Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-04-14 / 15. szám
JÁRÁSRA KASSA A kassai városi Nűszövetség alakuló gyűlése március utolsó napján zajlott le a Művészetek házában. A célnak kitűnően megfelelő előadóteremben a 200 meghívott küldött közül 172-en jelentek meg, tehát az értekezlet határozatképes volt A megnyitás után következett a konferencia magvas beszámolója, amelyet Gronská jana mérnök, az egyik nagy kassai vállalat szociológusa mondott. A mérnöknő tudományosan megalapozott, statisztikai adatokkal alátámasztott értekezésében az emancipáció legkorszerűbb és legégetőbb problémáit taglalta. — Miután hazánk lakosságának több mint a fele a női nemhez tartozik, nem kétséges, hogy az ország fejlődésében nem csekély szerepet játszanak, és szerepük életünk minden vonalán döntő jelentőségű — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy az emancipáció jelenlegi szakaszában az anyai hivatás ellentétbe került a dolgozó nő hivatásával. A társadalom megkívánja, hogy ezeket az ellentéteket a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük, azaz, a társadalomnak kell bizonyos fokig átvennie az alkalmazásban levő nők háziasszonyi terheit. E téren mindenekelőtt több bölcsődére, óvodára stb. lenne szükség, valamint a szolgáltatások, továbbá a kereskedelmi hálózat kibővítésére. Gronská eivtársnő beszámolójában felvetette a kelet-szlovákiai cigány származású nők bonyolult problematikáját is. Rámutatott arra, hogy a nőszövetség helyi szervezeteinek a jövőben fokozott mértékben kell ezzel a kérdéssel is foglalkoznia. A cigány származású nők emancipációja tulajdonképpen csak most kezdődik, s tekintettel arra, hogy többségükben sokgyermekes anyák, felvilágosításuk, művelődésük már csak gyermekeik nevelése szempontjából is rendkívül fontos. A beszámolót szünet, majd vita követte. A vita folyamán különösen figyelemre méltó volt dr. Boksajová Tatjána, kerületi gyermekorvos és Zamerpová elvtársnő felszólalása. Az előbbi a gyermekek egészségügyi gondozásáról szólva felhívta a nőszövetséget, hogy nagyobb gondot fordítson azokra az anyákra, akik elhanyagolják gyermekeiket, illetve azokra a családokra, amelyekben az apa alkoholizmusa veszélyezteti a gyermekek nevelését. ROZSNYÓ (L. £.) A rozsnyói járás területét egy egyenessel kétfelé lehetne szelni. Az északi részre jellemző a nagyfokú iparosítás, a déli résznek viszont mezőgazdasági jellege van. Ez a kétféleség annyira befolyásolja a járás életét, hogy nincs egy összejövetel, egy kiértékelés, amelyen ne esne szó az az ezzel kapcsolatos problémákról. A nőszövetség rozsnyói konferenciáján az alakuló gyűlésen is felmerültek ezek a kérdések — főleg a nők alkalmazásával kapcsolatban. Az iparosított északi részen — a rőcei Len- és kenderfeldolgozó üzemben, a magnezitovcel gyárban munkát találnak a környék asszonyai. Nem így a járás déli részén élő nők. Nekik a mezőgazdaságon kívül nincs más munkalehetőségük. Amint tudjuk, a munka Idényjellegű, ezért nem elégítheti ki egyformán mindenki igényét. A munkahelyen és a különböző akciókban is helyt álltak a nőbizottság tagjai. A „Z“ akció keretében például 36 millió korona értékű munkát végeztek a járás területén, öt kultúrházat építettek, több községbe bevezették a vízvezetéket, járdákat, parkokat létesítettek, — hol mire volt éppen szükség. A jő munkaszervezésben a hosszúszóiak, a gömörhorkaiak, a pelsőciek, a szalócaiak