőben és a szívizomban. Hama­rább jelentkezik a fáradtság, és gyakori a fejfájás. A hidegfront ezzel ellentétes módon befolyásolja a szervezet működését. Ilyenkor csökken az idegrendszer érzékenysége, az alvás mélyül, lassúbbá válik a szív­működés, csökken a vérnyomás. Szaporodnak a felső légutak hurutos megbetegedései, fokozódnak a reumás fájdalmak, az ájulásra való hajlam és a szervezet görcskészsége. Felvetődik a kérdés: hogyan védekezzünk az időjárás szeszélyei ellen? Megfelelő öltözködéssel óvjuk ma­gunkat az időjárás változásaitól. Másodsorban edzés­sel kell hozzászoktatnunk szervezetünket ahhoz, hogy elviselje a hőmérséklet ingadozásait. Foto: J. Nov? ÁRNYÉKÁBAN Mikor éjszaka hazajött, a fele­sége tettette az alvást. Csak reg­gel szólt hozzá először, mikor meglátta az előszobában a hol­mit. Nem volt valami jó kedve, előző este alaposan összevesz­tek. Stefan G. a születésnapját valami mulatóhelyen akarta meg­ünnepelni. A felesége tiltakozott. Anyagi helyzetük nem engedi meg, mondotta, hogy mulatósra költsék a nehezen szerzett pénzt. Azt javasolta, hogy töltsék az estét két gyerekükkel otthon, vesz egy üveg bort... összevesztek. Stefan, egy bratislavai vegyi üzem technikusa, becsapta maga mögött az ajtót. Előzőleg azon­ban lenyelt öt tabletta nyugtatót. S reggel a szekrényben ott lógott egy laminátkabát, rajta egy diva­tos mohérsál, egy dederon ing, sötétkék gyapjúpulóver. . . — Honnét az ördögből szerez­ted ezeket a dolgokat? Biztosan már megint loptad valahol, — mondta az asszony, de Stefan, a megbántott ártatlanság, tilta­kozott. Azt állította, hogy egy vidéki pasas adta el a ruha­neműt kétszázötven koronáért. Az asszony nem vitatkozott. Régóta nem volt már ereje vitába szállni ezzel a férfival. Éltek egy­más mellett a két gyerek kedvé­ért. Pedig tudta, hogy a férje sem a magántulajdont, sem pe-600 milligramm ciankáli dig a házassági hűséget nem veszi komolyan. Hiszen csak alig néhány hónapja szabadult a börtönből, ahol lopásért negyed­szer töltötte büntetését — ami 25 éves korát tekintve, nem cse­kély teljesítmény. Ami meg a hű­séget illeti? ... G. nem is tagadja, hogy má­soknál nagyobb sikere van, mint feleségénél. S ez igaz, mert az a négy nő, akikkel egyidejűleg viszonyt folytat, nem tudja, ki is ez a jóképű fiatal technikus. §§§ — Nem érzem jól magamat a házasságban, — panaszkodott még karácsonykor is sógorának és kijelentette, hogy unja egész életét. A sógor nevetett, azt hit­te, hogy Stefanból ismét az alko­hol beszél. — Nem hiszed? — kérdezte. — Bebizonyítom! Az orvosságos szekrényből elővett egy üvegfio­lát: — Na, itt a bizonyíték! — A sógor még jobban nevetett. A fiolára ragasztott papírszalagra valaki ceruzával ráfirkálta: „Vi­gyázat, ciankáli!" Még szabadlábon volt, de a család már tudta, hogy nemso­kára ismét rács mögé kerül. Ki­derült, hogy a születésnapi ün­nepséget lopással fejezte be. Egy személyautóból, amely rosszul volt bezárva, lopta ki a ruha­neműt. — Ugye, nem hiszed, hogy véget vetek az életemnek — fe­nyegetőzött ismét, csakhogy most már a gyermekeit is magával akarta vinni a túlvilágra, lega­lábbis azt állította. így aztán a kis üvegfiola oda­került a többi bűnjel mellé és az ügyészség még azzal is vádolta Stefan G.-t, hogy engedély nél­kül 600 milligramm ciankáli volt a birtokában. — Még 1961-ben loptam el egyszer a laboratóriumból, mikor a laboránsnő kiment. Betettem egy B-vitaminos fiolába — val­lotta, s arról természetesen tudni sem akart, hogy valaha is eszébe jutott volna megmérgezni gyer­mekeit. A 600 milligramm ciankáli elég arra, hogy két felnőtt férfit meg­mérgezzen — hangzott a szakér­tői vélemény. Azaz pontosabban: 250 milligramm is elég egy élet kioltására. Stefan G.-t nyolchó­napi feltétlen szabadságvesztésre Ítélte a bíróság tiltott méregtar­tásért és lopásért. A házasság­ban rosszul érezte magát, s talán azért nem fellebbezett, mikor a bratislavai járásbíróságon immár ötödször hallgatta, amint pálcát törnek felette: BŰNÖS!- EAS —

Next

/
Thumbnails
Contents