Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-03-10 / 10. szám

Я Ш > ÉSí в Ж^ЯЯ^Я^^гМ^Г ^ А Micslnszky / / I ЖЖЩ ЖШжлЖЛж\ Л У ЯЯ М0\ ^tíáP Irénkét üjbűi ' Я VVr nőnek választották Tulák Jfin, a JNB szervezési osztályá­nak vezetője — Nekünk, asszo nyoknak kellene ha tározottabban közbe lépni — mondja Kom lést Mária Már éppen indulni akartak, amikor megérkez­tem. Jobbkor nem is jöhettem volna. Így legalább együtt Járhatjuk a falukat, közö sen ismerkedhetünk meg a rozsnyői járás nő­szövetségének jövendőbeli vezetőségével. Hronec Klára titkárnő, Suáková Marglta elnöknő és Csapó László a JNB szervezési osztályának dol­gozója helyet szorít maga mellett a kocsiban. Hronec Klára a járási nőbizottság titkárnője már harmadik nap járja a falvakat. Minden asszony­nyal, aki bekerül a vezetőségbe, külön-külön akar beszélni. Első és a legfontosabb lépések ezek ahhoz, hogy a szervezet a jövőben jól működjön — ne csak formaságból szerepeljen, hanem mun­kájuk gyümölcsözzön is. S ehhez elsősorban meg­felelő képességű asszonyokra van szükség — olyanokra, akik nemcsak meglátják a problémá­kat, de megoldást is találnak ezek kiküszöbölé­sére. Harminc tagú lesz a rozsnyői járás nőbízottsága, ehhez számit még a tíz póttag, az öt ellenőrző­bizottsági tag és két póttagja, összesen tehát negyvenhét emberrel kell beszélni. A járás északi részén, Rőcén kezdjük a látogatást. Komlősl Máriát nem találtuk a gyárban. Azt mondták délutáni műszakos. Ezért otthonában ke­restük fel. Ismerősként üdvözöltük. Ki ne ismerné őt a környéken?! . .. Mindenütt ott van, ahol segí­teni kell. A nők egyenjogúsága érdekében elhang­zott felszólalásaival sok helyen és sokszor fel­figyeltek már rá. Tagja a Nemzetgyűlésnek, a vá­rosi nemzeti bizottságnak és legújabban elnöknője a nőszövetségnek. Az újonnan alakult szervezet munkájának jelen­tőségét a következőkben látja: — Fontos, hogy minél több asszony kapcsolód­jon be a közösségi munkába. Nekünk nőknek még nagyon sokat kell harcolnunk azért, hogy a fér­fiakkal minden téren egyenjogúakká váljunk. Ná­lunk a rőcel len- és kenderfeldolgozó üzemben hatszáz nő dolgozik. A gépek mellett csak nőket találni, viszont a mester szerepét csupán férfiak töltik be. Miért? ... Évente kerülnek ki lányok az iskolából, akik mesteri képesítéssel a kezük­ben helyettesíthetnék ezeket a férfiakat. De nem tehetik, mert még mindig a férfiaké az elsőbbség a vezető beosztásban. Így a mester és a munkásnő között nincs meg az a szoros kapcsolat, ami meg lehetne abban az esetben, ha a mester is nő len­ne. Szerintem a magas fluktuáció okát is részben ebben kell keresni. Ideje lenne már annak is, hogy a jutalmazásban kiküszöböljük a nők és a férfiak közötti különbséget! ... A berendezések, a szociá­lis helyiségek, a higiénia terén is akad még bőven munka. Rőcének új Iskolaépületre lenne szüksége. Nincs egy rendes üzletünk — mind régi, rozoga épületben van elhelyezve. A cukrászdába becsepeg az eső. A férfiak mindezeket sokszor könnyedén veszik — nekünk asszonyoknak kellene erősebben közbelépni. Az új nőszövetség lesz hivatott majd arra, hogy ezen a téren aktív munkát fejtsen ki. Micsky Árpád autóját Gice és Lice között állí­tottuk meg. Vacsorázni sietett haza Licére. Mint a gicei HNB titkára, így nyilatkozik a nőszövet­ségről: — Az eddigi nöbizottság munkájával elégedet­tek voltunk. Ezért szinte meglepett, hogy az asszonyok mégis milyen lelkesen fogadják az át­szervezést. örültek, hogy ezentúl többen bekap­csolódhatnak a szervezet tevékenységébe. Oj elnök választására is sor került. Balcsó Erzsébetre esett a választás, aki a helyi szervezetet a járási veze­tőségben is képviseli majd. Természetesen a HNB- vel való szoros együttműködés továbbra is fenn­marad, annak ellenére is, hogy most már önálló szervezetként fognak dolgozni. Legelső feladatuk a földművesasszonyok szocialista Iskolájának meg­szervezése. Március első felében akarják