Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-04-07 / 14. szám

A VASALÄS Nem állíthatom, hogy kellemes munka. Sok időt és fáradságot vesz igénybe. Nem egy háziasszony jelentette már ki, hogy inkább kétszer kimossa a ruhát, minthogy egyszer kivasalja. Mégis el kell végezni, mert a ki­tisztított, kimosott alsó és felső ruha, csak a vasalás után nyeri vissza eredeti formáját és lesz újra viselésre alkalmas. A mosás köz­ben megszilárdult anyagot a meleg vasaló megpuhítja, rugalmassá teszi. Másrészről a vasalás egészségi szempontból is nagyjelentő­ségű, mert a forró vasaló megsemmisíti a ruhaneműben megbúvó kórokozó csírákat. Hogy a vasalás közben ne fáradjunk ki túlságosan, üljünk le, ülve vasaljunk, a va­salódeszkát pedig úgy helyezzük el, hogy a kezünket ne kelljen magasra emelgetni, de nagyon alacsonyra se tegyük a vasalódeszkát, mert ha állandóan lehajolva dolgozunk, a hátunk elfárad és megfájdul. Ma már minden háztartásban van egy kor­szerű, hőszabályozó vasaló, amelyen fel van tüntetve, hogy az egyes anyagokat milyen HÄZIASSZ0NY0K ABC-je hőfokon szabad vasalni. Mégis jó ha tudjuk, hogy: a gyapot és a vászonanyag nedvesen simul ki a legkönnyebben, ezért néhány órával a vasalás előtt alaposan szöktessük be vízzel, majd jó meleg vasalóval simítsuk ki; a gyapjúholmi is rugalmasabb nedves álla­potban, ezért vízbe mártott és jól kifacsart ruhán keresztül vasaljuk simára. Hogy a szö­vet ne fényesedjen ki, a nedves ruhát ne szá­rítsuk ki teljesen. Ha a vasalás után azt vesszük észre, hogy a szövet valahol fénylik, terítsünk rá újra nedves ruhát és lazán húzo­gassuk fölötte a vasalót úgy, hogy a ruha csak gőzölődjön; a tisztaselyem holmit az öblítés után csa­varjuk száraz törülközőbe és még félnedvesen vasaljuk; a szintetikus fonálból készült anyagok (szilon, nylon, őrlőn, perion stb.) vasalásá­nál igen óvatosan járjunk el. A műanyag­holmit általában nem kell vasalni. Ha ki­mossuk, kiöblítjük és szépen kisimítva váll­fára tesszük megszáradni, visszanyeri eradeti formáját. Ha mégis gyűrött marad, csak mér­sékelten langyos vasalóval vasaljuk, mert a műszál magasabb hőfokon olvadni kezd. Mielőtt vasalni kezdenénk, a vasaló hő­fokát egy darab rongyon próbáltuk ki, hogy a ruhát meg ne pörköljük. Különösen a ke­ményített fehérneműre vigyázzunk, mert a túlzottan keményített ruha vasalás közben könnyen megsárgul és megrepedezik. Ha ilyet észreveszünk, öblítsük ki a ruhát, hogy a felesleges keménvítőmennviség kioldódjon be­lőle. Ha valamilyen mulasztás folytán bár­milyen ruha megpörkölődik, kenjük be sóval és a napon szárítsuk meg. Gyorsabban megy a vasalás, ha betartjuk a sorrendet. A ruhadarabokat mindig a kisebb részeknél kezdjük el vasalni. Vegyük például a férfiinget: először a kézelőket és az uiiakat, majd a gallért vasaljuk ki, utána a vállakat, a hátat és az elejét. A kivasalt ruhát sohase tegyük egymásra, hanem óvatosan rakjuk széjjel. A nvirkos ruha újra összegyűrődik és munkánk kárba­­vész. A teljesen elkészült ruhaneműt — amelyre még a leszakadt gombokat is felvarrtuk és megjavítottuk, mert ilyenkor könnyebb és később esetleg megfeledkezünk róla — legalább egy óra hosszat pihentessük, mielőtt a szekrénybe tesszük. Csíkmintás terítő A modern vonalú térítőt többször ismétlődő szalagsor­ból és deltamotívumokból ál­lítjuk össze. Egyszerű, de rendkívül mutatós mintáját kezdő horgolok is könnyen elkészíthetik. A motívumok többszöri ismétlésével tetszés szerinti nagyságú térítőt hor­golhatunk. Az eredeti mintadarab 60-as fonálból készült. — Mérete: 44 X 44 cm. A minta leírása: sssa A szalagokat 4 egyráhajtá­­sós pálcával és 6 láncszemes ívekkel horgoljuk. A delta­motívumokat pedig (a térítőn végig) 2 kétráhajtásos pálcá­ból, közöttük 5 láncszemből készítjük. Először a belső sza­lagot horgoljuk meg. Egy hár­mas kapcsolás után a belső oldalon 6 szabad ívet készí­tünk, majd ugyanazon az oldalon ismét hármas kapcso­lást alkalmazunk. Addig ismé­teljük, amíg négyszögalakú ЗИИД :ч mintát kapunk. Ezután a sza­lag két végét, szemtől-szembe öltve, összevarrjuk. A terítő közepén elhelyezett deltasorokat, a szalag belső íveiből kiindulva készítjük el, a munkával a terítő közepe felé haladva. Összesen 6 delta­sort horgolunk. Vigyázzunk azonban arra, hogy a sarkok­nál a pálcák száma csökken. A második szalagsort az elsőhöz hasonlóan horgoljuk meg, a belső szalagívek száma azonban 11. Minden második ívből kiindulva az előző sza­lagív minden második ívét »V* alakban kapcsoljuk egy­máshoz, 10 láncszemmel és azon 12 egyráhajtásos pálcá­val. Ugyanezt az összekötési módot alkalmazzuk a sarkok­nál levő hármas kapcsolás jobb- és baloldalán meghor­golt íveknél is. Ezután 5 deltasort horgo­lunk. A sarkoknál végig két helyen szaporítunk, illetve az első sorban a hármas kapcso­lás ellenkező oldalán levő mindkét ívnél, a továbbiakban pedig csak a két szaporítás között levőknél. A deltasorok után, hármas kapcsolással kezdve, újabb szalagsort horgolunk. A sza­lag belső oldalán (saroktól­­sarokig) 20 ívet készítünk. A továbbiakban az eddig leírtak szerint horgolunk addig, amíg a kívánt nagyságú térítőt el­készítjük. Befejezésül az utolsó szalag külső íveire egy sor deltamotí­vumot horgolunk. t I P T t К Frissen sült hátszín­szelet. — Hozzávalók: 4 szelet 15 dkg-os, hár­tyáitól megtisztított hát­színszelet, 2 deka olaj, 4 deka zsír, törött bors, só. A hátszínszeleteket néhány órával sütés előtt olajjal bekenjük és megborsozzuk. Sütés előtt megsózzuk, majd mindkét oldalán forró zsírban hirtelen kisüt­jük. Előmelegített tálon gazdagon körítjük rizs­­zsel, zöldborsóval, zöld­salátával, uborkaszele­tekkel, retekkel és kü­lön tartármártást adunk hozzá. Tálon sült tojás pirí­tott vesével. — Hozzá­valók: 8 tojás, 6 deka vaj, 15 dkg vese, 1 deci barna mártás, fél deci vörös bor, kevés zöldpetre­zselyem, törött bors, só. A vesét megmossuk és pirítás­hoz összevágjuk. Egy tűzálló tálat vajjal kikenünk, egyenként bele­ütjük a nyers tojásokat és közép­meleg sütőben úgy sütjük meg, hogy a sárgájuk lágy maradjon. Közben az előkészített vesét ke­vés zsíron, serpenyőben erős tű­zön, állandó keverés mellett meg­pirítjuk, sózzuk, borsozzuk és zöldpetrezselyemmel szórjuk meg. Ha megpirult, a sütőből kivett tálon sült tojás mellett felhal­mozzuk. Körülöntjük vörös borral kevert barna mártással. Sonka bundában. — Hozzáva­lók: Személyenként 6 deka son­ka, 2 tojás, 8 deka liszt, 1 deci tej, 1 deci víz, a palacsintatész­tához 2 deka voj, zsír a palacsin­ta kisütéséhez. Erre a célra a jól pácolt házi sonka a leaalkalmasabb. A son­kaszeletekből pogácsa- vagy fánk­szaggatóval kerek lapokat for­málunk. Jó sűrű palacsintatésztát készítünk és a sonkaszeleteket a tésztába mártva, forró zsírban ki­sütjük. Adhatjuk főzelékhez, vagy bur­gonyapüréhez. Tavaszi vitamin-saláta. — Hoz­závalók: 2 csomó hónapos retek, 2 csomó zöldhagyma, 2 fej salá­ta, 4 főtt tojás, kávéskanál mus­tár, fél citrom leve, 1 evőkanál porcukor, 1 evőkanál olaj, né­hány szem köménymag, törött bors, só. A retket megtisztítjuk, vékony karikára vágjuk, megsózzuk és megszórjuk köménymaggal. A zöldhagymát szintén megtisztítjuk és feldaraboljuk. A fejes salátát — miután megmostuk — vala­mint a főtt tojásokat vékony me­téltre vágjuk. A mustárból, olaj­ból és a citromléből, a cukor, só, bors és egy-két evőkanál hozzá­adásával salátalevet készítünk és a felaprított salátaféléket bele­keverjük. Az így elkészített salá­tát mélyebb üvegtálba helyezzük és gusztusosán elrendezzük, dí­szítésként a tetejére főtt tojás­karikákat és retekszeleteket he­lyezünk. Hideg narancsos darakrém. Hozzávalók: fél liter tej, 6 deka dara, 1 narancs, 15 dkg cukor, 2 tojássárgája. A 2 tojássárgáját 8 deka cu­korral habosra keverjük egy ke­vés reszelt narancshéjjal. A tej­ben a darát puhára főzzük, a tűzről levéve a tojásos keverék­hez adjuk óvatosan, állandó ke­verés mellett, majd poharakba töltjük háromnegyed részig és jól lehűtjük. Fogyasztás előtt minden pohárba egyenlően elosztjuk az ugyancsak lehűtött, hámozott na­rancsszeletekből és a többi cu­korból főtt sűrű narancsszirupot. Könyvespolc az ablakmélyedésben Ha kicsi a lakószobánk és az ablak alatt nincs fűtőtest, és meg­felelő mély az ablakfülke kiképzése, ezt az ötletes megoldást vá­lasszuk a könyvek elhelyezésére. A polcra, mint a képen látható, néhány dísztárgyat, a középső részbe rádió- vagy tévékészüléket helyezhetünk. A kis bútordarab kivitelezése a szoba berendezésétől függ. Tetszés szerint választhatjuk meg a függönyt: lehet hosszú, amely csak keretezi az ablakot, vagy rövid, amely takarja az ablakot és alsó pereméig ér. (-la)

Next

/
Thumbnails
Contents