jártak az élen. A felszólalásokból kitűnt, hogy az újonnan alakuló nőbizottságok komoly elgondolásokkal kezdenek munkához. Görgőről Agyagos Zsuzsa elmondta, hogy ők a legnagyobb súlyt az ifjúság nevelésére fordítják majd Leánykört szerveznek, ahol a lányokat előkészítik a házaséletre és a gyermeknevelésre. A dobüinai Ltsinová elvtársnő az iskolaépület hiánya miatt panaszkodott. Több éven keresztül két műszakban tanítják az alsó osztályokat, s ez bizony nagyon megnehezíti a pedagógiai munkát. A helyi nőszövetség szeretne ezen a téren is valamilyen formában segíteni. Bukovinszkiné részére szokatlan volt, de azért közvetlenséggel lépett az emelvényre. A berzétei lakosok panaszát tolmácsolta. Nehezen kaptak körzeti orvost, s most mégis' el akar tőlük menni. Miért? A rendelő kicsi, nincs a víz bevezetve, sőt még az illemhely is hiányzik. Egy megfelelő helyiségre lenne szükségük, ahol elhelyezhetnék az orvosi rendelőt. Beszélt a helyi problémákról. Sikerült elérni, hogy olyan asszonyok is szóhoz jutottak, akik eddig a tűzhely mellől el sem mozdulhattak. A férfiakkal együtt ők Is méltó helyet foglalhatnak el a közös gondok intézésében. A nőszövetség szervezetébe tömörülve ezentúl még élesebb szemmel nézve, még őszintébben beszélhetnek azokról a dolgokról, amelyek összefüggnek mindennapi életükkel. A nőszövetség első járási konferenciája ehhez alapot teremtett. Zs. S. ÉRSEKÚJVÁR Március utolsó napján választották Érsekújváron a Csehszlovák Nőszövetség járási bizottságát. Az alakuló gyűlésen 214 asszony és leány gyűlt egybe a Csemadok kultúrtermében, hogy a mindennapi munka ünnepélyes perceiben számot adjanak a járás asszonyainak eddigi tevékenységéről és kitűzzék új feladataikat. Az érsekújvári járás eredményei — amelyből a nők nem kis aktivitással vették ki részüket — nem ismeretlenek előttünk. Az asszonyok az anyaság jelentős funkciója mellett fáradhatatlanul működtek közre a közélet irányításában és kapcsolódtak be a termelési folyamatba is. Egyetlen szocialista verseny keretében kötelezettségvállalásaik értéke meghaladta a 21 millió koronát. Tevékenyen láttak hozzá a nők tényleges egyenjogúsításával és foglalkoztatottságával kapcsolatban felmerülő sajátos problémák megoldásához, a kulturális tevékenység fellendítéséhez és értékes segítséget nyújtottak az ifjúságnak is. Az asszonyok tudatosították, hogy a jog nem járhat felelősség nélkül. A nőszövetség újonnan választott bizottságának folytatnia kell a megkezdett munkát. — Hangyaszorgalommal és türelemmel kell folytatnia a munkát — jelentette ki Zlata Rybaniőová, a nőszövetség járási bizottságának titkára, akinek újrajelölését kitörő tapssal fogadták az asszonyok. Ez a lelkesedéssel teli asszony, akinek nevét szerte a járásban ismerik, kilenc . éve végez felvilágosító munkát az asszonyok körében. Ismeri a járás minden aprócseprő problémáját. A járás tizenhat községében — ahol a nők több mint 50 százaléka munkaviszonyban van és a szövetkezet biztosítani tudja az építkezéshez szükséges anyagi eszközöket — a nőszövetség bölcsődék és óvodák építését fogja szorgalmazni. Az új lakónegyedekben és a falvakban szolgáltatási hálózat létesítését és kibővítését tűzték ki célul és ezzel egyidejűleg beszélgetéseket és tanfolyamokat rendeznek az asszonyokkal, hogy azok megértsék a családi életben és a háztartási munkák megszervezésében végbemenő lényeges változások jelentőségét. A