elkezdeni. Közben a kötőgépet is megvásárolják, amin a szer­vezet tagjai szvettert, pulóvert tanulnak majd köt­ni. Az asszonyok kötelezettséget vállaltak a tojás- és tej felvásárlásban, valamint a faluszépítésben. Már előre látni, hogy ez lesz a faluban a legélet­képesebb szervezet. A járás minden részét bejártuk. Beszéltünk munkásnővel, fejőnővel, orvosnővel, üzletvezetőnő­vel, tanítónővel, mezei csoportvezetővel, óvónővel, erdészeti dolgozóval. Szinte egyhangúlag elfogad­ták s megtiszteltetésnek vették, hogy tevékeny­kedhetnek a járási szervezet albizottságaiban. Ki­ki a maga foglalkozásának megfelelően vehet részt a mezőgazdasági, kulturális, oktatásügyi, egészségügyi és közszolgáltatási albizottságában. Micslnszky Irént, a hosszűszói szövetkezet köny­velőnőjét az ellenőrző bizottság elnökévé jelölték, ö már 1964-től a helyi nőbizottság elnöke, s most újból megválasztották. — Nálunk a nőbizottságnak eddig 9 tagja volt. Az asszonyok többsége szinte irigykedve nézett erre a kilenc asszonyra. Elképzelhetjük, milyen nagy lett az öröm, amikor lehetőség nyílott mind­nyájuknak bekapcsolódni a szervezet munkájába. A hosszúszói asszonyok nagyon aktívak. Nekünk nem okoz majd gondot, honnan szerezzük a be­vételt. Műsoros estéket rendezünk, táncot tanu­lunk, amivel nemcsak itthon, hanem a szomszé­dos községekben is fellépünk. Nyáron szeretnénk átmenni Magyarországra az aggteleki ifjúsági találkozóra — ahol az asszonyok által betanult tánccal szerepelnénk. Sajnos, van egy nagy prob­lémánk. Nincs kultúrházunk, de még megfelelő helyiség sem, ahol összejöhetnénk, gyakorolhat­nánk. De ez minket nem keserít el — télen az iskolában, nyáron a szabad ég alatt tartjuk műso­ros estjeinket. A körút végén még Tulák elvtársat, a JNB szer­vezési osztályának vezetőjét kértük néhány szóra. — Mi minden faluban megválasztottuk a nő­­szövetség helyi bizottságát. Ezt maguk az asszo­nyok követelték Így. Egyik faluban sem akartak kimaradni belőle, s szinte sértve érezték magukat ott, ahol ennek lehetőségét megemlítettük. A prob­lémák községenként különböznek, s ezeket a he­lyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Az alakuló gyűlésen arra törekedtünk, hogy minde­nütt felelősségtudó elvtársnő kerüljön az élre. Természetesen mi teljes mértékben fenntartjuk a kapcsolatot a falusi szervezetekkel. Sok esetben az elnöknő bekerül a járási vezetőségbe is, s így a járási és helyi szervezet között szoros kapcsolat fejlődhet ki. Nem is beszélve arról, hogy ezáltal közvetlenül értesülnek a falu asszonyai a járási gyűléseken felmerült problémákról. Ml már na­gyon hozzászoktunk a nőbizottságokkal való együttműködéshez. Éppen azért, most ezt a külön­válást is inkább csak formalitásnak tekintem — a további szoros kapcsolat ezentúl is, megmarad közöttünk. A Kelet-Szlovákiai Kerületben elsőként a rozs­­nyói járásban fejezték be a helyi bizottságok vá­lasztását. Gyors, de emellett alapos munkát végez­tek. Tudják, sok függ a kezdettől, az alapkövek lerakásától. N0 196.. év MEGRENDELŐLAP hó 1-től megrendelem 1 évre Irta és fényképezte: H. ZSEBIK SAROLTA a Nő képes hetilapot. Az esedékes előfizetési díjat (1 évre 52,— Kős, Magyarországon 90.— Frt.) a nyugtával jelentkező KEDVES OLVASÖINKI postásnál fizetem. Név: Cím: 1967 év hő. Az előfizető aláírása. A posta igazolása. 2 О p. h. Március elején megjelent a Nö kézikönyve (tavasz—nyár). A kis kézikönyv felvilágosit a nő jogairól és kötelességeiről a családban, gyermekével szemben, válás és örökösödés esetén; tanácsot ad betegségek esetén, a nemi nevelés problémáiról, a szépségápolásról, az illemtanról, a tavaszi és nyári női- és gyermekdlvatról; segít varrni, kötni, horgolni (58 mlntamodell), sütni, főzni, befőzni (65 recept), gyümölcsborokat készíteni (tizenegyféleképpen), 40 jótanáccsal szolgál. Kapható a hírlapárusítónál — ára 5.— Kés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents