Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-04-21 / 16. szám
2 < 2 < О < ОС ос О UL z LU N < Hogy miért éppen Ilyen „komoly“ tudományt választottam, mint a fizika? — Inessza asszony egy pillanatra elgondolkozik. — Mindig Is vonzottak a kevéssé Ismert és érthetetlen dolgok. Talán ezért van, hogy szeretem a turlstáskodást s magát a vándoréletet. A tudomány sem más, mint utazás az Ismeretlenbe, csakhogy ehhez az utazáshoz nagy türelem és kitartás kell... Amikor ez a Fizikai Intézet megalakult, ml, akik elsőnek jöttünk Ide dolgozni, valamenynylen Kolumbusznak éreztük magunkat. — És önnek sikerült felfedeznie a saját Amerikáját? Inessza asszony vállat vont. — A tudományban már lejárt a Kolumbuszok Ideje, a nagy felfedezések ma egész tudóskollektlvák nevéhez fűződnek, s elkészítésükön a tudományos dolgozók valóságos hadserege fáradozik. Örülök, hogy ennek a hadseregnek egyik katonája lehetek.» ... Inessza asszony befejezi a kísérletet az Infravörös sugarak fizikájának laboratórluihában. Megáll a fehér ultramodern spektroszkóp előtt, kivesz belőle néhány, préselt anyaggal megtöltött gyűrűt, s karcsú ujjaival végigszalad a hosszú grafikonon. A fehér köpenyes nők most rejtélyes szavakat váltanak egymással: — Honnan ez a csúcs? Talán a közeg... Tanácskozni kellene a lumlneszkálást szakemberekkel ... Egy pillanatra valamennyien a meglepetést okozó grafikonhullám fölé hajolnak, aztán visszamennek a helyükre. Odalépek Inessza asszonyhoz, aki megpróbál Aki igába fogja a Napot végigvezetni a grafikon-Andok ős -Himaláják különös csúcsain. Tehetségtelen alpinistának bizonyulok, már az első „magaslatnál“ elveszítem az egyensúlyom: egy szót sem értek az egészből. — Sose bánkódjon — vigasztalt kedvesen Ineszsza asszony. — Sok mindent még magunk sem értünk. A fotoszintézis nem olyan egyszerű dolog ... Jelenleg az a feladatom, hogy megvizsgáljam, milyen szerkezeti változáson megy át a fény hatására a klorofill és a vele rokon vegyületek molekulája. ... Inessza Gurlnovics életében a múlt év végén jelentős esemény történt: a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa lett. Kezembe veszem több mint négyszáz oldal terjedelmű disszertációját, melynek elme: „A porfirinek, valamint redukált és oxidált alakjaik Infravörös színképe.“ Négyszáz valahány oldal fizikai és kémiai képlet, grafikon, ábra. Óvatosan leteszem a könyvet az asztalra, és azt kérdezem: — Dehát voltaképpen min dolgozik? — ö, ez roppant egyszerű dolog. Veszünk egy molekulát, és napsugarat bocsátunk rá. A napsugár hatására a molekulához hidrogénatom vegyül. Nekem azt kell megállapítanom, hogy a nagy molekula melyik részén helyezkedik el ez az új atom, miként változott meg a molekula szerkezete. A színképének infravörös részén végbement változások némi útmutatásul szolgálnak erre vonatkozóan. — No és ha ezt megállapították? Ml ennek a gyakorlati jelentősége? Inessza asszony elneveti magát. — Egyelőre még nem valami sok, például tortát nem süthetünk belőle. S a későbbiekben? ... Ha a fotoszintézis problémáját sikerül megoldani — márpedig a tudósok szerint a század végéig ez sikerülni fog —, lehetőség nyílik arra, hogy a kiapadhatatlan és teljesen Ingyenes nyersanyagforrásainkból — a szénsavgézból és a vízből — a közvetlen napsugárzás segítségével élelmiszereket állítsunk elő. Nem véletlen tehát, hogy a cél, melynek elérésére törekszünk, nem kisebb Jelentőségű, mint a gőz, a villamosság és az atomenergia felfedezése. Jurij Cenyin LjlrßxJiJM TONRKDÜ ■ Időnként előfordul, hogy szenvedő alanyként részt kell vennem valami családi árubeszerzési akcióban és ilyen alkalmakkor már többször megfigyeltem, hogyan vásárolnak az asszonyok szövetet, vagy selymet. Először karcsú ujjaik között morzsolgatják, majd megslmogatják, azután a tükör előtt a vállukra terítik, arcuk mellé Illesztik, utána az ajtóhoz mennek és ott vizsgálják mintáját, bolyhát, fényét — szóval a külsejét: a színét. És amikor a magamfajta szeleburdi férfi már úgy véli, hogy lehet fizetni, az asszony egy hirtelen mozdulattal megfordítja az anyagot és megnézi a — fonákját is. Mióta ezt felfedeztem, ismét meggyőződtem arról, hogy ml férfiak csak nekifutásból vagyunk okosak, de az asszonyok helyből is lángelmék. Mert ez bizony nagyszerű ötlet: megvizsgálni a színét és a fonákját. Mindennekl Embernek, anyagnak, kimondott szónak, leírt rendeletnek, ígéretnek és tettnek egyaránt. Sőt, helyesnek tartanám, ha megvizsgálnánk egyes családokban a családtagok egymáshoz való viszonyának, a családi jövedelmekből való részesedéseknek is a színét — és a fonákját. Mindezt végiggondoltam, amikor a közelmúltban egy olvasóm levelében arról panaszkodott, hogy mint dolgozó nő, aki délután két órakor Jön ki a munkahelyéről, még véletlenül sem tud kifogástalan zöldséghez jutni. Bevallom, hogy nem ismerem mik a csinos és tartalmas zöldség elsődleges Ismérvei, de saját fülemmel hallottam és saját szememmel olvastam több Illetékes számos kijelentését, miszerint a zöldségellátást, úgy szerveztük meg, hogy a dolgozó asszonyok is zavartalanul hozzájussanak a kívánt mennyiségű és kiváló minőségű zöldséghezl „Nocsak" mondtam szellemesen és reggel nyolc órakor kimentem az életbe, vagyis a piacra és benéztem néhány zöldségárusító üzletbe 1$. örömmel láttam, hogy az eladók kecsesen és szorgosan sürögnek, mérnek, számolnak és az asszonyok elégedetten távoznak a sok finom vitaminnal. Már éppen arra gondoltam, hogy lángoló szavakkal utasítom vissza a zöldségkereskedelmet ért alaptalan vádakat, amikor eszembe jutott az asszonyi taktika: ez a — színei „Nocsak" mondtam újfent és kiszámítottam, hogy a városban az üzemekben, irodákban, iskolákban, laboratóriumokban, üzletekben és műhelyekben dolgozó nők lelkes serege délután kb, három és négy ára között Jut csak hozzá, hogy beszerezze szerettei számára az annyira ajánlott vitaminokat. Tehát másodszor is kiballagtam az életbe és délután Is végigjártam a reggel látogatott beszerzési forrásokat. Kérem tisztelettel, annak ellenére, hogy nem értek a zöldség esztétikájához, mint laikus láttam, hogy a ládákban, pultokon és más tárolásra alkalmas helyeken csupán kis mennyiségű, meggyötört, életunt, vészes zsugorodásban szenvedő, rosszul táplált zöldség-veteránok várakoztak. Mit tegyen tehát a dolgozó nő, ha gusztusos vitamint akar tálalni hőn szeretett családtagjainak? Vegyen vitamintablettákat és nyugodjon bele, hogy a zöldségellátásnak nemcsak színe van, hanem — fonákja Isi Pétert! Gyula KEDVES OLVASÓINKI Szerkesztőségünk a lapterjesztők között a jutalomtárgyak sorsolását 1967. április 5-én tartotta meg, ahol a következők nyertek: I. dfj: Villany-jégszekrény ■— Horváth Mária, Alistól II. díj: Turmix — Juhász Edit, Rimaszombat III. díj: Villany-kávédaráló — Gái Jenő, Fülek IV. díj: Villany-hajszárító — Szűcs Zsuzsa, Lakszakállas. Ezenkívül 32 értékes könyv és különdijként festmény-reprodukciók kerültek kiosztásra, melyeket a következők nyerték: Smerek Mária, Bodrogszerdahely Gombkötő Júlia, Bratislava Madzso Mária, Buzita Fuisz Mária, Komárom Г* az eredménye lapterjesztő versel“'T nyűnknek, olvasóink szorgalmas meggyőző munkájának. Vajon ki nyeri az első dijat? Ezen izgultunk mindannyian, lapterjesztőink is, s mi is, amikor a verseny értékelésére, a sorsolásra összegyűltünk. Kié lesz a villany-hűtőszekrény, a Turmix, a villany-kávédaráló, a hajszárító. Hiszen Gombkötő Júlia, Smerek Mária, Fuisz Mária és még sok olvasónk működött közre, hogy terebélyesedjék az olvasók tábora. Ebben az évben segítségükkel ezer új előfizető, ezer család ismeri meg lapunkat. Hogy milyen jelentősége van éppen az idén ennek, arról Szarkáné Lévay Erzsébet, a Nő főszerkesztője beszélt: Lapunk a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bir L i I mújdonságo ■ л! .Тм ЯД I I SLil I ' Hi Aw it 11 Vi'iliflrilir ГНХ*. U Л С areket