foglalkoztatottság problémájának megoldását, — ami különösen az aszszonyokat és az alapiskolát végzett tizenöt éves ifjúságot érinti — a Párkányban épülő papír és cellulózgyár, a kibővülő Elektrosvit és egyéb üzem munkaerőszükségletében látják. Az alakuló gyűlésen számos új felajánlás született. Az asszonyok kötelezettségvállalásokat tettek a mezőgazdasági termékek hektárhozamának növelésére, a tej, tojás és húsbeadás túlteljesítésére, egyéni és csoportos vállalásokat fogadtak el a munkahely, falu- és városszépítési munkálatokra, aminek pénzbeli értéke több millió koronát jelent. A nők körében végzett széles körű nevelőmunka eredménye, — amiben jelentős segítséget nyújtott a Földművesasszonyok Téli Iskolája — hogy a nők ügyszeretettel, képességeikhez mérten küzdenek egyetemes céljaikért. KOMÁROM J. M. — Járásunkban több mint 11 ezer nő van munkaviszonyban. Közülük 1485 az iparban, 671 az egészségügyben, 1480 a közoktatásban, 304 a szövetkezeti iparban, 275 a lakosság részére nyújtott szolgáltatásoknál, 186 az építkezéseken, 1208 a kereskedelemben, 184 a közlekedésben és 4720 nő a mezőgazdaságban dolgozik. A járás dolgozóinak 20 százalékát képviselik a nők. Ez számunkra nem megnyugtató, mert országos átlagban a nők a dolgozók 44,6 százalékát teszik ki — hangoztatta 2ibritová Mária, a komáromi járás pártbizottság dolgozója, a Csehszlovák Nőszövetség Komáromban megtartott járási konferenciáján elhangzott beszámolójában. 149 küldött vett részt a konferencián, és élénk vitafelszólalásaikból láthatjuk, hogy az eddigi helyi nőbizottságok vezetésével a nők aktív munkájukkal igen szép eredményeket értek el a járás kulturális és gazdasági fejlődésében, különösen az árvízkárosult falvak felépítésében. Az építést lassan a falvak szépítése követi és a jövő terveinek megvalósítása. Asszonyaink beszámoltak eddigi munkájukról és továbbra is részt kérnek az előttük álló nagy feladatokból. A gutái asszonyok nevében Szöllősi Ilona kérte a környék minéi előbbi iparosítását, hogy a község asszonyai is munkalehetőséghez jussanak. Az árvízkárosult családok új otthonuk felépítéséhez és berendezéséhez nagyobb összegű kölcsönöket vettek fel. Férjük fizetéséből csak igen nehezen tudják törleszteni adósságukat. Tizenöt éves gyermekeik számára komoly gondot okoz az elhelyezkedés, a mezőgazdaságban nem tudnak érvényesülni, más munkalehetőség pedig nincs számukra. Három iskolából 20 diák jelenkezett a Jednotához, de csak kettőt tudnak felvenni. Az újonnan épült poliklinikán nincs állandó orvosi szolgálat; kérik a bevezetését. Virág Ilona, a vojnicei Nőszövetség küldötte a faluszépítésben éléit eredményekről számolt be. A helyi üzlethálózat kibővítéséi kérik a falu asszonyai és lelkiismeretesebb munkát a helyi tisztító üzemtől. Fő feladatul tűzték ki a cigány származású nők további nevelését. Közös gyűléseiken eddig is különböző feladatokkal bízták meg őket, hogy felébresszék bennük az egyenrangúság érzetét és a felelősségérzetet. Molnár Regina, a kolozsnémai HNB elnöknője igen fontos feladatként említette az iskolai és családi nevelés egyöntetűségét. A két irányú nevelés nyomán nem fejlődik gerinces ifjúság. Nagy gond a fiatalok elhelyezkedése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a falvakban lanyhult a kulturális munka, és «felkérte a tanítókat, hogy több időt fordítsanak az iskolán kívüli és az ifjúság erkölcsi nevelésére. V. M.
